Kérdezem

Az első képviselőnőről

2016. november 16.

Az első nő Szolnok város képviselőtestületében címmel tart előadást Dr. Gergelyffy Gézáné Graff Irénről Bojtos Gábor és Mészáros Attila. A november 16-ai, a Városházán tartandó Levéltári estek különleges témájáról beszélgettünk a megyei levéltár kutatójával, Bojtos Gáborral.

- Az utóbbi években leginkább az első világháború helyi és megyei vonatkozásainak a feltárásával foglalkozott. Van ennek bármi köze a mostani előadásához?

- Igen, tulajdonképpen az első világháború szolnoki vonatkozásainak feltárása kapcsán bukkantam Dr. Gergelyffy Gézáné Graff Irén történetére, és arra, hogy ő volt a város első női önkormányzati képviselő Szolnokon. Először azzal szembesültem, hogy a férje, Gergelyffy Géza nagyon aktív szerepet vállalt a világháborúhoz kapcsolódó jótékonykodásban. Talán nem függetlenül attól, hogy testvére elesett a háborúban, neve ma is olvasható a Verseghy gimnáziumban elhelyezett emléktáblán. A másik, hogy régóta szeretném feltárni a város országgyűlési képviselőinek életútját, így óhatatlanul a jelöltek levéltári emlékei is a kezembe akadnak. Itt is felbukkan Gergelyffy Géza. Tulajdonképpen rajta keresztül jutottam el a feleségéhez, és kezdtem az ő történetével foglalkozni.

- Őszintén megmondom, eddig nem hallottam a hölgyről. Mit érdemes róla tudni azon kívül, hogy először képviselte a gyengébb nemet a városházán?

- Dr. Gergelyffy Gézáné, lánykori nevén pancsovai Graff Irén (1897-1981) 1937-től, egy cikluson keresztül munkálkodott Szolnok város képviselőjeként. A római katolikus vallású család nemességét és előnevét nagyapja, Graff Vilmos Ármin pancsovai gyógyszerész, a Ferenc József-rend lovagja, a helyi Népbank felügyelőbizottságának tagja érdemelte ki "a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül". Graff Irén Bécsben végzett a zeneakadémián okleveles zongoratanárnőként. Élete természetesen szorosan kapcsolódott férjéhez, Gergelyffy Gézához (1889. október 12. Arad - 1958. szeptember 13. Budapest), akinek édesapja, Gergelyffy Gusztáv vasúti főmérnök ugyancsak a Ferencz József-rend lovagkeresztjének birtokosa volt. A férj Szolnokon érettségizett, majd jogot hallgatott, előbb ügyészként működött, 1921-től pedig két évtizeden át ügyvédként tevékenykedett Szolnokon. Gergelyffy a két világháború közötti Szolnok közéletének fontos szereplője: a Kisgazdapárt megyei elnöke, az Alföldi Közművelődési Egylet "lelkes és bámulatos szorgalmú titkára", a Szolnoki Polgár című társadalmi és kritikai folyóirat szerkesztője, többszörös országgyűlési képviselő-jelölt, számos munka szerzője. Visszakanyarodva a feleségére, nem véletlen, hogy Gergelyffyné 1937-ben már nem a Független Városi Párt nevű ellenzéki "frakcióban" tevékenykedett, ami összefüggött a Független Kisgazdapárt helyi szervezetében zajló, férje elleni fellépéssel, aki nem értett egyet párttársai kíméletlen politizálásával.

- Az egy dolog, hogy ő volt az első női képviselőnk, de ezen kívül van valami, ami a képviselői munkáját különlegessé teszi? Ami a nevéhez fűződik, amit keresztülvitt?

- Programja szerint az igazság, a takarékosság, a városfejlesztés és a közéleti tisztaság elveit képviselte. Számos kulturális és szociális-karitatív kezdeményezést indított.

- A maga idejében mennyire volt egyedülálló a megyében vagy a környéken, hogy nő ül egy település képviselői között?

- Nem ismerem a női képviselettörténet önkormányzati részét. Beszéltem viszont Simándi Irénnel, a téma kutatójával, aki szerint "nincs kizárva", hogy Gergelyffyné ebben első volt. Ezt azonban csak akkor állíthatnánk biztosan, ha ebben a tekintetben minden megyét átnéznénk. Az mindenesetre tény, hogy a korabeli sajtó szerint ő volt az első női helyi képviselő az országban. Választott képviselőként - tehát nem virilisként - ezt elképzelhetőnek tartom.

- Gondolom, valamennyire ismert a hölgy további életútja. Mi lett vele a képviselőség után?

- Ciklusát kitöltötte, 1941-ben azonban már nem indult újra. A második világháború után elkerültek Szolnokról, hiszen férjét járásbíróvá nevezték ki Nyíregyházára. Később ugyan még áthelyezték a szolnoki törvényszékhez, 1947-ben azonban már nyugalmazott törvényszéki tanácselnökként nevezték ki közjegyzővé Szarvasra. Mindketten a szolnoki református temetőben nyugszanak. Az előadást Mészáros Attilával, az unokájukkal közösen tartjuk, aki a családi hagyatékkal foglalkozik. A család- és a várostörténet szorosan összekapcsolódik, kiegészítik egymást.

- Csak egy előadás lesz a témában, vagy ez valami komolyabb publikáció, kutatás része?

- Szeretnénk minél teljesebb képet kapni a család életútjáról, közéleti tevékenységükről.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szürke város szép lányokkal
Hol diskurál ráérősen ez a két irhabundás, fiatal hölgy? Az avatott szemek, akik még emlékezhetnek Szolnok jó három és fél évtizeddel ezelőtti arcára rögtön rávágják: a Beloiannisz út elején, a pártház előtt. A fiatalabbak meg talán a felvétel jobb széle alapján a homlokukra csapnak: az ott a nagyposta, tehát a Baross úton járunk, jártunk.

Az Album további képei
 

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A küzdelem emlékhelye
Látszólag csak négy emléktábla meg egy régi faldarab. A valóságban azonban Szolnok legújabb kori történetének egyik fontos emlékhelye. Ráadásul nagyon jól kigondolva, ami miatt a város egyik legfontosabb turisztikai látványossága is lehetne. Szeretnünk kellene.

A Szoborpark további képei