Szobor Park Szolnok



Két lány a papírgyárnál

2017. január 20.

Feltűnt már Önöknek, hogy Szolnokon milyen sok, fiatal lányt ábrázoló szobor van? Közülük az egyik, talán kevésbé ismert a néhai papírgyár előtt álló páros, amelynek sem a pontos felállítási idejét, sem a valódi címét nem tudjuk. Így akár új értelmet is adhatunk neki.

Az egykori Szolnoki Papírgyár irodaháza és talán főbejárata előtt, a forgalmas Tószegi út és az épület között lévő kis parkban áll legalább hatvan éve Ambrózy Sándor (1903-1992) szobrászművész alkotása. Amely a művész egyetlen életrajzában sem szerepel, viszont a talapzaton lévő szignó alapján egyértelműen neki tulajdoníthatjuk. A vésetet bogarászva úgy tűnik, az alkotás 1956-ban készült, ám Szilágyi Ottó, a gyár nyugalmazott igazgatója a Levéltári esték 2010-es előadásán 1954-et, a szolnoki szobrokat a Köztérképen gyűjtő Tóth György Gyigyi bácsi pedig 1955-öt adott meg a felállítás időpontjaként. Mivel a Köztérképen kívül ezt az alkotást sehol nem tüntetik fel Ambrózy életművében, fogadjuk el, hogy valamikor az ötvenes évek közepén, második felében kerül Szolnokra a két lány.

Körülbelül akkor, amikor az 1935-ben alapított gyár nagyjából a harmadik válságát - és bezárás közeli pillanatait - megúszva, a szocialista iparosításnak köszönhetően, első fellendülését élte. Nem sokkal a gyárban kitört tűzvész - amit akkoriban természetesen szabotázsnak tekintettek - után ugyanis nem bezárták a gyárat, hanem fejleszteni kezdték. Igaz, akkor már két évtizedes "hagyományt" folytatva, leszerelt, használt gép telepítésével. Ami azonban már azzal is együtt járt, hogy a gyár nemcsak papír alapanyagot állított elő, de annak egy kis részét, egy zacskóragasztó gép segítségével feldolgozni is tudta.

Ambrózy Sándor tehát valamikor az ötvenes években kapta a megrendelést a két lány megformálására. Hogy eredetileg is ide szánták-e az alkotását vagy sem, azt természetesen nem tudjuk. Miként az is érdekes kérdés, hogy az ekkor már ötvenen túl lévő, bő három évtizedes aktív alkotói korszakot maga mögött tudó művész, miért kapta ezt a megbízást. Ugyanis Ambrózynak meglehetősen kevés, hasonlóan realisztikus köztéri szobrát ismerjük, így ez a két lány egyszerűen kilóg az életművéből. Rákeresve a nevére, sokkal inkább restaurátorként, illetve a Herendi Porcelángyár által is sokszorosított szobrocskák - köztük több sporttémájú - alkotójaként tartják nyilván. És tegyük hozzá, díjakkal és kitüntetésekkel se nagyon halmozták el hosszú élete során, igaz munkásmozgalmi témájú alkotásáról is csak egyről tudunk.

A papírgyár előtt álló két lány kifejezetten jó, szerethető és kortalan alkotás. A papírgyáriak úgy tartják, hogy a papírgyártás allegóriájának tekinthetjük, hiszen az egyik lány kezében a cellulózgyártás alapanyagának számító gabonacsokor, a másikéban pedig a végtermék, egy könyv látható. Ha nagyon akarom, ezt az értelmezést is el tudom fogadni. Miként azzal sem vitatkoznék, hogy az alkotás a tanulást, a tudást, mint a kétkezi, adott esetben paraszti munkából való kiemelkedés lehetőségét próbálja megmutatni. Nekem kicsit erre utal, hogy bár a lányok stabilan állnak, felső testükben egy kis előrelendülést, mozgást vélek felfedezni. Ugyanakkor azt is el tudom fogadni, amikor egyesek egyszerűen csak Két Lottikén utalnak az egyébként valóban egymásra nagyon hasonlító lányokra. Bár kétlem, hogy az ötvenes években egy német ifjúsági regény szolgált volna mintául a szobrásznak.

Mindenesetre Szolnok egyik kedves és szép szobráról van szó, ami nagyon jól illik a megmintázott fiatal lányaink hosszú sorába. Elhelyezkedése miatt talán kevesen veszik észre, és még kevesebben járják körbe, pedig érdemes megnézni a végtelenül aprólékos és életszerű kidolgozását. Miként azt is érdemes észrevenni, hogy a két méternél magasabb páros már egy kicsit elmozdult a kő talapzaton, olyan mintha valakik próbálták volna elmozdítani a helyéről. Nem tudom, mit lehet tenni, de nagyon szomorú lenne, ha esetleg ledőlne és megsérülne - mint történt a Verseghy park szélén egykor álló Óvodások szoborcsoporttal -, az pedig égbe kiáltó gazság lenne, ha a fémből készült alkotás egyszer csak eltűnne - mint a Sellő a Lordok-ház udvaráról -, és már csak fotók őriznék az emlékét. Persze, ahogy azt sem tudjuk, mi a címe, mikor és miért készült, arról sincs információnk, kié ez a két lány, kinek kellene vigyázni rájuk.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Melánka és az új Zsinagóga
Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nyoma sincs emlékkő
Annyira nyoma veszett, mintha soha nem is állt volna Szolnok határában, az Abonyi út végén, a Tanácsköztársasági emlékkő. A város eltűnt szobrai, Szolnok szocialista emlékművei közül is mindig kifelejtődik, pedig legalább húsz éven keresztül volt egyik helyszíne a Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeinek.

A Szoborpark további képei