Szobor Park Szolnok



Régi tábla, eltűnt cégek

2013. június 11.

A Kolozsvári úti óvoda bejárati ajtaja mellett, véletlenül bukkantam erre az emléktáblára. Tökéletes fotót nem tudtam készíteni róla, de a tartalma miatt nem bírom megállni, hogy ne örökítsem meg. Elemezni és magyarázni való tábla.

Maga a tábla nem egy klasszikus, kőből, műkőből vagy valami fémszerű anyagból készült emlékeztető, hanem olyan üvegből készült felirat, amiből emlékeim szerint, húsz-huszonöt évvel ezelőtt még nagyon sok volt a városban. Annak idején ilyen módon készített tábla jelölte a legtöbb közintézményt, hasonló volt anno a tanácsházákon, de még az autós iskola bejárata mellett is. Tehát a Kolozsvári úti óvoda bejárata mellett lévő tábla nem egy klasszikus emléktábla - bár dekoratívabb, mint a ma kötelezően előírt műanyag EU-projektekre emlékeztető tábla -, de nem is emiatt érdekes. Hanem a rajta lévő szöveg okán.

Egyrészt arról tudósít, hogy ez a ma is működő közintézmény a város fennállásának 900. évfordulójára épült. Rögtön rávághatnánk, hogy akkor 1975 az átadás éve, ám nagy szerencsénkre a tábla aljára dátum is került: 1974. március 1. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy az egyébként tényleg 1975-ben tartott évfordulóra már jóval korábban elkezdett készülni a város. Másrészt azt is elárulja ez a tábla, hogy az akkori ünnepségek nemcsak üres szónoklatokból álltak, hanem a közjavára hasznos létesítmények avatásából is.

Mint korábban már megemlékeztem róla, a 900 éves évforduló környékén, Szolnokon, mai áron számítva, körülbelül 300-400 milliárd forintnyi - nagyjából 200-250 gyaloghíd ára - olyan nem termelő beruházás történt, ami a közjavát szolgálta. Számtalan lakás mellett üzletek, iskolák, óvodák, utak és még ki tudja mi minden épült. Abba most ne menjünk bele, hogy ez miként befolyásolta a városképet. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a hirtelen nagyra duzzadt lakosság kiszolgálásában és életkörülményeinek javításában nagy lépéseket tett akkor a város. Ahogy azt is rögzíthetjük: az elmúlt húsz évben sok minden ment ezekből tönkre, vagy lett a közvagyonból magán vagyon.

Az óvodai emléktábla apropóján mindehhez gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy ezekből a fejlesztésekből alaposan kivették a részüket a helyi cégek, illetve a szocialista brigádokba tömörített dolgozóik. Akik munkaidőben vagy azon túl, de leginkább a cég pénzén és eszközeivel járultak hozzá egy-egy létesítmény építéséhez, átadásához, csinosításához. Amint erre ez a tábla is utal: (a cégek) "dolgozóinak és a város lakosságának társadalmi összefogásával".

A felsorolt cégeket ma már nem nagyon találnánk. Ezért részben a fiatalabban kedvéért emlékezzünk meg róluk. A MEZŐGÉP valamikor az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági gépgyártója volt, bálázói például az Alföld összes tábláján feltűntek. Egykor a Tószegi úton, a Cukorgyár után működött. Az ÁÉV az Állami Építőipari Vállalatot takarja, aminek nevéből következik tevékenysége. Méreteire azonban az Ady Endre út végén lévő egykori székháza - ma a Tisztiorvos hivatala -, illetve a kollégiumokká alakított Baross utcai és Tisza-parti munkásszállói utalhatnak. A Május 1 Ruhagyár szolnoki gyáregysége - ha jól tudom - a Rékasi úti laktanya mellett működött, nem kevés női munkaerőt felszippantva és a könnyűipari szakmunkásképzésnek is hátteret biztosítva. A TITÁSZ és a TIGÁZ még él a köznyelvben, bár már egyiknek sem ez a hivatalos neve. A Tiszántúli Áramszolgáltató ma az E-On része, a Tiszántúli Gázszolgáltató pedig az ENI cégcsoport tulajdona. A SZÖVTERV-vel már bajban vagyok, csak feltételezem, hogy a szövetkezetek tervező vállalata lehetett, azaz elsősorban TSZ-eknek és ÁFÉSZ-eknek tervezhettek. De talán ez az ovi is az ő munkájuk.

Van még egy fontos dolog, amiről szólni kell. A rendszerváltás óta eltelt két és fél évtized felbuzdulásaiban akár el is tűnhetett volna ez a tábla. Nem tudom, kiknek köszönhető, hogy eddig megúszta. És nagyon remélem, ez a jövőben is így lesz, ugyanis nincs ezen semmi szégyellni vagy titkolni való.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kossuth tér a húszas években
A szolnoki Kossuth tér 2., 3. és 4. számú épületeit az elmúlt százhúsz évben előszeretettel fotózták a 10-es számú épület környékéről. Nem véletlenül, hiszen a város impozáns épületeiről van szó. Ez a felvétel valamikor 1925 és 1928 között készült, tehát akkoriban nézhetünk szét a téren.

Az Album további képei
 
hirdetés Blogszolnok Anno - A Zagyván túli városrészek - 2024. november 4. (hétfő) 18:00

AKB

Seprűre se futja?
Úgy tűnik, a szolnokiak egyebet nem tehetnek, mint megértően figyelik a Tisza szálló immár másfél évtizedes pusztulását, ami maga alá temetett egy fürdőt, egy legendás fagyizót, egy éttermet és rendezvényhelyszínt is. Megértőnek kell lennünk a magántulajdonnal, a tulajdonos érdekeivel szemben. Mindig csak nekünk. És immár azt is el kell fogadnunk, hogy szegénynek seprűre se futja. Meg kell értenünk, hogy az omladozó épület környéke csak szemetes, koszos és gondozatlan lehet. Szolnok legszebb része.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Petőfi Szolnokon
Negyvennégy éve, hogy a szolnoki március 15-ei ünnepségek a mai ÉPFA iskola bejáratánál, Simon Ferenc Petőfi-portréjánál kezdődnek. Ezen kívül három másik arcképe/szobra is van a költőnek a városban. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy Petőfi Sándor minden szolnoki látogatására jut egy.

A Szoborpark további képei