[Helyszínelő]

Zagyva 2., azaz Szatmári

2017. december 13.

Szatmári néven nyílt új cukrászda a Széchenyi városrészben, a Lovas István utca elején. Megértem a névválasztást, de bevallom, Kauri néven égett belém a hely, és nem csodálkoznék, ha sokan csak széchenyis Zagyvaként emlegetnék. Mindez persze csak a szolnokiaknak mond valamit.

Talán közelebb vannak már a negyvenhez mindazok, akik még emlékeznek a Kauri cukrászda megnyitására a Széchenyi lakótelepen. Pontos dátumot nem tudok, de emlékeimben úgy él, hogy ez valamikor 1990 környékén, azaz nem sokkal a rendszerváltás után történt. Hogy annak idején ki nyitott zöldmezős beruházásként - merthogy maga az épület is kifejezetten emiatt épült - cukrászdát, lényegében a város szélén - a 24-es akkor még nem járt körbe -, és mi indokolta a névválasztás, nem tudom. Miként a vállalkozás további sorsát se ismerem, így nem szeretnék belefolyni a későbbi, hasonló "márkanéven" elkövetett próbálkozások értékelésébe.

Számomra ugyanis a Széchenyi lakótelepen nyílt Kauri akkoriban maga volt a cukrászipari és fagylaltozós rendszerváltás Szolnokon. Merthogy akkor még nem létezett a Zagyva, a Marcipán egy romos földszintes házban üzemelt, a cukrászdának nevezett különféle vendéglátóipari egységek - nem sok volt a városban - pedig kimerültek a puncs, vanília, csokoládé "szentháromságában", amiket a legtöbb helyen fedett, fémtartályból kanalaztak. Összefolynak az emlékek: talán a Skála sarkán - ahol most a pékség kávézója van - már működött egy szélesebb kínálattal bíró fagyizó, de ott leginkább csak sorban állni lehetett, kehellyel ücsörögni nem. Miközben a fővárosban, a Balaton környékén és néhány nyugat-magyarországi városban már működtek igazi fagyizók, több tucat, egészen különleges fagyit kínálva.

Szóval ebbe robbant be annak idején a Kauri. Ahová egy-két évig biztosan jártam, aztán valahogy kikopott. De bevallom, mindig nosztalgiával néztem azt a tornyos épületet, ami az én fagylaltkultúrámra alapvető hatással volt.

Nyár óta rebesgették, hogy a Kauri épületében újra cukrászda lesz. Aztán azt is hallani lehetett, hogy a helyet nem más, mint az immár joggal legendásnak és "szolnokikumnak" nevezhető Zagyva cukrászda tulajdonosa vette meg. Meg persze olyanokat is beszéltek, hogy már a nyáron vagy kora ősszel nyitni szeretett volna, csak éppen a belső kialakításához értő, megbízható szakmunkásokból volt hiány. Aztán telt az idő, kívülről megszépült az épület, sőt a kertje is kezdett kiríni a környezetéből, csak éppen bent nem történt semmi. Egészen múlt péntekig.

Amikor végre megnyílt a Kauri. Bocsánat! A Zagyva. Elnézést! A Szatmári cukrászda. Aminek névválasztását elfogadom, sőt nagyon örülnék, ha ez a név úgy épülne be a szolnoki kereskedelem és vendéglátás történetébe, mint az egykori Kádár. Ugyanakkor mindenkitől elnézést kérek, ha a fentiek okán egy darabig még Kaurira áll a szám. A kínálat alapján pedig esetleg azt mondom: Zagyva 2. Merthogy ugyanazok a sütemények kelletik magukat az igényes pultokon. És itt is hasonló a rend, mint a Tallinn városrészben: mindenkinek sorban kell állnia, és ha le akar ülni - az egyébként kifejezetten kellemes, emeletes térben -, akkor előbb önkiszolgáló módon meg kell szereznie mindazt, amiknek nem tud - nem is nagyon lehet - ellenállni.

Pár napnyi működés után persze nem lehet véleményt mondani a Szatmári cukrászdáról. Csak szurkolni neki. Mert a Széchenyi és maga a hely is megérdemelné, hogy itt valami tartósan jó eresszen gyökeret. Azt egyáltalán nem kívánom, hogy emiatt kevesebben legyenek a régi Zagyvában - atyaég, micsoda szókapcsolat! -, azt viszont igen, hogy itt is olyan mindig mosolygós, fürge, és sokáig kitartó személyzet legyen, akik a Zagyvában megszokott süteményekkel és fagyikkal szolgálnak ki. Klassz lenne, ha egy legendás hely új életre kelne, és harminc év múlva a mai tizenévesek a Szatmáriban mesélhetnének arról a gyerekeiknek, hogy milyen volt, amikor 2017 decemberében megnyitott.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Klasszikusok klasszikus képen
A hetvenes évek első feléig, az új szolnoki képeslapok egyik kedvelt témája volt a Ságvári - ma Boldog Sándor István - körút megörökítése az Ady Endre út felől. Aminek köszönhetően egész jól nyomon követhető az utca és a környék alakulása, nem is beszélve a járművek változásáról.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnok közepén járok
Volt egyszer egy álom Szolnok új városközpontjáról. Volt ennek az álomnak egy képe, egy modern szállodáról. Aztán szétfoszlott az álom. Szolnok közepén viszont ott maradt ennek az álomnak nagyon sok nyoma és következménye. A tönkrement fényreklámmal, a pusztuló épülettel, a funkcióváltásból következő, száradó ruhákkal. Szolnok közepén járok, egyszer majd rád találok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Elrejtett másolat
A kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, Medgyessy Ferenc egyetlen Szolnokon álló alkotásáról nemcsak kevesen tudják, hol áll, de szinte senki sem nézheti meg közelről. A Szoptató anyával a régi ezer forintos hátulján még ma is előbb találkozhatnak, mint a maga, közel három méteres valóságában.

A Szoborpark további képei