[1xvolt]
Meghívó hídavatóra
2024. szeptember 11.
Másfél évtizedes álom vált valóra, amikor közel harminc év után, 1992. augusztus 18-án új Tisza-hidat avattak Szolnokon. A létesítményt Antall József akkori miniszterelnök adta át a forgalomnak. Az eseményre szóló meghívó azonban helyben készült, és az 1975-ös "kék szolnoki" is rákerült.
Bár az avatóünnepségen és azóta sem nagyon hangzott el, talán nem túlzás azt mondani, hogy a Szolnoknál 1988 és 1992 között megépült Szent István-híd rendszereket is összekötő alkotás. Tervezése és kivitelezés ugyanis még a rendszerváltás előtt, tehát a szocializmusban indult, átadására viszont már az első szabad választás után bő két évvel, 1992 nyarán, nem véletlenül a váci püspök jelenlétében került sor. Talán ezért is történhetett meg, hogy a szolnoki Tipo Bt. által tervezett és a helyi Szoltisz Nyomdában gyártott, természetesen már koronás címeres meghívó hátuljára, az elsőnapi bélyegző alá az a "kék szolnoki" 5 forintos bélyeg került, aminek jobb alsó sarkában a város pelikános és "vörös csillagos" címere díszelgett.
Szikszai Mihály levéltáros kutatómunkájának köszönhetően tudjuk, hogy a Szolnokot északról vagy délről elkerülő 4-es lehetséges nyomvonalai közül végül az akkori Szolnok megyei Tanács kötvénykibocsátása miatt döntöttek az utóbbi mellett. Az ugyanis már a hetvenes évek első felében is világos volt, hogy a városon átvezető 4-es út és a belvárosi Tisza-híd hosszabb távon nem fogja elbírni a nemzetközi főút forgalmát, ezért szükség lesz egy újabb tiszai átkelőre és Szolnok elkerülésére. A városi tanács 1974-ben úgy számolt, hogy a Kisgyepen épülő új lakótelep közelében épül majd meg az M4-es, ami egyben az északi szolnoki elkerülő is lesz, ám a déli nyomvonal sem került le a napirendről, sőt 1979-ben mindkettőre tervpályázatot írtak ki. A Szent István-híd helyét és a déli elkerülő nyomvonalát végül az döntötte el, hogy a megyei tanács 1988 elején 400 millió forint értékben kötvényt bocsájtott ki a hídépítés fedezésére azzal, hogy a Szolnoknak kedvezőbb a déli nyomvonal épüljön meg.
Az építkezés 1988 októberében el is indult, és a tulajdonképpen a három szakaszból álló elkerülő út középső része, a Szent István-híd, illetve annak bal parti hídfője és a 442-es főút közötti része készült el 1992. augusztus 18-ára. A megyehatár és a híd közötti utat még annak az évnek az októberében átadták, a Tószegi út négysávosra szélesítésével együtt. A Holt-Tiszán átívelő híd és az Alcsin átvezető szakasz építéséhez azonban csak 1993 elején fogtak hozzá, ami a déli elkerülő harmadik szakaszával majd csak 1994-re lett kész.
A Szent István-híd azonban így is jelentős közlekedési beruházás lett a rendszerváltás utáni első, szabadon választott kormány életében. Nem véletlen, hogy a híd avatásán Antall József miniszterelnök mellett két miniszter, egy államtitkári rangú kormánymegbízott és a váci püspök is részt vett. És bár a meghívót a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium valamint a megyei önkormányzat és a városi tanács nevében küldték ki, arra csak Siklós Csaba közlekedési miniszter, Keszthelyi Ferenc váci püspök és Antall József neve került fel. A várost akkor már majdnem egy éve irányító Várhegyi Attila neve nincs rajta, holott végül a város és lakói nevében ő és nem Siklós Csaba vette át a műtárgyat az építőktől. Talán egyszer majd kiderül, hogy ez a kis pontatlanság minek volt köszönhető! Esetleg annak, hogy Szolnokot akkor az ellenzéki, de éppen nagyon népszerű Fidesz polgármestere vezette egy SZDSZ-Fidesz koalíció élén?
Ez ma már történelem. Miként az is, hogy az augusztus 18-án délután fél ötkor kezdődő hídavató ünnepségre a Jászkun Volán ingyenes buszjáratokat indított. Egyrészt a 442-es úti csomóponthoz, másrészt a Mezőgéphez, ahonnan az ünneplőknek el kellett gyalogolniuk a hídig, amin a Gösser sörrel töltött hordó után először természetesen a gyalogosok kelhettek át. Este azonban már a forgalom is megindult, igaz, az új híd novemberig nem sokat segített Szolnok belvárosának a forgalmán. Abban enyhülést majd csak a Szolnok és Abony közötti szakasz megnyitása, igazi változást pedig 1994, a déli elkerülő teljes hosszában való elkészülése hozott.
Album

Alföldi a város közepén
Nem Alföld, hanem Alföldi áruház volt a neve annak az üzletnek, ami az egykori Nerfeld-palotában működött, még mielőtt az Centrum-sarokként rögzült volna a helyiekben, a mai Árkád helyén. Bő fél évszázad története a Szapáry, vagyis Ságvári úton. Szolnokon járunk 1964 körül.
AKB

Veszteségek halmozása
Az egy dolog, hogy 19. század végén épült Szapáry utcai ház évtizedekig pusztulhatott Szolnok közepén. Legalább ennyire vérlázító, hogy immár harmadik hónapja követhető az épület lassú, de biztos összedőlése. Amikor a felelősöket majd megkérdezik (?), hogy mindez miként fordulhatott elő, akkor ugye a kiesett parkolási és területfoglalási díjakat, a kerítés költségeit is kiszámlázzák majd feléjük? Vagy ez a közös veszteségünk, mert hagytuk, hogy mindez a szemünk láttára történhessen.
SzoborPark

Eddig ismeretlen emlékmű
Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött "szivart" nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az "újabb" szovjet katonai emlékmű.