Felénk

TVSZ (6.) Hányan vagyunk szolnokiak?

2017. december 19.

Tíz Szolnoknál kisebb népességű ország van ma a világon, miközben Magyarországon a tízedik legnagyobb lakosú vidéki város vagyunk. Most nagyjából ugyanannyi szolnoki van, mint 1976-ban, mert a lakosságcsúcs óta közel tízezer ember tűnt el a városból. Tanultam Valami Szolnokról.

(Évzáró ismétlés: Ez az írás 2017. október 6-án jelent meg először.)

Naprakész, vitathatatlanul pontos számokat egyetlen település lélekszámával kapcsolatban se lehet mondani. Magyarországon is a tízévente megtartott, valóban mindenkit érintő népszámlálások adataiból, illetve az időközönként kisebb körű számlálásokból lehet matematikai úton képzett számokat megadni. Sajnos a lakcímkártya, az állandó lakcím se segít a pontos lélekszám meghatározásában, hiszen biztos, sokan ismerünk olyan papíron, Szolnokon lakókat, akik életvitelszerűen nem itt töltik a mindennapjaikat. Mindezt csak azért tartom fontosan elmondani, hogy kellő fenntartással kezeljük a következő számokat. Hozzátéve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai még így is a lehető legpontosabbak, és a nagyságrendeket valamint a tendenciákat kiválóan tükrözik.

Azt feltételezhetjük, hogy Szolnokon, az 1848/49-es szabadságharcot követően körülbelül tízezren élhettek. A magam részéről - elsősorban az ország korabeli népességszámából és a várható élettartamból kiindulva - ehhez azt is hozzátenném, hogy korábban se lehetett soha nagyobb a város lélekszáma. A kiegyezés környékén nagyjából másfélszer ennyien élhettek a még nem megyeszékhely, de már fontos közlekedési csomópontnak számító városban. Körülbelül negyven év alatt, Szolnok első aranykorában, az első világháború kezdetére duplázódott meg a lélekszám, akkor nagyjából 28-29 ezer szolnoki lehetett.

Az első világháború és Trianon nem vetette vissza jelentősen Szolnok népességszámát, sőt az a húszas években újra emelkedésnek indult. A második világháború Magyarország számára első fegyveres konfliktust hozó évében 41 ezren éltek a városban. Ami a következő négy évben drámaian csökkent. Pontos adatokat nem ismerünk, de nagyjából tényként kezeljük, hogy a front átvonulását követően körülbelül négyezren élhettek Szolnokon. Miként az is tény, hogy a konszolidáció éveiben sokan visszaköltöztek, sőt nagyszámú új lakó is érkezett a városba, hiszen a szocialista alkotmány elfogadásának évében, 1949-ben már 37.520 lakója volt Szolnoknak.

A lélekszám újbóli megduplázódására nagyjából harminc évet kellett várni, 1980-ban 75.362-en vallották magukat szolnokinak. Ez részben a város iparosításának, az ehhez kapcsolódó lakótelepek építésének, illetve az önerős házépítéseknek is köszönhető volt. Illetve annak, hogy Magyarország lakossága ebben az évben érte el eddigi csúcsát, 10.709.463 fővel.

Érdekes, hogy Szolnok eddigi legnagyobb lakosságszámára még majdnem egy évtizedet várni kellett. A rendszerváltás évében, 1989-ben ugyanis 81.907 lakót regisztráltak. Mondhatnánk, hogy a város lakossága azóta csökken, azonban ez nem igaz. A következő három évben ugyan fogyásnak indult, 1993 és 1994-ben viszont valamiért újra növekedett, és ismét túllépte a nyolcvanezres határt. Az azóta eltelt 23 évben azonban, egy kisebb felfutástól eltekintve folyamatosan csökken a szolnokiak száma. Így 2017-ben 71.765 lakója van a városunknak.

Ami azt is jelenti, hogy Budapestet nem számolva, Magyarország tízedik legnépesebb városában élünk, és csak megyeszékhelyek előznek meg bennünket. Az pedig már tényleg csak érdekesség, hogy Szolnoknál tíz kisebb népességű független ország van jelenleg a Földön.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnokról Szolnokra szolnokit
Mi lehetett az oka annak, hogy egy fiatalember Szolnokon feladott képeslapon köszöni meg a neki küldött "megemlékezést" egy ugyancsak a városban, a néhai Büge utcában élő hölgynek? Szinte biztos, hogy hidegen hagyta, mit ábrázol az általa küldött anziksz képes fele. Pedig igazi kuriózum Szigeti mester felvétele.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Mire lenne még jó?
Mármint a Tisza-part mellvédje. Azon kívül, hogy alacsony értelmi szinten lévők primitív önkifejezési felületként használják egyre több helyen, nulla kockázat mellett. Meg, mint a Tisza szálló előtt látható, már hirdetési oszlopként is funkcionál. Kit zavar? Mikor lesz belőle piszoár - csak a megfelelő oldalra kell állni -, szeméttároló, kutya- és/vagy madáretető, ruhaszárító, esetleg bontott anyag? Mert úgy tűnik, Szolnok legszebb sétányával azt lehet csinálni, amit az úri közönség akar.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Centrum-sarok tűz tábla
Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

A Szoborpark további képei