A magam fesztiválja

Mindenkinek megvan a saját Tiszavirág Fesztiválja, ami pontosan olyan, mint ő maga, amihez a koncertek, a programok, az árusok, a hely csak a körítést, a díszletet adják. Az enyém alapvetően ünnep, de a kihagyott évek miatt - hiszen most nem a tizenötödiknek, hanem a tizenhetedik fesztiválnak kellene következnie - egy kicsit számvetés is. Meg agyalás azon, vajon megtudjuk-e becsülni így, hogy most már tudjuk, milyen az, ha nincs, ha nem lehet. És miben lesz más amiatt, hogy két fesztivál kimaradt az életünkből, miközben megváltozott az élő kultúrához, produkciókhoz való viszonyunk, és újra a valóságban és nem online kell tudnunk szórakozni, találkozni, beszélgetni? Nem léphetünk kétszer ugyanabba a Tiszába (se), de lehet-e ugyanolyan a Tiszavirág Fesztivál, mint egykor?

Azok a gyerekek, akik a legutóbbi Tiszavirág Fesztivál idején születtek, jó eséllyel már be vannak íratva óvodákba. De, ami számomra ennél is durvább: aki az utolsó, még az előző évtizedben rendezett Tiszavirág Fesztivál idején érettségizett - a szóbeli után rohant ki a Tisza-partra -, az most éppen államvizsgázik, és remélhetőleg diplomás emberként jön majd újra bulizni. És vannak, akik már soha sem jönnek ki a Tiszavirág Fesztiválra, mert az utolsó óta többen mentek el örökre, mint 2019 nyarán bárki is gondolhatta volna. De legyünk pozitívak: a fesztivál legfontosabb helyszínén, a Verseghy gimnázium előtt, a Tisza parkban legalább megerősödött a fű, nem kell parázni - mint legutóbb -, hogy a fesztiválozók tönkreteszik, kitapossák azt a szép zöld gyepet.

Mindenkinek megvan a saját Tiszavirág Fesztiválja azáltal is, hogy mindenkinek saját programja lesz. Az enyémben biztos, hogy kiemelt helyet fog kapni a Tiszavirág Amatőr Színház, ahol a helyi Széchenyi István Gimnázium drámatagozatos osztályai fognak bemutatkozni és többek között egy Tasnádi István darab átdolgozásával (17-én), illetve a nagy klasszikus Janne Teller regény, a Semmiből írt darabbal lépnek a közönség elé. De a magam részéről nem hagynám ki a Kaméleon Társulat "Nahát, te is újra itt?" című improvizációs játékát, és nemcsak a címe, de néhány korábbi produkciójuk okán sem. Persze Varga Ádámra illetve Tóth Zsuzsira is nagyon kíváncsi vagyok a Damjanich múzeum udvarán "megnyíló" nyári színházban, hiszen előzetesen beszélgettem velük, aminek eredménye a következő napokban a blogSzolnokon lesz olvasható.

És természetesen a zene sem maradhat ki. A The ZAP Show-t a négyből egyszer biztos elcsípem, már csak a 2019-es emlékek miatt is. Ruby Harlem és Saya Noé a személyes érintettség miatt nem maradhat ki, miként Skylar sem, akit a szervezők a június elejei AztaQ tehetségkutatóról hívtak a fesztivál egyik színpadára. És mit szépítsem, vagy tagadjam: szombaton 19.00 órakor a Tisza szálló melletti Tisza színpadnál a helyünk, ahol Bajnai Marcell mutatja be szóló lemezét. Nekem biztos, hogy ez lesz a fesztivál csúcsa, de mint mondtam, mindenkinek megvan a maga Tiszavirág Fesztiválja, ami pontosan olyan, mint ő maga.