[1xvolt]

Egykori decemberek: Év végi hangulat

2023. december 20.

A hatvan évvel ezelőtti szilveszteren három előadás volt a Szigligetiben. A szolnoki műjégpályát pedig a Vidámkertben, azaz a Tiszaligetben nyitották meg. Fenyőfát a kertmoziban is árultak, és az év végén azzal is lehetett Szolnokon poénkodni, hogy sokan nem fértek be az irodalmi kávéházba.

Hatvan évvel ezelőtt is probléma volt a szolnoki tömegközlekedéssel, ami leginkább abból adódott, hogy tíz év leforgása alatt közel tízszeresére nőtt a városban az utasforgalom, az autóbuszok száma viszont nem gyarapodott ilyen ütemben. Miközben 1953-ban nyolc darab busz rótta Szolnok utcáit, 1963 decemberében csak tizennyolc, amelyek közül csak tizenkettő volt kétajtós. Igaz, egy évtizeddel később, 1973 decemberében sem volt sokkal jobba a helyzet, mert bár akkor már 20 vonalat működtetett a Volán 7-es számú vállalata, a reggeli csúcs szinte megoldhatatlan feladat elé állította a szolnoki vállalat szakembereit. Rimánkodtak is ötven éve a szolnoki vállalatoknak, hogy ha lehet, ne egyszerre kezdődjön mindenütt a munkaidő, de kérésük süket fülekre talált.

Ne feledjük, hogy 1963-ban még a kerékpár és a busz volt Szolnokon is a két legfontosabb közlekedési eszköz, ugyanis abban az évben még csak 300 darab magántulajdonú személygépkocsi volt a városban. Viszont a magánautózásra ezerrel készült a korabeli hatalom, és 1963 végén az egyik lefontosabb feladatnak tekintették a Szolnoki Autóklub megfelelő elhelyezését, hogy az autótulajdonosok politikai nevelése is zavartalanul folyhasson. Tíz esztendővel később már sokkal reálisabb célokat tűztek maguk el a városvezetők: a négyes út városi átkelési szakaszának mielőbbi átadását. Az eredeti tervek szerint 1974 végére kellett volna elkészülni vele, ám már ötven évvel ezelőtt látszott, hogy csúszni fog a projekt. Pedig az ügy érdekében 1973. december 21-én 13.30 órakor felrobbantották az egykori 33-as és Hófehérke boltoknak is otthont adó Madas-házat, hogy épülhessen a kiszélesített 4-es út.

Az év utolsó hónapjában sem 1963-ban, sem 1973-ban nem voltak már nagy átadások, inkább az álmok és a következő év tervei szerepeltek az újságokban. Hatvan évvel ezelőtt már egyértelmű, hogy Szolnok új városközpontja a Csarnok út környékén - ma Hild tér - alakul majd ki, amihez a bontások ott már 1963-ban folytak. Az akkori álmokból persze nem minden valósult meg, így nem épültek hétemeletes pontházak, se sorházak a Sashalmi úton, miként a Tiszai hajósok terére tervezett új vízügyi igazgatósági székház hétemeletes tömbje is papíron maradt. Viszont az éppen hatvan éve megnyitott Tiszaligeti strand bővítése 1964-ban a tervek szerint zajlott, ami azt jelentette, hogy a két medence átadása után öltöző és pénztár is épült.

Ötven évvel ezelőtt az új vasútállomás postaszárnyának műszaki átadása volt az igazi nagy hír az ünnepek körül. Ám az épületrészbe akkor még nem a posta költözött, hanem az állomás utasforgalmi részlege, ami nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a régi állomás utolsó tömbjeit elbonthassák, és tényleg a célegyenesbe forduljon az 1956-ban kezdett, de igazából a hatvanas évek elején lendületet kapott építkezés. Ami mellé persze oda lehetett rakni eredményként a Volános-ház átadását a Gerle úton, a Tiszaligeti Sportcsarnok alapozásának befejezését, a Szövetség építésére aláírt szerződést, meg a József Attila úti pontházakat. Ja, bocsánat, azokat nem, ugyanis pont 1973 decemberében derült ki, hogy a 10 emeletesre tervezett épületeket a hetedikél be kell fejezni, mert az első tömb két sarka között 10 centis szintkülönbség adódott a talaj süllyedése miatt.

