Szobor Park Szolnok



Mikor, mi a Hősök terén?

2022. április 22.

Nem tudjuk, pontosan mikor állították fel és mikor bontották el. Nagyjából négy és fél évtizeden keresztül állt a Hősök terén, az SZTK előtt a talán "szovjet katonai emlékmű", aminél olykor évente négyszer is koszorúztak. Főleg, mert közel másfél évtizedig ez volt a helyi felszabadulási emlékmű is.

A szolnoki Hősök terén, az 1954-ben épült SZTK előtt egykor álló emlékműveknek - merthogy ugyanazon a helyen két egymást váltó műtárgyról van szó - már az elnevezését sem egyszerű tisztázni. Az 1956-ban ledöntött első verzió (a bal oldali fotó ezt mutatja) Baross utca felőli oldalán oroszul az állt, hogy "a szabadságért és függetlenségért vívott csatákban elesett örök szovjet hősök". A rendszerváltás után elbontott másodiknak (a jobb oldali fotó ezt mutatja) a Kápolna utca felé néző lapján pedig az, hogy "örök dicsőség a hősöknek, akik a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban estek el". Tehát akár el is fogadhatjuk az 1989 előtt sokszor használt megjelölést, miszerint ez a "szovjet hősi emlékmű" - volt. Mivel azonban a "szovjet katonai emlékmű" elnevezés is többször felbukkant, sőt a leggyakrabban talán "felszabadulási emlékműként" hivatkoztak rá, nem marad más, csak a bizonytalanság. Szolnokon közel négy és fél évtizedig állt két emlékmű, amelyek ráadásul abban a negyvenöt évben a közterületi műalkotások közül a legtöbbször szerepeltek az újságokban, mégsem tudjuk pontosan megnevezni őket.

A nevén kívül a Hősök terén egykor álló emlékmű felállításának pontos dátumát sem tudjuk. A magam részéről ugyanis erősen kételkednék abban, hogy a szétlőtt, éhező Szolnokon 1945. május elsején két szovjet, hősi emlékművet is avattak volna. A jelenlegi Zounuk-szobor helyén 1956-ig álló "Szivarról" ugyanis viszonylag pontosan tudható, hogy a Szolnokon tartózkodó orosz katonák jelenlétében 1945. május 1-jén avatta fel Bernáth Mihály. Szerintem az elnevezés körüli "anomáliák" miatt tekintették ugyanezt a dátumot a Hősök terén lévő építmény születésnapjának is. A magam részéről az 1945-ös dátumban sem lennék biztos, annak ellenére sem, hogy ez ott szerepelt az első verzió talapzatán, hiszen a "felszabadulás" évét nagyon sok szoborra, emlékműre és emléktáblára felvésték később is.

Nem kevésbé bizonytalan az egykori emlékmű elbontásának dátuma sem. A közös emlékezet azt tartja, hogy már 1990-ban, tehát az első szabad parlamenti és önkormányzati választás évében elbontották. Ugyanakkor a megyei napilap egyik apró híre szerint 1991. október 4-én, az akkor még a Szolnokon áthaladó 4-es főút forgalmát az Elek István utca és a Szabadság tér között el kellett terelni, mivel aznap robbantották fel a Hősök terén a volt orosz katonai emlékművet. A Németh István által a bontásról készült fotók (a mellékelt színes képek) alapján egyáltalán nem kételkednék abban, hogy az 1956-ban könnyedén ledöntött első emlékmű helyére 1957-ben stabil betonkolosszus került, amit az 1991-ben rendelkezésre álló eszközökkel nem lehetett szétverni. És a magam részéről már csak azért is inkább az 1991-es bontás dátumát fogadnám el, mert a Vörös Hadsereg utolsó egységei csak az év nyarán hagyták el Magyarországot, és miként a budapesti Szabadság téren ma is álló hasonló emlékmű kapcsán sokszor megtapasztalhattuk, az oroszok egyáltalán nem örültek az elesett katonáiknak állított emlékművek elbontásának.

A szolnoki Hősök terén egykor álló emlékműnek van még egy érdekessége. Miközben 1954 és 1956 között három "szovjet, hősi, katonai, felszabadulási" emlékmű - Hősök tere, Táncsics út vége, megyei tanács épülete mögött - is volt Szolnokon, 1957 és 1970 között csak az SZTK előtt lehetett április 4-én koszorúzni. Nem véletlen, hogy abban az időben kifejezetten "felszabadulási" emlékműként hivatkoznak az obeliszkre, aminek a szerepét - és ugyancsak téves megnevezését - 1970. április 4-től a Tiszaliget bejáratánál álló "Fáklyavivő" című szobor vette át. Igaz, a Hősök terén nemcsak április 4-én, de május 9-n (győzelem napja), november 7-én (NOSZF) és február 23-án (Vörös Hadsereg Napja) is rendszeresek voltak a koszorúzások. Na meg a díszőrség, amit általában az ideiglenesen Szolnokon is állomásozó orosz katonák, a Magyar Néphadsereg, a rendőrség, a munkásőrség és olykor az ifjú gárdisták adtak.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Amitől bazár a bazár
A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli ?üzletközpont? is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?

Az Album további képei
 

AKB

Tiszaligeti félmunka
Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Páratlan Öreg paraszt
Egyáltalán nem biztos, hogy a Szolnoki Művésztelep II-es műteremházának falán lévő dombormű címe az Öreg paraszt. Az azonban igen, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásáról van szó, ami 1912-ben már biztosan létezett. Viszont rejtély, mikor került mai helyére és hol a párja.

A Szoborpark további képei