Kérdezem
Az első képviselőnőről
2016. november 16.
Az első nő Szolnok város képviselőtestületében címmel tart előadást Dr. Gergelyffy Gézáné Graff Irénről Bojtos Gábor és Mészáros Attila. A november 16-ai, a Városházán tartandó Levéltári estek különleges témájáról beszélgettünk a megyei levéltár kutatójával, Bojtos Gáborral.
- Az utóbbi években leginkább az első világháború helyi és megyei vonatkozásainak a feltárásával foglalkozott. Van ennek bármi köze a mostani előadásához?
- Igen, tulajdonképpen az első világháború szolnoki vonatkozásainak feltárása kapcsán bukkantam Dr. Gergelyffy Gézáné Graff Irén történetére, és arra, hogy ő volt a város első női önkormányzati képviselő Szolnokon. Először azzal szembesültem, hogy a férje, Gergelyffy Géza nagyon aktív szerepet vállalt a világháborúhoz kapcsolódó jótékonykodásban. Talán nem függetlenül attól, hogy testvére elesett a háborúban, neve ma is olvasható a Verseghy gimnáziumban elhelyezett emléktáblán. A másik, hogy régóta szeretném feltárni a város országgyűlési képviselőinek életútját, így óhatatlanul a jelöltek levéltári emlékei is a kezembe akadnak. Itt is felbukkan Gergelyffy Géza. Tulajdonképpen rajta keresztül jutottam el a feleségéhez, és kezdtem az ő történetével foglalkozni.
- Őszintén megmondom, eddig nem hallottam a hölgyről. Mit érdemes róla tudni azon kívül, hogy először képviselte a gyengébb nemet a városházán?
- Dr. Gergelyffy Gézáné, lánykori nevén pancsovai Graff Irén (1897-1981) 1937-től, egy cikluson keresztül munkálkodott Szolnok város képviselőjeként. A római katolikus vallású család nemességét és előnevét nagyapja, Graff Vilmos Ármin pancsovai gyógyszerész, a Ferenc József-rend lovagja, a helyi Népbank felügyelőbizottságának tagja érdemelte ki "a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül". Graff Irén Bécsben végzett a zeneakadémián okleveles zongoratanárnőként. Élete természetesen szorosan kapcsolódott férjéhez, Gergelyffy Gézához (1889. október 12. Arad - 1958. szeptember 13. Budapest), akinek édesapja, Gergelyffy Gusztáv vasúti főmérnök ugyancsak a Ferencz József-rend lovagkeresztjének birtokosa volt. A férj Szolnokon érettségizett, majd jogot hallgatott, előbb ügyészként működött, 1921-től pedig két évtizeden át ügyvédként tevékenykedett Szolnokon. Gergelyffy a két világháború közötti Szolnok közéletének fontos szereplője: a Kisgazdapárt megyei elnöke, az Alföldi Közművelődési Egylet "lelkes és bámulatos szorgalmú titkára", a Szolnoki Polgár című társadalmi és kritikai folyóirat szerkesztője, többszörös országgyűlési képviselő-jelölt, számos munka szerzője. Visszakanyarodva a feleségére, nem véletlen, hogy Gergelyffyné 1937-ben már nem a Független Városi Párt nevű ellenzéki "frakcióban" tevékenykedett, ami összefüggött a Független Kisgazdapárt helyi szervezetében zajló, férje elleni fellépéssel, aki nem értett egyet párttársai kíméletlen politizálásával.
- Az egy dolog, hogy ő volt az első női képviselőnk, de ezen kívül van valami, ami a képviselői munkáját különlegessé teszi? Ami a nevéhez fűződik, amit keresztülvitt?
- Programja szerint az igazság, a takarékosság, a városfejlesztés és a közéleti tisztaság elveit képviselte. Számos kulturális és szociális-karitatív kezdeményezést indított.
- A maga idejében mennyire volt egyedülálló a megyében vagy a környéken, hogy nő ül egy település képviselői között?
- Nem ismerem a női képviselettörténet önkormányzati részét. Beszéltem viszont Simándi Irénnel, a téma kutatójával, aki szerint "nincs kizárva", hogy Gergelyffyné ebben első volt. Ezt azonban csak akkor állíthatnánk biztosan, ha ebben a tekintetben minden megyét átnéznénk. Az mindenesetre tény, hogy a korabeli sajtó szerint ő volt az első női helyi képviselő az országban. Választott képviselőként - tehát nem virilisként - ezt elképzelhetőnek tartom.
- Gondolom, valamennyire ismert a hölgy további életútja. Mi lett vele a képviselőség után?
- Ciklusát kitöltötte, 1941-ben azonban már nem indult újra. A második világháború után elkerültek Szolnokról, hiszen férjét járásbíróvá nevezték ki Nyíregyházára. Később ugyan még áthelyezték a szolnoki törvényszékhez, 1947-ben azonban már nyugalmazott törvényszéki tanácselnökként nevezték ki közjegyzővé Szarvasra. Mindketten a szolnoki református temetőben nyugszanak. Az előadást Mészáros Attilával, az unokájukkal közösen tartjuk, aki a családi hagyatékkal foglalkozik. A család- és a várostörténet szorosan összekapcsolódik, kiegészítik egymást.
- Csak egy előadás lesz a témában, vagy ez valami komolyabb publikáció, kutatás része?
- Szeretnénk minél teljesebb képet kapni a család életútjáról, közéleti tevékenységükről.
Album

Szociofotó a főtérről
A szolnoki Kossuth térről valamikor az előző évszázad elején készült nyári fotón alig látni férfiakat. Illetve az is különös, hogy a viszonylag jó minőségű fotóból lett képeslapon nem olyan öltözékű nők láthatóak, mint a nagyjából ezzel egyidős felvételeken, a szolnoki korzón.
AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.
SzoborPark

Az áthelyezett Bartók
Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.