[vendegoldal]

Ez a villa kihagyhatatlan

2022. szeptember 08.

A tervező visszaemlékezése szerint, amikor a villa megrendelője meglátta az épületet a kert felől, sírva fakadt. Minden bizonnyal a következő negyven évben is többször zokogott szeretett háza sorsát látva. Ha élne, ma is potyognának a könnyei: örömében. Mert Walter Rózsi villája régi fényben ragyog.

Vallom, hogy az embereket két művészeti ág veszi körül állandóan: a zene és az építészet. Ezért is szomorú, hogy a legutóbbi időkig pont ezeknek nem volt idehaza méltó múzeuma vagy legalább állandó bemutatóhelye. Az építőművészet még mindig nincs túl jó helyzetben, de legalább elindult valami azzal, hogy az évtizedek óta otthon és kiállítóhely nélküli Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtal egészült ki - benne feltételezhetően rengeteg feldolgozatlan szolnoki anyaggal -, illetve megszületett a múzeum felépítésének a terve. Persze nem tudhatjuk, hogy a következő években mi lesz a sorsa a Budapest Erzsébetvárosába, az egykori belügyes kórház helyére álmodott hatalmas komplexumnak, az azonban már tény, hogy a terület egyik oldalán, a Bajza utca 10. szám alatt megnyílt az első építészeti kiállítóhely. Pontosabban, újra régi fényében ragyog Walter Rózsi és Radó Géza 1934-ben épült villája, amely a pincétől a tetőteraszig bejárható. Akit, egy picit is érdekel az építészet, a lakáskultúra, annak kihagyhatatlan élmény még akkor is, ha közben kapunk néhány pofont az elmúlt száz év magyar történelmétől.

A Walter Rózsi-villaként emlegetett épület eddig olyan szerényen húzódott meg a Fasori evangélikus templom oldalával átellenben, hogy bár harminc éve járok arra, mégis most kellett rácsodálkoznom, sőt megtalálnom. Persze felhozhatom mentségemül, hogy az elmúlt évtizedben üresen pusztult, az azt megelőzőkben pedig a hazai szocialista sufnituningnak "köszönhetően" elképesztően átbarmolták, hogy alkalmassá tegyék gyermekorvosi rendelőnek. Eredeti funkcióját alig másfél évtizedig, az államosításig tölthette be, és tulajdonképpen igazi csoda a megmaradása és a mostani felújítása is.

Walter Rózsi villája egy lassan kilencvenéve keletkezett, de a mai napig modernnek tekinthető lakóház. Stílusában leginkább a szolnoki nagypostával és a közgazdaságival mutat rokonságot, de hozzá hasonló lakóház nálunk sem akkor, sem azóta nem épült. Megkockáztatom, hogy a ma lakóházakat és villaszerű förmedvényeket tervező építészek közül sokaknak hosszú napokat kellene ebben a budai villának is beillő pesti lakóházban eltöltenie, hogy némi szépérzék vagy stílus ragadjon rájuk, így pár évtized múltán legyen mit mutogatni. A Walter Rózsi-villa ugyanis minden porcikájában elképesztő. A négy szint funkcióinak elkülönülése, a lépcsők - különösen a nappaliból a családi térbe vezető falépcső -, a tetőterasz, a lakószobák kert felé tájolása, és a kecses kertilépcső mind-mind ma is megfogadható példa. Holott ez a ház akkor épült, amikor a budai hegyekben többségében lilagőzös romantikus villákat emeltek, a középületek klasszicizálni próbáltak, a nagy többség pedig bérházakban vagy falusi parasztházakban élt. Amikor a fény, a tágas terek, netán a külön gyerekszoba és a fürdőszoba nagyobb ritkaságnak számított, mint a saját autó. Vagy a női tervező. Walter Rózsi villája kapcsán ugyanis azt is nagybetűkkel kell kiemelni, hogy statikai terveit az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter készítette.

A Magyar Művészeti Akadémia berkein belül működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ nevéhez méltó munkát végzett a Walter Rózsi-villa megmentésével, felújításával és a benne lévő kiállítással. Mert miközben megismerhetjük egy a harmincas években valóban sztárnak számító operaénekes és nagytőkés férjének életkörülményeit, képet kapunk a modern lakhatás első magyarországi gondolatairól is. Számomra igazi újdonság volt például, hogy a gyerekszobákról, a gyerekbútorok méreteiről való gondolkodás már a második világháború előtt megindult. Vagy, milyen jelentőséget tulajdonítottak a higiéniának és a napfénynek, hogy a lakóterek funkciók szerinti szétválasztásáról már ne is beszéljünk. Magyarul mindaz, amit ma már természetesnek gondolunk, sőt a legtöbbek számára elérhető és megfizethető akkoriban született, amikor az ország lakosságának többsége még egy-két helyiségből álló, vegyesfunkciójú lakóterekben élt. Mindezt pedig a villához illő letisztult, átlátható módon mutatja be a Ritoók Pál kurátor vezetésével összeállított Szintér és lakótér, Modern lakóházak Magyarországon 1928-1945 című időszaki kiállítás.

Ha már majdnem mindent láttak Budapesten, vagy csak valami különlegességre vágynak, akkor tényleg csak ajánlani tudom a Városliget közelében lévő Walter Rózsi-villát, ami szerdától vasárnapig várja a látogatókat.

 
hirdetésApache WebSevice - Weboldal készítés, webdizájn, tarhely szolgáltatás

Album

Házi tudósítás hamis képeslappal
Ezt a szolnoki Tisza-part "meghamisított" képével kiadott anzikszot a nevezetes 1933-as Széchenyi emlékhajózás egyik újságíró résztvevője küldte a feleségének Visegrádra. A három szolnoki templom előtt úszó hajóról nem nehéz megállapítani, hogy azt később montírozták képre.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Havi 3 milliós pazarlás
Eltelt egy újabb hónap. Újabb 20 nap, összesen 160 órájában, nagyjából 40 helyről közel 2 millió forint parkolási díjat nem szedett be a város, a minimum 50 millióba került, azaz havonta nagyjából 1 milliós kamatveszteséget termelő beruházásból. Szóval havi 3 milliónk megy pocsékba, mert valakik "jól dolgoznak". Ha így haladunk, még kampánytéma is lesz a Tabánban 2022 júliusában elkészült, de azóta is lezárt parkolóból. Mi lehet a titok, amihez nincs köze a havi 3 milliót fizetőknek?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szomorú (?) Krisztus
Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó, ülő? Valószínűleg ez az a szobrunk, aminek több neve van, mint amennyi tényszerű adatot ismerünk a születéséről. Az biztos, hogy nem a legöregebb köztéri alkotásunk, ugyanakkor a legrégebb óta ugyanazon a helyen álló.

A Szoborpark további képei