Album



Rakpart a belváros alatt

2021. június 21.

Ott, ahol ma a Verseghy park illetve a Béres József sétány alatti rendezett, mondhatni rekreációs célokat szolgáló Tisza part húzódik, száztíz-százhúsz éve még klasszikus rakpart, azaz rakodóterület volt. Két első világháború előtti képeslappal illusztrálom a környék múlt század elejei állapotát.

A szolnoki belváros "alatti" tiszai rakpartról viszonylag sok fotó maradt ránk az 1900-as évek első évtizedeiből. Persze nem azért, mert a korabeli technikával dolgozó fotósok ezt a nem túlságosan rendezett területet szerették volna megörökíteni, hanem mert mindig jó téma volt az erről a környékről fotózható Tisza-híd, illetve a folyóparton kikötött hajók. Különösen sok képeslappá lett fotó született 1911-et követően, amikor az utolsó szolnoki fahíd helyén átadták az első vasból és betonból készült átkelőt. A környék megörökítése talán az 1920-as évek végére hagyott alább, amikor rendezték a területet - megszűnt annak klasszikus rakpart, azaz rakodópart jellege -, és már sem a híd, sem a Tisza szálló, sem a lassan kialakuló sétány nem volt annyira érdekes - vagy újdonság -, hogy képeslap legyen belőlük. A második világháború után pedig alig találni olyan anzikszot, amelyhez a sétány alatti területet is mutató fotót használtak volna.

Az itt bemutatott két képeslap nagy valószínűséggel az első világháború vége előtt készült. Sőt az 1916-tól ritkuló új kiadású lapok miatt talán azt mondanám: 1911 és 1916 között lőtték a két felhasznált fotót. Az időbeli beazonosításukat sajnos sem a képeslapok hátuljára kerülő előrenyomott szövegek, sem a postázásuk dátuma nem segíti. A fekete-fehér lap a budapesti Vasúti Levekezőlapárusítás gondozásában jelent meg, a tulajdonomban lévő példányt soha nem adták postára. A színes, vagyis utólag festett képből ugyancsak a fővárosban lett képeslap, és 1920. április 10-én küldték - Magyar Tanácsköztársaság szöveggel felülnyomott bélyegekkel - Szolnokról Budapestre, mivel azonban a híd akkor éppen romos volt, kizárt, hogy abban az évben vagy az előző nyáron készült volna az eredeti felvétel.

A fekete-fehér kép nagyjából a mai Tisza szálló alatti részen állva készült. A fák lombkoronái alapján egyértelműen késő tavasz és kora ősz közötti a felvétel. A Tisza jobb partján jól láthatóak a folyón úsztatott gerendák, amelyek itt arra vártak, hogy a nagykanyar környékén feldolgozzák vagy vonatra rakják őket. Számomra nagyon érdekes az az árok, illetve kőrakás, amelyek a felvétel előterében láthatóak, és talán a part megerősítését szolgálták. Az is jól látszik, hogy az ártérben egy kitaposott ösvény vezetett végig a parton, amin egy alak is kivehető, amint a fotós felé néz. A két kép közül szerintem ez készült korábban, amit persze maximum csak a bal oldali hídfő közelében lévő fa méretével tudok magyarázni.

A színezett képeslap inkább már a mai Tiszai hajósok tere magasságában készülhetett, és szintén egész jól mutatja, milyen állapotok uralkodtak akkoriban a szolnoki rakparton. Amit valószínűleg sem sétálgatásra, sem kutyafuttatásra nem használhattak a kép készítésének idején, sokkal inkább hajók ki- és berakodására, kikötésére esetleg a szállított áru ideiglenes tárolására. A felvétel előterében - jobb alsó sarkában - egy uszály, mögötte egy fedeles bőgőshajó, azon túl pedig újabb uszály látható. Mivel a Tisza partján lévő malmok ettől a helytől távolabb működtek, talán joggal feltételezhetjük, hogy következő útjukra vártak a képeslappá lett fotón megörökített hajók.

Nem mondhatjuk, hogy az egykori szolnoki rakpart - amit e képeslapok megjelenése után pár évvel Ferenc Józsefről neveztek el - különösen szebb lett volna. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy ipari terület volt, amit 1926-tól kezdtek szép lassan felszámolni, hogy átadja helyét annak a sétánynak és hasonló célokra használt "ártérnek", amelyeket azóta is Szolnok egyik legszebb helyeként tarthatunk számon.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A szolnoki facsarnok rejtélye
Aki 1909. szeptember 3-án megírta ezt a szolnoki képeslapot, az akkor már csak a Pfaff Ferenc tervezte új állomás épületét láthatta. Mivel az épület középső szárnyát az év április végén nyitották meg, ez a fotó a két dátum között készülhetett. De akkor mit keres rajta a sínek fölötti facsarnok?

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Mit üzen egy tábla?
Szerényen húzódik meg a Gutenberg tér legrégebbi lakóházának falán az az emléktábla, amely a Rákóczi-szabadságharc egyik szolnoki eseményét idézi. Ha akarom, akár érdekes üzenete is lehetett 62 éve a táblának, ami előtt ma már nem nagyon emlékezik senki.

A Szoborpark további képei