[1xvolt]

Film, színház, reklám

2022. május 05.

Sirály csónakmotor a szolnoki Állami Áruházból vagy Krencsey Mariann a Szigligeti Színház Kis Színpadán? Esetleg "kitűnő likőrök" a Földművesszövetkezet italboltjából vagy a Csendes Don olasz filmfeldolgozása a szolnoki Millennium moziban? Egy forintos Műsorfüzet 1958 végéről.

A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának - magyarul az akkori "önkormányzat" hivatali apparátusának - Művelődési Osztálya és a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalata jelentette meg 1958 decemberében a Szolnok megyei Műsorfüzet című fekete-fehér, 32 oldalas kiadványt kilencezer példányban. Sajnos évfolyamszámozás nem szerepel az 1 forintért árusított - akkoriban nagyjából egy olcsóbb mozijegy ára - kiadványon. Mivel további számokkal még nem találkoztam, nem tudom, hogy egyszeri vagy legalább egy ideig rendszeresen megjelenő kiadványról van-e szó. Pedig akkoriban hasznos kis füzetecske lehetett, merthogy nemcsak közölte az adott hónap mozi műsorát, de a futó filmekhez kapcsolódó cikkeket is megjelentetett. Igaz, a két színházi írás ellenére a Szigligeti Színház műsora nem került be a "megyei műsorfüzetbe", így ez alapján csak tippelni lehet, hogy 1958 végén a Majd a papa című vígjátékot és az Edmée című bohózatot játszotta a helyi társulat.

Sajnos cikkírók sincsenek a lapban, így nem tudható, kik segíthették Varga Viktória szerkesztő munkáját, már ha nem egyedül töltötte meg a szöveges felületeket. Az azonban valószínű, hogy az első oldalon lévő Decemberi levél című publicisztika az ő munkája, ami pontosan elhelyezi korban ezt a kiadványt. Merthogy az írás valamilyen oknál fogva a szolnoki színház 1912-es megnyitásáról szól - amire néhány helybeli akkor még simán emlékezhetett -, a fő üzenete azonban az, hogy anno grófok, főispánok, táblabírók terpeszkedtek az 50 koronás páholyokban, 1958-ban viszont már az egyszerű embereké, a munkásoké a színház. Amiben persze rengeteg igazság volt.

A mából nézve a politikai üzenetnél sokkal érdekesebb, hogy 1958 decemberében a szolnoki teátrumban játszott az a Krencsey Mariann (máshol Marianne), aki Makk Károly 1955-ben bemutatott Liliomfi című filmje révén akkoriban az ország egyik legismertebb színésznője volt. Sajnos nem tudom, hogy 1958-ben hol volt a Szigligeti Színház Kis Színpada, mert a Majd a papa című kis írásból csak annyi derül ki a játszóhelyről, hogy lassan a háromszázadik előadást tartják ott. (Természetesen azt sem tudom, hogy mikor lehetett az első.) A teátrum direktora, Prókai István által rendezett Majd a papában Krencsey partnerei voltak Varga D. József és Benkő Béla, akiket, mivel nem szerepeltek filmekben, nem nagyon őriz az emlékezet. Nagyjából ugyanez mondható el a nagyszínpadon játszott Edmée, e lapban megszólaló szereplőiről is, hiszen az akkoriban Szolnokon népszerű Paál Lászlóról és Iványi Józsefről se sokat beszélünk ma már. A címszereplő neve, de leginkább a hangja viszont sokaknak ismerős lehet ma is, hiszen Győri Ilona 1968-tól egy évtizeden keresztül keltette életre Mézga Gézáné Rezovits Paulát.

A Szolnok megyei Műsorfüzet ezen kívül filmekről ír. A magyar-francia koprodukcióban készült Fekete szem éjszakájáról, ami Rigó Jancsiról, a népszerű cigányzenészről szólt. Az orosz Csendes Don olasz filmváltozatáról, az angol Robin Hood-ról és a Megmentem az életem című francia romantikus filmről, ami még a Horgász a pácban előtt készült, így a szerző egyáltalán nem tartja fontosnak a cikkhez mellékelt fotón is szereplő Louis de Funes megemlítését. Ezek a filmek a moziműsorokban is szerepelnek, szemben a Don Juan legutolsó kalandjaival, ami címe ellenére egy Keleti Márton film és 1958 végén még bemutatásra várhatott. Szolnok megye 54 (!) filmszínházában. Merthogy akkor ennyi helyen működött ilyen intézmény. Szolnokon 3+1 filmszínház várta a nézőket, hiszen Szandaszőlős akkor még önálló település volt, így az ottani Terv mozi külön szerepel a Vörös Csillag, a Tisza és a Millennium filmszínházaktól. Sajnos ez utóbbiról se tudom, hogy hol lehetett? (Ha valaki tudja, árulja el!)

Persze nem kevésbé érdekesek a lapban megjelenő összesen hét darab reklám. Számomra a legmegdöbbentőbb a Szolnoki Állami Áruház - a későbbi Alföld, majd Centrum a Nerfeld palotában - hirdetése, amelyben a szandálok leárazása 220-ról 120 forintra decemberben még érthető, na de a Sirály csónakmotor 4500 helyett 3000 forintért már egészen elképesztő. Nem is a leárazás mértéke, hanem az ár miatt, ami még így is félévnyi átlagfizetésnek felelt meg. Ehhez képest csak érdekes a Szolnok-Heves megyei MÉH vállalat hirdetése, amely a hulladékok átvételi árát meg azoknak a településeknek a neveit közli, ahol telephelye van a cégnek. Kiolvasható belőle, hogy egy ilyen műsorfüzet megvásárlásához közel két kiló könyvet, füzetet, folyóiratot kellett leadni a MÉH-ben.

Két évvel a forradalom után valamiért nagyon kurrens lehetett a likőr, amit a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat üzleteiben 64 forintos literáron kínáltak, miközben a szolnoki földművesszövetkezet is ezt a terméket emelte ki a saját hirdetésében. A vendéglátós reklám apróbb betűiből viszont az is kiolvasható, hogy a Nemzeti étteremben (a mai Szapáry úton a bankfiókok helyén) minden szerdán Táncestet rendeztek, ahol Sándor Sándor és zenekara muzsikált, a Ligeti Halászcsárda pedig egész évben "kitűnő halételekkel várja a fogyasztókat". Ezeken kívül az Állami Biztosító hirdetése, egy lottó reklám - ez a szerencsejáték ekkor még alig múlt egy éves - és a 33-as ruházati bolt vevőcsalogatója került a lapba. Ez utóbbi a hátsó oldalra, kiemelve a figyelmes kiszolgálást és az export anyagokat.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Fürdés hol és mikor?
Sajnos nem tudom, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata mikor jelentette meg képeslapon ezt a fotót, az azonban bizonyos, hogy a lapot 1962-ben postázták, a képet ifj. Szekeres Ferenc készítette. És talán Szolnokot ábrázolja.

Az Album további képei
 

AKB

Apró pusztulás
A két egymásmellé rakott kép nagyjából egy év különbséggel készült a Magyar Rádió egykori szolnoki stúdiójának a Kolozsvári úti udvaráról. A bal oldali képen még viszonylag jó állapotban van az oroszlános kút, a jobb oldalin már csak a csonkja látható. Úgyhogy elmondhatjuk, ismét szegényebbek lettünk valamivel. Pontosabban egy olyan díszkúttal, ami 1952-ben még a Kossuth téri 1-es számú irodaház udvarán állt. A hetvenedik születésnapját nem élhette meg.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Móra Ferenc emléktábla
Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

A Szoborpark további képei