Kérdezem

Szolnok történetének fehér foltja

2018. október 04.

Akár egy jó szolnoki, politikai krimi is lehetne a XX. század közepéről, ám "csak" egy eddig feltáratlan történet az, amiről Csönge Attila levéltár-igazgató a "Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?" című előadásában mesél majd a Cserkészházban. A kutatóval beszélgettünk.

- Nagyon sejtelmes az október 8-ai előadás címe. Ráadásul helytörténetre utal, miközben Ön inkább a kommunista párt történetét kutatja. Valami rejtélyre kaphatnak választ azok, akik elmennek a Szent Imre Művelődési Házban tartandó előadására?

- Ha az elején akarom kezdeni, akkor először is be kell vallanom, hogy a fő kutatási témám - a Magyar Kommunista Párt története 1945 és 1948 között - apró mellékszálából lett egy olyan hógolyó, ami mára lavinává dagadt. Két éve ugyanis rendeztek egy várostörténeti konferenciát, és miután köztudott, hogy a háború után Szolnokon készült először városrendezési terv, a kor kutatójaként felkértek előadás tartására. Én pedig, hogy ne csak a már ismert dolgokról beszéljek, miszerint a város háború utáni polgármesterének, Zsemlye Ferencnek a felkérésére Papp Imre készítette el azt a bizonyos tervet, elkezdtem kutakodni a levéltárban található dokumentumok között. És kiderült, hogy az 1946-ban készült terveknek komoly előzményei vannak, csak éppen nem beszéltünk, sőt lassan nem is tudtunk róla.

- Mielőtt az előzményekbe belemennénk: mit tartalmaz ez a háború után készült városrendezési terv, és mi lett a sorsa?

- Lényegében ennek az eredménye mindaz, ami ma Szolnokon körülvesz bennünket. Ebben már szó volt arról, hogy a piacot a főtérről el kell helyezni, hogy szükség van egy uszodára, a későbbi Damira, hogy meg kell nyitni a Szapáry út folytatását, szükség van a mai Szántó és Szolnok Ispán körutakra, a Várkonyi térre, a Tallinn városrész fejlesztésére. Lényegében kijelölte a város és a városon belüli övezetek határait. Kimondta például, hogy a városból a mezőgazdasági udvarokat ki kell szorítani, a nagy portákat fel kell osztani, hogy újabb utcákat lehessen nyitni. Ez volt Szolnok első modern városrendezési terve.

- Ami aztán az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek elejéig meg is valósult, sok részletében a 900 éves évfordulóhoz kapcsolva.

- Pontosan, csak éppen ennek a tervnek korábbra nyúlnak a gyökerei, és ez az, amivel az előadásomban foglalkozni fogok.

- Merthogy?

- Egyszerűen azért, mert az a terv, amit Papp Imrének tulajdonítunk, lényegében a második világháború előtt elkészült, és Bajor József (a mellékelt fotón) városi főmérnök munkája. Aki a Tóth Tamás polgármester nevéhez köthető városi panamák után került Szolnokra, és mivel 1937-ben törvény jelent meg arról, hogy minden városnak városrendezési tervet kell készítenie, az egész feladat a nyakába szakadt. És azt mondhatjuk, hogy mindaz, amivel alig tíz évvel később előálltak, az lényegében Bajor munkájának új borítóval történt újrahasznosítása.

- Mert történt valami Bajor József városi főmérnökkel a háborúban?

- Túlélte, és még majdnem egy évtizedig a város szolgálatában állt. Sőt, van olyan újságcikk, amiben éppen ő magyarázza a Papp-féle terveket. Az előadásomban majd külön kitérek a sorsára, arra, hogy a Rákosi-korban miként használták ki.

- Az Ön olvasatában miről szól az egykori főmérnök és a tőle "lopott" városrendezési terv sorsának alakulása?

- Pontosan arról, amiről nagyjából a kommunista történetírás. Ami azt próbálta elhitetni, hogy a felszabadulás előtt nem született semmi előremutató vagy modern. Egyszerűen nem illett a "felszabadulás" utáni önképbe, hogy egy modern város tervei lényegében már a Horthy-korban megszülethettek, tehát úgy kellett az egészet beállítani, mintha az a szocializmus eredménye lenne. És ez olyan jól sikerült, hogy néhány éve még én is elfogadtam azt a narratívát, miszerint Zsemlye kérésére Papp Imre dolgozta ki azt a tervet, ami ma is meghatározza Szolnok arculatát. Már csak azért is, mert a Szolnok múltjáról és XX. századi fejlődéséről sokat publikáló Kaposvári Gyula írásaiban is ez jelent meg. Hozzátéve, hogy azért voltak olyan publikációi, amiben elég szőrmentén fogalmazott.

- Miért éppen most kerül sor erre az előadásra? Van ennek valami célja, aktualitása?

- A mostani előadásnak csak annyi az apropója, hogy a Keresztény Értelmiségi Szövetség szolnoki csoportja most kért fel. Kováts Andrea szervező csak azt kérte, hogy ha lehet, várostörténeti előadást tartsak. És mivel a Bajorról írt dolgozatom meg fog jelenni a múzeum évkönyvében, kézenfekvő volt ezt a témát választani.

- A városnak, a város múltja iránt érdeklődőknek nincs némi tartozása az egykori városi főmérnökkel szemben?

- Ez egy fontos felvetés. Néhány évvel ezelőtt Bojtos Gábor megírta a város első női képviselőjének, Gergelyffy Gézáné és férje történetét, ami sok tekintetben hasonlít Bajor esetére. Olyan, a Horthy-korban élt emberek voltak, akik megérdemlik az utókor tiszteletét, de a háború után egyszerűen kiradírozták a történelemből. Úgy érzem, ebből a szempontból nemhogy fehér, még feltáratlan foltok vannak Szolnok történetében, de sok mindenről egyáltalán nem is sejtjük, hogy nem tudjuk. Azért is tartom fontosnak ezt a kutatást, a belőle születő tanulmányt és előadásokat, mert talán mások érdeklődését is felkelti ezek iránt az átírt vagy kiradírozott történetek iránt.

(Csönge Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatójának "Ki volt Szolnok városrendezési tervének az atyja?" című előadását 2018. október 8-án, hétfőn 16.30 órától hallgathatják meg a KÉSZ szervezésében a Szent Imre Művelődési Házban.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Plusz vagy mínusz egy lámpa a Szapáryn
Faragó Sándor, aki egyébként a Kossuth úton, az egykori Steiner-féle ház melletti épületben működtette papíráruházát, valamikor 1912 és 1922 között jelentette meg ezt a fekete-fehér képeslapot. Illetve ugyanennek színes változatát is. Igaz, azon már egy plusz utcai lámpa is látható.

Az Album további képei
 

AKB

Szomorú padok
Szerintem senki sem tudja, hány pad lehet Szolnok közterületein. Így arról se lehet pontos információ senkinél, hogy a kihelyezett padok közül jelenleg hány alkalmatlan arra, amire szánták. Arról meg pláne, mi lesz a sorsuk. Meddig hirdetik a nemtörődömséget, a gazdátlanságot? Avagy mikor jut valakinek az eszébe, hogy felújítsa ezeket a szomorú, feladatukra alkalmatlan padokat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nepomuki Szent János szobra
A szobor és talapzata is elég rossz állapotban van, holott minden bizonnyal Szolnok második legidősebb ilyen alkotásai. Ráadásul szerintem van néhány fontos - ma is büszkén vállalható - oka, amiért nálunk is szobrot állítottak Nepomuki Szent Jánosnak.

A Szoborpark további képei