No, de inkább ünnepeljünk, hisz hatvan és ötven éve is ez foglalkoztathatta leginkább a szolnokiakat. Az Állami Áruház - még nem Centrum - 84 fős kollektívája már 1963. december elejére teljesítette az éves, 69 millió forintos tervét, amit szilveszterig minden bizonnyal túl is szárnyaltak. Például az ezüstvasárnapi extra nyitva tartással, merthogy akkoriban szó sem lehetett adventről, maximum bronz-, ezüst- és aranyvasárnapok hangozhattak el hivatalos helyeken. És mintha a karácsonyfának való fenyő vásárlását se kapkodták volna el akkoriban. Csupán december 13-án adott hírt az egyetlen helyi újság arról, hogy az ÉKV 17 ezer fát hozatott Szolnokra, amiknek árusítása a Sport presszó udvarában, a Vörös csillag mozi Sütő utcai kertmozijában, a piacon és két további árudában zajlott.

Tíz évvel később, 1973 decemberében talán már kicsit könnyebb volt a karácsonyi bevásárlás, mert bár a Centrum még a piaci pavilonban működött, de a Sportbolt a Ságvárin legalább már megnyitott. Ráadásul arra a karácsonyra már nemcsak a Jólét és a Munkás ABC volt kész, de a szandai Bőség, a kertvárosi Ifjúság és a Tallinn városrészi Vosztok is várta a vevőket, sőt a Ságvári körúti 90-es ABC épp akkor esett át egy bővítésen és felújításon.

És zárjuk néhány kulturális hírrel az 1963-as és 1973-as szubjektív lapszemléket. Hatvan évvel ezelőtt, december 12-én ismételték meg az abban az évben átadott Árkád presszóban Mensáros László estjét, amire minden bizonnyal akkor sem fért be minden érdeklődő. Legalábbis erre utal a megyei napilap szilveszteri számában megjelent karikatúra. Persze, ez még azokban a vad, kommunista időkben fordult elő, amikor a helyi sajtó bátran viccelődött akár a véget nem érő beruházásokkal, akár a presztízsberuházások mellett szembeötlő alapvető hiányosságokkal. Ja! És azt se felejtsük, hogy miközben 1963. december 25-én és 26-án négy előadáson három darab ment a Szigligeti Színházban, az utolsó pillanatban a szilveszteri programba is bekerült még a Nadrág című darab az esti, dupla Potyautas mellé. Más világok búcsúztak akkoriban szilveszterkor.

(A cikk illusztrációi korabeli hirdetések és karikatúrák)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Felkiáltójel
A Táncsics úton, a színház mellett álló tízemeletes épület felkiáltójelként magasodik Szolnok Tisza felőli látképe fölé. Szerintem arra emlékeztet, miként lehet egy várost építészetileg megerőszakolni. Ha már elbontani nem lehet, legalább figyelmeztessen az épített bűnökre.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Nekünk viszi a szél
Nem a kezünk rövid, hanem a kuka van messze. Nem a kuka van messze, hanem trehányak vagyunk. Nem a kuka kicsi, hanem a parkoló autó sok. Nem közterület, mégis közös a szemét. Nem a parkolással és a díjfizetéssel, hanem az utána maradó cetlikkel van a gond. Nem, nem jó ez így. Nem, nem akarok kifogásokat és magyarázatokat kitalálni a Pelikán pláza parkolóház kijáratának állapota kapcsán. Mert nem jó ez így. És pont.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Petőfi Szolnokon
Negyvennégy éve, hogy a szolnoki március 15-ei ünnepségek a mai ÉPFA iskola bejáratánál, Simon Ferenc Petőfi-portréjánál kezdődnek. Ezen kívül három másik arcképe/szobra is van a költőnek a városban. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy Petőfi Sándor minden szolnoki látogatására jut egy.

A Szoborpark további képei