[1xvolt]

Az első maszek és imázs hirdetés

2019. február 27.

Jó lenne tudni, hogy 1956 őszén a Magyar Hirdető Szolnoki Kirendeltsége kiadta-e a városból induló és odaérkező vonatok és buszok menetrendjét, avagy azt is elsodorta a forradalom. Az biztos, hogy az 1957 októberétől érvényes kicsit más volt, mint az 1955-ös és 1956-os, és nemcsak a lottó miatt.

A Szolnokról induló és odaérkező vonatok és buszok 1955-ös, kísérőszínnel, 28 oldalon nyomtatott, illetve az egy évvel későbbi, már csak kétszínű, 24 oldalas menetrendeket az elmúlt hetekben mutattam be a blogSzolnok 1xVolt rovatában. A birtokomban lévő harmadik kis menetrend azonban nem az elvileg következő, 1956 novemberétől 1957 júniusáig érvényben lévő kiadvány, hanem az 1957 őszén megjelenő. Sajnos nem tudom, hogy a Magyar Hirdető Szolnoki Kirendeltsége eleve nem tudta megjelentetni a forradalom utáni menetrendet, avagy csak nekem nem sikerült megvenni. Az mindenesetre biztos, hogy a tulajdonomban lévő három menetrend közül ez az utolsó a leggyengébb tartalmú, mintha elveszett volna a lelkesedés, és csak le akarták volna tudni a hirdetésekből megjelenő, a korábbiakban kifejezetten praktikus, zsebre rakható menetrendet.

Ami leginkább feltűnő, hogy megjelennek az általános - ma úgy mondanánk "imázs" - hirdetések, amelyek nem egy konkrét üzletet vagy terméket reklámoztak, hanem általánosságban hívták fel a figyelmet valamire. Abban talán még semmi meglepő nincs, hogy e 24 oldalas, kék-fehérben megjelenő kiadvány középső oldalának egyik hirdetését a totó és lottónak szentelték, hiszen az új szerencsejáték - az ötös lottó - csak 1957 tavaszán indult. Igaz, a rendkívül egyszerű "kreatív anyagból" nem derült ki a hirdetés feladójának a neve. Nem is tudom, hogy a hazai lottó indulása után pár hónappal létezett-e már a "lottóigazgatóság", avagy az egyetlen lakossági bank privilégiuma volt a szerencsejáték is.

Ennél talán érdekesebb például a takarékbetét gyűjtésére ösztönző, ugyancsak "egész oldalas" hirdetés, ami nem egy konkrét szolnoki címre irányítja az olvasót, hanem általánosságban a Takarékpénztár fiókjaiba és a Postahivatalokba.

Persze lehet azt mondani, hogy ezzel a hirdetéssel csak nyitott a nem szolnoki lakosok felé a kiadó, hiszen így a környékbeliekhez is szólhatott a kiadvány. Amit akár alá is támaszthat a talán az Állatforgalmi Vállalat által megrendelt hirdetés, ami hízlalási szerződésre - azaz, otthoni gazdálkodásra - próbálta ösztönözni a nem feltétlenül városi utazókat. És nem ez volt az egyetlen ilyen hirdetés. Mert például valaki a gyümölcskártevők elleni, idejében történő védekezésre is fontosnak tartotta felhívni a kistermelők figyelmét - hobbik ekkor még nem léteztek -, a szövetkezeti agronómusokhoz irányítva az érintetteket. Itt jegyezzük meg, hogy 1957-ben éppen két téeszesítés között volt az ország, hiszen az ötvenes évek elejének kudarca után még nem vágtak bele abba, ami majd megalapozta a híres magyar mezőgazdaságot.

Ha az "imázs" hirdetések mellett még valami különlegességét kellene említenem ennek a számomra kifejezetten érdekes kiadványnak, akkor a fentiekben már feltűnő, a maszek világ felé elmozduló reklámokat említeném. Mert nemcsak az otthoni termelésre, a nagyobb értékű beszerzésekre való takarékoskodásra hívták fel a figyelmet, hanem például a családi ház építésének lehetőségére is, amire szívesen vállalkozott a Szolnoki Épületkarbantartó KTSZ (kisipari termelőszövetkezet). Arról nem is beszélve, hogy megjelenik az első maszek - azaz magánszemély vállalkozó - hirdetése: Fehér Béla, a Kossuth tér 10. szám alatt pénztárgép, töltőtoll (!), írógép, számológép - ezek természetesen még mechanikusak voltak - és varrógépek jótállás melletti javítására vállalkozott.

Az előző két kiadványhoz képest nemcsak darabszámra kevesebb a hirdetés, de jóval ritkább a kiskereskedelmi reklám. A címlapon a legendás 33-as kínálja magát, míg Állami Áruház a belíven hívja fel magára - az előzékeny kiszolgálásra, a lóden kabátra és a minden egy helyen előnyeire - a figyelmet. Rajtuk kívül a sírköveket gyártó Mozaik- és Cementárugyár, a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat cipőboltjai, üveg és porcelánboltjai, az Állami Könyvesbolt és a Háziipari Termelőszövetkezet vásároltak kereskedelmi egységeket reklámozó felületeket. Mellettük a Fodrász KTSZ és természetesen néhány szórakozóhely fért még be a kiadványba: megjelenik a Tünde cukrászda, a Nemzeti és a Tisza szálló hirdetése. No és az immár negyedik önálló évadát kezdő Szigligeti Színház hirdetése, amely nem kevesebb, mint tíz előadást kínált az 1957/58-as szezonra.

És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy ez egy vonat- és buszmenetrend. Csakhogy a helyközi buszok menetrendje majdnem teljesen hiányzik, holott néhány viszonylat a szolnoki közlekedőket is kiszolgálhatta. A szolnoki városi járatok felsorolásánál pedig eltűnt a viszonylatok számmal vagy betűvel való jelölése, holott 1955-ben és 1956-ban ezek még evidensek voltak. Arról nem is beszélve, hogy a helyi járatok kínálatából hiányoznak az olyan csemegék, mint a színházi előadásokhoz igazodó időpontok. Valami megváltozott 1956-ról 1957-re, Szolnokon is.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szerelmi vallomás 1901-ből
Az azonosíthatatlan H. Ö. a torkolatot ábrázoló szolnoki képeslapon emlékeztette a fővárosban élő Vargha Ferencznét arra, hogy 12 évvel korábban - azaz 1889-ben! - milyen szerelmes leveleket küldött neki Mendéről. Ez legalább annyira szép, mint az üzenethez használt 114 éves anziksz.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnok közepén járok
Volt egyszer egy álom Szolnok új városközpontjáról. Volt ennek az álomnak egy képe, egy modern szállodáról. Aztán szétfoszlott az álom. Szolnok közepén viszont ott maradt ennek az álomnak nagyon sok nyoma és következménye. A tönkrement fényreklámmal, a pusztuló épülettel, a funkcióváltásból következő, száradó ruhákkal. Szolnok közepén járok, egyszer majd rád találok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Mária-szobor
A szeptember 12. óta, a Máira utca belvárosi templom felőli végén ismét álló Mária szobrot először 1847. május 24-én állították fel Szolnokon. Bő másfél évszázaddal később, közadakozásból felújították, és eredeti helyétől kicsit távolabb, újból felállították.

A Szoborpark további képei