Album



Kossuth tér a húszas években

2020. október 03.

A szolnoki Kossuth tér 2., 3. és 4. számú épületeit az elmúlt százhúsz évben előszeretettel fotózták a 10-es számú épület környékéről. Nem véletlenül, hiszen a város impozáns épületeiről van szó. Ez a felvétel valamikor 1925 és 1928 között készült, tehát akkoriban nézhetünk szét a téren.

Az ismeretlen fotós valahonnan a mai "lordok háza" elől dolgozhatott azzal a céllal, hogy megörökítse Szolnok főterének északi épületsorát. A mester háta mögött akkor még egy földszintes ház állt, benne patikával, tehát neki nem adatott meg az, ami az utódainak, hogy magasabbról készítsen, amolyan felülnézeti képet a térről. Nem tudom bizonyítani, de úgy érzem, hogy erről a helyről, ha nem is a legtöbb, de a második-harmadik legtöbb, képeslappá lett fotót készíthették Szolnokról. Nem véletlenül, hiszen a Pénzügyigazgatóság, a Tiszavidéki Takarékpénztár és a Magyar Király Szálloda így együtt Szolok egyik legszebb épületsorát jelentették.

Az 1928. november 6-án Szolnokról Pestszentlőrinczre - akkor még "cz" volt a végén - küldött képeslaphoz használt fotó csak 1924 után készülhetett, hiszen a mai könyvtár 1891-ben elkészült épülete ezen a felvételen már két emelettel rendelkezik. Márpedig a második emeletet, hasonlóan a mai bíróság épületéhez a Kossuth út elején, 1924-ben bővítették fölfelé. Mivel a fiatal fák lombkoronája alapján ez egy kora tavaszi kép, azt gondolom, legkorábban 1925 elején dolgozhatott az ismeretlen fotós. A postai bélyegző miatt azonban az sem zárható ki, hogy csak 1928-ban készült a felvétel. Így pedig azt mondhatjuk, hogy egy nagyjából száz évvel ezelőtti szolnoki pillanat maradt ránk Apró Etának köszönhetően, aki Schwartz Kálmán ékszerésznél vendégeskedhetett akkoriban.

A felvétel egyik érdekessége, hogy megőrzött valamennyit a korabeli divatból. Például a kép jobb szélén látható, hogy a szoknya ekkoriban már nyugodtan érhetett térdig vagy picit fölé, az elegánsabb hölgyek pedig enyhén magasított sarkú cipőt és különböző kalapokat viseltek. Nem véletlen, hogy a korabeli szolnoki reklámok között több, a belvárosban működő kalapos hirdetése is felbukkant. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy az öltönyös férfiak fején is illett kalapnak lennie akkoriban.

Számomra a kép másik érdekessége - jelentősége -, hogy a Kossuth tér keleti oldalán egykor álló szolnoki Szentháromság-szobrot egy ritkán megörökített szögből mutatja. Elsősorban azért, mert ez a szobor alig fél évszázadig volt a helyén, és amíg ott állt, inkább hátulról vagy a Zagyva felé néző oldaláról örökítették meg. Sajnos egyetlen olyan fotót vagy képeslapot sem ismerek, amely a négy sarkán szentekkel díszített oszlopot közvetlen közelről örökítették volna meg. Pedig ma, amikor a szobornak már csak a csonkját nézegethetjük a Belvárosi Nagytemplom mellett, nagyon jól jönne.

Ennek a képeslappá lett fotónak köszönhetően egy rövid sétát is tehetünk a korabeli Szolnok egyik fontos bevásárló "utcájában". Ne felejtsük el, hogy akkoriban sem városszéli nagyáruházak, sem többféle osztállyal rendelkező üzletek nem működtek még Szolnokon, hanem a belvárosban - főleg a Kossuth, a Baross és a Szapáry úton, valamit a főtéren körben - sorakoztak a szakboltok. Amelyek bejáratai fölött általában büszkén hirdették a tulajdonos nevét. A mai gyerekkönyvtár helyén például Kovács János és Solti M. üzletei működtek, további legalább három, sajnos nem kibogarászható nevű üzlettel együtt. A ma már nem létező Tiszavidéki Pénzintézet és Takarékpénztár földszintjén Rosenzveig Ernő és Holczer Vilmos portáljai olvashatók ki, miközben ebben az épületben is még legalább két további üzlet működött. A fotózás idején éppen némi felújítás alatt álló Magyar Király - akkor bő nyolcvanéves - főbejárattól jobbra eső földszinti helyiségeiben pénzintézet volt, ugyanakkor más képeslapok megőrizték az épület túloldalán sorakozó, legalább négy üzlet emlékét.

Mindezt csak azért tartottam fontosnak felsorolni, hogy emlékeztessek rá: Szolnok főtere valamikor nemcsak azért volt a város első közterület, mert ott áll a városháza, hanem azért, mert a teret körülfogó házak földszintjein minimum harminc különböző üzlet várta a helyieket és a bevásárolni érkező környékbelieket. Mosolyogjunk, de ez volt a korabeli "Kossuth tér pláza".

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Főpostán maradó üdvözlet
Így nézett ki Szolnok főterének déli oldala a XIX. század utolsó pillanataiban. Amikor már biztosan nem ?Piacztér? volt a neve, hiszen még azelőtt átkeresztelték Kossuth Lajosra, hogy a városban elindult az áramszolgáltatás. Márpedig ezen a képen ott sorakoznak a villanypóznák is.

Az Album további képei
 

AKB

Minek a hírmondója?
"Úgy is mondhatnám, hogy én vagyok az utca hírmondója." Mit szólna Lópici Gáspár, ha látná, mivé vált a szakmája? Vagy a Vadliba őrsnek örömmel nyilatkozna arról is, hogy a szolnoki Baross utcán még olyan plakátokra is bukkanhat az újak alatt, amiket még az ő idejében ragasztottak ki? Nem olcsó ilyen helyekre plakátokat kihelyezni. A profitráta azonban nem engedi, hogy időnként letakarítsák a hirdetőoszlopokat. Persze, ha nincs a városházán senki, akinek ez bántaná a szépérzékét, és merne szólni is a gazdának, akkor maradnak a "plakátmagányban ázó éjjelek" - és nappalok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelmi tényekről
Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza - anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza - főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.

A Szoborpark további képei