Szobor Park Szolnok



Famunkás vagy Famunkások

2015. április 03.

A Szolnok-Újvárosi víztorony tövében található emlékművel kapcsolatban nemcsak a cím tekintetében vagyok bizonytalan. Szerintem a felállításának az időpontja is kérdéses, illetve az is, hogy pontosan minek vagy kinek állít emléket. Nem gondoltam, hogy az az öt férfi ilyen rejtélyes.

A Szabó László által készített emlékmű lényegében egy talapzatra emelt, önálló falat kapott, nagyméretű emléktábla, amelynek öt alakja, öt önálló kőlapon helyezkedik el, mellettük egy vésett, a köztéri műalkotás felállításának okára utaló lappal. Ha eltekintünk a saját építménytől, azt mondhatjuk, leginkább a volt Szakszervezeti Művelődési Házról idén eltűnt Táncolókra, illetve a belvárosi Tisza-híd lábánál lévő Tiszai hajósok emlékművére hasonlít. Természetesen nem azért, mintha ugyanaz lenne az alkotó - előbbi Andrássy Kurta János, utóbbi Lajos József munkája -, inkább a korszellem vagy az iskola köszönhet vissza a műtárgyakon.

Persze az sem lenne meglepő, ha a két hasonló emlékművet is Szabó László munkájának gondolnánk, hiszen az 1927 és 2002 között élt, 1959-től haláláig a Szolnoki Művésztelepen alkotó szobrásznak jelenleg is legalább tíz alkotása áll a városban. A legismertebb talán a Tiszaliget bejáratánál látható Fáklyavivő - "Fagyisember" -, amelyet 1970-ben állítottak fel. Ettől nem messze áll ma már az 1985-ben készített Olajbányászok című szobra, de a Baross úton, a Volán székházban és a Levéltárban is látható alkotása. Talán nem tévedünk nagyot, ha Szabó Lászlóban nemcsak a legtöbb, ma is álló szolnoki emlékmű és szobor alkotóját tiszteljük, hanem a legtöbb, mára eltűnt köztéri műalkotásunk létrehozóját is. Tóth György-Gyigyi bácsinak köszönhetően tudhatjuk, hogy a Pelikán szállóban egykor állt Táncoló lányok is az ő munkája volt, amint a hajdani állampárt székházának földszintjén 1967-ben felavatott és 1990-ben eltűnt Lenin szobor is.

A Famunkás, máshol Famunkások emlékmű azonban Szabó László első szolnoki köztéri alkotása. Amely a felirat szerint "A szolnoki famunkások sztrájk-mozgalmainak dicső emlékére" miatt lett felállítva. Ami roppant nehezen értelmezhető. Az biztos, hogy Szolnok a XIX. század második felétől, a Tiszán leúsztatott erdélyi fa alapanyagnak köszönhetően, a hazai fafeldolgozó ipar egyik központja volt, és maradt egészen a második világháborúig. Az is bizonyos, hogy a munkások szervezkedésében, illetve a baloldali és a szakszervezeti mozgalmakban is jelentős szerepet játszottak a famunkások, így kétségünk sem lehet afelől, hogy a közlekedési csomópontnak számító Szolnok sem maradt ki az ilyen jellegű szervezkedésekből és eseményekből. A témával kapcsolatban elérhető tanulmányokban, illetve a Szolnokról szóló monográfiákban azonban konkrét eseménynek a nyomaira nem bukkantam.

Az emlékműről is szinte csak annyi leírást találni, amennyi rajta olvasható. Egyetlen kivételtől eltekintve. Az 1975-ben kiadott és Valkó Mihály által írt és szerkesztett Szolnok című képeskönyvben az szerepel, hogy ?a fűrésztelepen dolgozó famunkások mozgalmi tevékenységének állít emléket, és a munkásmozgalom két szolnoki vezetőjére, Tóth Ferencre és Tisza Antalra emlékeztet?. Ha jól tudom, több fűrésztelep is működött a városban, közülük az egyik talán éppen az emlékmű helyén. De tény, hogy Tóth Ferenc az 1900-as évek elejétől, ha éppen Szolnokon és szabadlábon volt, akkor valamelyik fűrészüzemben dolgozott. Ahogy a vele egykorú Tisza Antal is a húszas években leginkább ilyen helyeken dolgozott, sőt 1925-ben a Hungária fűrésztelepen egy 10 napos sztrájk kirobbantásának okozója is volt. Ám ettől még nem vagyok biztos abban, hogy az emlékmű valóban nekik is emléket állít.

És hát a felállítás időpontjában is bizonytalan vagyok. A legtöbb helyen 1966-ot adnak meg, ám Szabó László egyik életrajzában 1965 szerepel az alkotás időpontjaként. Ám ennél is furcsább, hogy egy hatalmas beruházás közvetlen közelében, az építkezés előtt vagy közben engedélyt adtak volna az emlékmű felállítására. Ugyanis a háta mögött lévő hatalmas víztorony, amelynek kelyhét az országban először a helyszínen öntötték, 1967-ben készült el.

Ugyancsak Gyigyi bácsi Köztérképen olvasható leírásából tudható, hogy az emlékművet és környékét a rendszerváltás után meglehetősen elhanyagolták, sőt a márványlapok némelyikét el is lopták. Az alkotást 2010-ben nemcsak helyreállították, de meg is tisztították, a körülötte lévő parkot pedig a következő évben a lakosság tette rendben. Mára a szobor előtti kövezet már kissé hullámos, a talapzat réseiben a gaz is kezd megjelenni, mögé pedig jobb, ha nem mennek, mert azt néhányan nyilvános mellékhelyiségnek, illetve szemétlerakónak használják. Szemből viszont szerintem impozáns köztéri alkotás, ahol olykor a kétkezi munkásokat képviselni próbáló pártok is koszorúznak.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Amiért nem kár
Amint a várak ereje sem a falakban, úgy a színházaké sem az épületekben van. A legendás szolnoki színház 1990-ig ebben a megerőszakolt gnómban működött.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szomorú lány a Vegyinél
Hamarosan 40 éves lesz a mohásodó fejjel szomorkodó lány a Tiszai Vegyiművek főbejárata közelében lévő, ma már gondozatlan parkban. Az idén elhunyt Simon Ferenc alkotása még akkor született, amikor a beruházók és az nagy cégek költöttek a képzőművészetre.

A Szoborpark további képei