Szobor Park Szolnok



Az egyik legismertebb "szolnoki"

2016. április 29.

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

Aki Szolnokon él vagy bármilyen egészségügyi problémája miatt Szolnokra vezet az útja, biztos, hogy kiejti a száján a Hetényi nevet. Sokan a Hetényiben születtek, a Hetényiben gyógyultak, a Hetényiben lettek szülők vagy éppen ott tudták meg szeretteik elvesztését. Kevés név van, ami ennyire részévé vált volna a szolnokiak mindennapjainak, mint Hetényi Gézáé.

Hetényi Géza a Monarchia idején, 1894-ben született Budapesten. Az első világháború kitörése előtt kezdte meg orvosi tanulmányait, ugyancsak a fővárosban, amit a világégés és a forradalmakkal tarkított rendszerkeresés miatt, csak 1919-ben fejezhetett be. Korányi Sándor gyakornokaként kezdte a pályáját - ez legalább olyan fontos, mint a képzőművészeknél, hogy ki volt a mesterük -, majd az anyagcsere-betegségekkel kezdett foglalkozni, így 1938-ban kinevezték a budapesti Stefániai úti belgyógyászati intézet vezetőjévé, amit 1946-ban cserélt rövid időre a Mártonhegyi hasonló profilú intézményre. Még a koalíciós időkben, 1947-ben került Szegedre az I. Belgyógyászati Klinika élére. Elhivatottságát jól jelzi, hogy 55 évesen a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, alig egy évvel azután, hogy megházasodott. Még tíz évet adott neki a sors, az elérhető források szerint 1959-ben, munka közben érte a halál.

Elismertségét jelzi, hogy a fővárosi Farkasréti temetőben található sírját 2002-ben védetté nyilvánították, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság pedig már 1960-ban Hetényi Géza-emlékérmet alapított. Nevét 1968 óta egy fővárosi egészségügyi szakközépiskola is viseli, Szegeden pedig a Korányi fasorban található a róla mintázott bronz dombormű.

A Szolnok Megyei Tanács Kórháza 1971. október 8-án vette fel a kiváló belgyógyász nevét. Hogy annak idején miért éppen rá esett a választás, sajnos nem tudom. Csak valószínűsítem, tanítványai ekkora futhattak be olyan karriert, hogy kijárhassák: a szolnoki kórház aktuális nagyberuházása után vegye fel az akadémikus nevét. A névadóval egyszerre leplezték Hetényi Géza mellszobrát, Simon Ferenc alkotását, ami ma is ott áll a kórház udvarában. Az 1957-től Szolnokon alkotó szobrász Hetényit mintázó portréja egyébként Simon Ferenc, a városban felállított tizenöt alkotásának egyike. Ami a megmintázott személy miatt kiállta az idő próbáját.

A joviális, magas homlokú portré, a köpeny és nyakkendő párosítással, a szintén az egészségügyben dolgozó nagyapámat idézi. Részben emiatt is tartottam fontosnak, hogy egy kicsit utánanézzek, ki is volt ez az ember, miért is az ő nevét viseli a szolnoki kórház. És bár úgy tűnik, Dr. Hetényi Gézának életében nem sok köze volt a városhoz, ma nála ismertebb név kevés van Szolnokon.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Plusz emelet
Erre a bíróság épületét ábrázoló képeslapra ránézve, ma már én is tudom, hogy a felvétel nem készülhetett 1924 előtt. Azon viszont mindig csodálkozni fogok, hogy közel kilencven éve miként tudták a tetőt ilyen pontosan megemelni.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

A Szoborpark további képei