[Naplóm]

Rólunk, velünk vagy nélkülünk?

2021. február 18.

A szolnoki állomás évtizede ígérgetett felújítása ebben a parlamenti ciklusban már nem fog megvalósulni. És könnyen előfordulhat az is, hogy a magyar vasútfejlesztésre a következő 20 évben szánt 2000 milliárd felhasználásának tervezése közben Szolnok nélkül döntenek Szolnokról.

Egyre inkább körvonalazódik az a terv, amely a magyar vasút következő két évtizedes fejlesztéséről szól. Grandiózus elképzelésekről van szó, hiszen készítői nemcsak 20 éves - ez 5 parlamenti és 4 önkormányzati ciklus - távlatban gondolkodnak, hanem 2000 milliárd forint elköltéséről is, ami nagyjából Szolnok 80-100 éves költségvetése. Az ország adottságaiból és az elmúlt másfél évszázadban létrejött vasúthálózatból következően, az elképzelések természetesen meglehetősen Budapest központúak, ám a fővárostól 100 kilométerre ez nem feltétlenül baj, sőt! Ha a most formálódó tervekből - amikhez a hírek szerint az Európai Unió 1000 milliárdot biztosít - bármi is megvalósul, annak Szolnok akár a haszonélvezője is lehet. Persze csak akkor, ha képesek vagyunk a tervezők és a döntéshozók felé artikulálni Szolnok és a szolnokiak érdekeit, és nem a fejünk fölött és nélkülünk terveznek és döntenek.

Utóbbi esetben ugyanis olyan gondok szakadhatnak a város és lakói nyakába, amelyek elhomályosíthatják a vasút fejlesztésének és az állomás megújításának előnyeit. Az elmúlt néhány évben elkészült Székesfehérvár-Budapest és Esztergom-Budapest rekonstrukciók ugyanis azt mutatják, hogy a felújított elővárosi vonalakon - márpedig a tervekben a Szolnok-Budapest távolság is annak számít - közel duplájára emelkedett a vonattal utazók száma. Amit szerintem még túl is lehet majd szárnyalni, ha Budapesten valóban létrejönnek a helyi közösségi közlekedéssel tervezett közvetlen átszállási pontok, belső forgalmat fog bonyolítani a ma kihasználatlan körvasút, és netán a legendás fővárosi pályaudvarok sem a lepusztultság, hanem az európaiság szinonimáivá válnak. De gondoljunk bele, mi történik a szolnoki környékével, ha ott a mai utazók számának duplája jelenik meg, akiknek az odáig való eljutásának biztosítása a város feladata lesz! Magyarul a mainál minimum kétszer több ember városi közösségi közlekedéséről és parkolásáról kellene a Jubileum tér környékén gondoskodni. Ráadásul sokan majd a városon át, autóval érkeznek az állomásra, hogy járműveiket ott lerakva átszálljanak a kényelmes vasútra. Jelen állás szerint ez katasztrófát jelentene.

Már többször leírtam, de a mostani terveket hallva ismét megteszem, hogy a szolnoki vasútállomás fejlesztése - ami központi forrásokból valósul majd meg - a Jubileum tér és környékének a városra váró rekonstrukciója nélkül semmit sem ér. Ha csak a vonatközlekedés és az állomás épülete újul meg, viszont a környék parkolási, kapcsolódó közösségi közlekedési, kerékpár- és gyalogút rendszere, valamint a mindezekhez kapcsolódó szolgáltatói szektor nem, vagy akár csak egyetlen nappal később, mint a vasút, az iszonyú károkat fog okozni Szolnoknak. Sőt, a tervekről kiszivárgó információk alapján azt mondom, ha Szolnok közlekedésszervezését nem sikerül megújítani a vasútról szóló elképzelések megvalósulásáig, akkor évtizedekre velünk maradó katasztrófával nézünk szembe. Egyszerűen azért, mert a vasúthoz igyekvő emberek Szolnok belvárosában fognak dugókban ülni, ami az itteni utakat és az itt élők egészségét teszi majd tönkre.

A megoldás természetesen nem az, hogy az eddigi "lobbi erőnket" kihasználva tovább késleltetjük a szolnoki állomás már 2012-re beígért felújítását. A megoldás az lenne, ha végre olyan erős emberei lennének Szolnoknak, akik el tudják érni, hogy a nagy vasúti álomba a szolnoki állomás a Jubileum tér és környékének rekonstrukciójával, és áttételesen Szolnok új közlekedési modelljével - benne a második belvárosi híddal - férjen bele. Az a helyzet, hogy itt már az "azt gondolom" üres fecsegés kevés lesz, hiszen maga a felvázolt vasúti álom is konkrét feladatokat, lépéseket, részterveket tartalmaz. Amelyek közé nagyon gyorsan és iszonyatosan hatékonyan be kellene férkőznünk. Vagy ismét egy olyan országos terv születik - mint korábban például az országos közúthálózat fejlesztés koncepciója -, amiből Szolnoknak nemhogy előnye, de inkább hátránya lesz, vagy majd a sor végén, húsz év múlva történik itt bármi.

Szóval arccal a vasút felé, mögöttünk Szolnokkal!

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ez bizony Szolnok
Mégpedig Szolnok főtere. Azokban az időkben, amikor az adóhivatal épületében még mertek, vagy nyithattak üzletet a helyi vállalkozók. Amikor a Kossuth tér még piac is volt, ahonnan vállon átvetett rúdra akasztott vödrökben hordták az ivóvizet. A város Szentháromság-szobrának a tövéből.

Az Album további képei
 

AKB

Tisza parti bárpult
Szolnok, szombat dél, Béres József sétány, a Szegedi Kis István utca végnél, a város legszebb játszótere közelében. Minden bizonnyal az előző este nyomai. Amikor már nyitva voltak a kerthelyiségek, de 11-re még haza kellett érni. Vagy a pincérek nem szedték le a bárpultot, vagy, akik ott ittak, azok feledkeztek meg arról az alapvetésről, hogy mindenki takarítson maga után. Ők jól érezték magukat, mi meg miattuk rosszul. Fog ez valaha változni?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A világ egyetlen Baumhorn-szobra
A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. Simon Ferencnek köszönhetően 2005 óta figyeli szolnoki alkotását.

A Szoborpark további képei