Szobor Park Szolnok



Az áthelyezett Bartók

2020. november 13.

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.

Bartók Béla (1881-1945) születésének századik évfordulóját tényleg országra szólóan megünnepeltük 1981-ben. Mai fogalmaink szerint azt mondhatnánk, hogy egy programokban nagyon gazdag Bartók emlékév zajlott Magyarországon közel négy évtizeddel ezelőtt. Ebből természetesen Szolnok is számtalan eseménnyel kivette a részét, így például az év december 3-án avatták fel a Simon Ferenc szobrászművész által készített Bartók-mellszobrot. Azonban egyáltalán nem a Bartók Béla Zeneiskolában, és főleg nem azon a helyen, ahol ma áll ez a műalkotás. Sőt, gyanítható, hogy a szobrászművész sok évvel korábban elkészítette a zeneszerző portréját, csak éppen alkalom kellett a felállítására.

Simon Ferenc (1922-2015) - meglepő módon sem Munkácsy-, sem Kossuth-díjjal soha el nem ismert - szobrászművész a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után szinte azonnal Szolnokra került, és 1957-től haláláig volt a Művésztelep megbecsült lakója. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a város és a megye "házi alkotója", hiszen hosszú pályafutása alatt csak Szolnokon tizenkilenc köztéri alkotása lett felállítva. Ezzel minden bizonnyal a legtöbb szolnoki szobor alkotójának is nevezhetjük, miközben azt is érdemes ehhez hozzátenni, hogy talán a legtöbb eltűnt vagy elbontott szobor is a nevéhez fűződik. Természetesen nincs már a helyén az első szolnoki alkotása, a Szamuely Tibort (1959) ábrázoló mellszobra a Gépipari bejáratánál. Sajnos szintén hiányzik az Ady Endre úti egykori ÁÉV székház faláról az Építőipari embléma (1970), és a Fészekben (1963) című szobor is, ami pedig a házasságkötő termet díszítette. Ugyanakkor ma is megtekinthetjük - a teljesség igénye nélkül - Petőfi-domborművét az ÉPFA falán, József Attila és Kodály Zoltán portérit, vagy éppen kedves női alakjait a Tiszaparti Gimnázium vagy éppen a volt vegyiművek előtt.

A ma már a Réz út 1. szám alatt, a zeneiskola udvarában, a főbejárattal szemben - pontosabban annak háttal - lévő Bartók Béla portréja 1974 elején már biztosan készen volt. Legalábbis ezt bizonyítja az a megyei napilapban megjelent fotó, ami a város 900 éves évfordulója kapcsán meginterjúvolt mester műtermében készült, és amin már jól látható ez a bizonyos fej. Érdekes lenne tudni, vajon megrendelésre vagy csak saját kedvtelésből készítette-e a szobrot Simon Ferenc, hiszen felállítására csak több mint hét és fél évvel később került sor. Ugyancsak a megyei napilapban található képes beszámoló alapján tudható, hogy Bartók Béla születésének 100. évében az Ady Endre útra, az egykori Domus áruház piac felé eső oldalára került ez a szobor. Hogy miért pont oda, az is egy érdekes kérdés.

Főleg, hogy 1955 óta működik Szolnokon a Bartók Béla Zeneiskola. Csakhogy ez az intézmény 1983-ig a Beloiannisz - ma Baross - úton, az ottani általános iskola mellett volt, ahol aligha lett volna méltó vagy tartós helye egy szobornak. Illetve 1981-ben már sejthető volt, hogy a zeneiskola hamarosan költözni fog, hiszen zajlott az úttörőházzal egybeépített tanintézmény beruházása. Aminek átadása után, az aulájába került is egy különleges műalkotás, mégpedig szintén Simon Ferenc munkája a Transzfiguráció 1983-ban. Sőt, hogy fokozzuk a szobor-helyzetet, az úttörőházzal és zeneiskolával egybeépült Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola is abban az évben kapta meg a névadót ábrázoló portréját. Simon Ferenc alkotását.

Ezek után talán nem meglepő - maximum, rettentő furcsa -, hogy a zeneiskola névadójának portrészobrát csak egy bő évvel az intézmény az új épületének megnyitása után, 1984-ben helyezték át mai helyére. Mindez pedig azt is jelenti, hogy ez a ma már úttörőházként nem működő épületkomplexum talán az egyetlen olyan közintézmény Magyarországon, amelynek területén ugyanannak a szobrászművésznek három - nem az épület díszítőelemeként értelmezhető - alkotását is megtalálható.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki bank helyett életkép
A szolnoki Kossuth utcai szecessziós Mezőgazdasági Takarékpénztár megörökítése lehetett Róth Dezső kezdő vállalkozó feladata 1906-ban, de szerencsére kicsit "ügyetlenre" sikeredett első munkája. Így inkább egy szolnoki életkép született építkezéssel és a fotóst figyelő helyiekkel.

Az Album további képei
 

AKB

Tiszaligeti félmunka
Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Állt 1957-1965
A második szovjet katonai emlékmű a Táncsics utca végén, ott, ahol 1956. október 26-án a szolnokiak az elődjét - a "szivart" - ledöntötték, és ahová 1965. április 4-én Lenin alakját helyezték. Az ismeretlen emlékmű "titkát" Bojtos Gábor, a szolnoki levéltár munkatársa segített megoldani.

A Szoborpark további képei