Az áthelyezett Bartók
2020. november 13.
Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.
Bartók Béla (1881-1945) születésének századik évfordulóját tényleg országra szólóan megünnepeltük 1981-ben. Mai fogalmaink szerint azt mondhatnánk, hogy egy programokban nagyon gazdag Bartók emlékév zajlott Magyarországon közel négy évtizeddel ezelőtt. Ebből természetesen Szolnok is számtalan eseménnyel kivette a részét, így például az év december 3-án avatták fel a Simon Ferenc szobrászművész által készített Bartók-mellszobrot. Azonban egyáltalán nem a Bartók Béla Zeneiskolában, és főleg nem azon a helyen, ahol ma áll ez a műalkotás. Sőt, gyanítható, hogy a szobrászművész sok évvel korábban elkészítette a zeneszerző portréját, csak éppen alkalom kellett a felállítására.
Simon Ferenc (1922-2015) - meglepő módon sem Munkácsy-, sem Kossuth-díjjal soha el nem ismert - szobrászművész a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után szinte azonnal Szolnokra került, és 1957-től haláláig volt a Művésztelep megbecsült lakója. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a város és a megye "házi alkotója", hiszen hosszú pályafutása alatt csak Szolnokon tizenkilenc köztéri alkotása lett felállítva. Ezzel minden bizonnyal a legtöbb szolnoki szobor alkotójának is nevezhetjük, miközben azt is érdemes ehhez hozzátenni, hogy talán a legtöbb eltűnt vagy elbontott szobor is a nevéhez fűződik. Természetesen nincs már a helyén az első szolnoki alkotása, a Szamuely Tibort (1959) ábrázoló mellszobra a Gépipari bejáratánál. Sajnos szintén hiányzik az Ady Endre úti egykori ÁÉV székház faláról az Építőipari embléma (1970), és a Fészekben (1963) című szobor is, ami pedig a házasságkötő termet díszítette. Ugyanakkor ma is megtekinthetjük - a teljesség igénye nélkül - Petőfi-domborművét az ÉPFA falán, József Attila és Kodály Zoltán portérit, vagy éppen kedves női alakjait a Tiszaparti Gimnázium vagy éppen a volt vegyiművek előtt.
A ma már a Réz út 1. szám alatt, a zeneiskola udvarában, a főbejárattal szemben - pontosabban annak háttal - lévő Bartók Béla portréja 1974 elején már biztosan készen volt. Legalábbis ezt bizonyítja az a megyei napilapban megjelent fotó, ami a város 900 éves évfordulója kapcsán meginterjúvolt mester műtermében készült, és amin már jól látható ez a bizonyos fej. Érdekes lenne tudni, vajon megrendelésre vagy csak saját kedvtelésből készítette-e a szobrot Simon Ferenc, hiszen felállítására csak több mint hét és fél évvel később került sor. Ugyancsak a megyei napilapban található képes beszámoló alapján tudható, hogy Bartók Béla születésének 100. évében az Ady Endre útra, az egykori Domus áruház piac felé eső oldalára került ez a szobor. Hogy miért pont oda, az is egy érdekes kérdés.
Főleg, hogy 1955 óta működik Szolnokon a Bartók Béla Zeneiskola. Csakhogy ez az intézmény 1983-ig a Beloiannisz - ma Baross - úton, az ottani általános iskola mellett volt, ahol aligha lett volna méltó vagy tartós helye egy szobornak. Illetve 1981-ben már sejthető volt, hogy a zeneiskola hamarosan költözni fog, hiszen zajlott az úttörőházzal egybeépített tanintézmény beruházása. Aminek átadása után, az aulájába került is egy különleges műalkotás, mégpedig szintén Simon Ferenc munkája a Transzfiguráció 1983-ban. Sőt, hogy fokozzuk a szobor-helyzetet, az úttörőházzal és zeneiskolával egybeépült Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola is abban az évben kapta meg a névadót ábrázoló portréját. Simon Ferenc alkotását.
Ezek után talán nem meglepő - maximum, rettentő furcsa -, hogy a zeneiskola névadójának portrészobrát csak egy bő évvel az intézmény az új épületének megnyitása után, 1984-ben helyezték át mai helyére. Mindez pedig azt is jelenti, hogy ez a ma már úttörőházként nem működő épületkomplexum talán az egyetlen olyan közintézmény Magyarországon, amelynek területén ugyanannak a szobrászművésznek három - nem az épület díszítőelemeként értelmezhető - alkotását is megtalálható.
