Felénk

Szolnok hatvan körül, fölülről (3. rész)

2018. december 20.

E közel 60 éves fotó segítségével ezúttal a Kossuth téren, a Kossuth utcán, a Szabadság tér környékén, az épülő Tisza-hídnál és a Damiban, valamint a Tabánban nézünk körül. Eltűnt kerthelyiség, pótkocsis autóbuszok, homokozó és egy általam beazonosíthatatlan építmény is szóba kerül.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. november 22-én jelent meg először.)

Képzeletbeli sétánkat folytassuk a Városháza - ami a fotózás idején a Városi Tanács Háza - sarkától, és nézzünk körül a Kossuth téren! A hatvanas évek elején járunk, és annak ellenére, hogy az árnyékok alapján a felvétel dél körül készült, nincs még nagy forgalom a teret és a várost átszelő 4-esen. Gyerekcipőben járt még ekkor a motorizáció, nemcsak magánautóból, de teherkocsiból és buszból is jóval kevesebb volt, mint ma. Az autók hiánya mellett a másik szembeötlő különbsége a térnek, hogy nyoma sincs a két szökőkútnak, és természetesen a Munkásmozgalmi szobor sincs ott a Múzeum sarkánál. A tér berendezéséhez, a mostani előtti állapot kialakításához pár hónappal e légifelvétel készítése után kezdhettek hozzá.

Érdemes a tér körül lévő házakra is egy pillantást vetni. Nyoma sincs még a Táncsics utca másik sarkán ma álló, "lordok házának", helyén még földszintes, portás, polgárházak állnak. A mai könyvtár és a múzeum épülete között is áll még a régi takarékpénztári épület, miként a Városházának sem a ma ott látható, hetvenhét lakásos társasház simul. És persze a Múzeum nyugati oldalán sincs ott a későbbi Múzeum étteremnek helyet adó ház. A teret ma meghatározó épületeket a hatvanas évek közepétől, a Megyei Tanács Tervezővállalatának elképzelései alapján kezdték a bontásra ítélt régi házak helyére felhúzni.

Van egy apró építmény, ami bő két évtizede nincs már a téren, miközben évtizedekig - e fotó készítésekor is - "szemmel tartotta" Szolnok főterét. A Könyvtár sarki épületének a tetején, a tér felőli szárny sátortetejének gerincén halványan kivehető az a bizonyos lőállás, ami leginkább őrbódéra emlékeztetett. Természetesen nem véletlenül került oda. Az épület ugyanis ekkoriban se nem könyvtár, se nem leánykollégium, hanem a városi pártbizottság és a pár évvel korábban alakult munkásőrség székhelye. Ne felejtsük: alig pár évvel az ötvenhatos események után repült a fotókat készítő repülő Szolnok fölé!

És még mindig a Kossuth tér környéke. Van, amit nem tudok megfejteni. A Szigligeti és a Kossuth út sarkán, a "Hatvanassal" szembeni, bekerítetlen telken álló, kör alakú valamit. Újságosbódé? Valamiféle üzletecske? Kút? Sergőnek nem gondolnám. De hátha van valaki, aki emlékszik, hogy mi lehetett az ott, a hatvanas évek elején.

Azt javaslom, hogy szaladjunk végig a Kossuth utcán is, megtorpanva az 1-es számú irodaház mögött, a Jókai út sarkán. Még nincs ott a későbbi Járási Tanács irodaháza - ma valami hivatal -, hanem talán a régi Halászcsárda kerthelyisége működik. Lehet, hogy tévedek, de így a magasból nekem olyan, mintha körben valamiféle bokszok lennének. Persze nemcsak ez a telek más, mint ma, hanem az utca túloldala, a Tervezővállalat későbbi székházának - ami alatt ma pékség és pizzéria van - helye is. Az azonban csak ezen a felvételen látszik, hogy a később odakerült, az egykori Kaszinót - Technika Házát - L alakban körbefogó, három, rém ronda irodaház kedvéért minimum hat házat kellett elbontani. Közöttük például azt a múlt század elején épített szecessziósat is, amely a Szolnoki Hitelbank otthona volt, mielőtt az a Szapáry útra, a mai nagy OTP helyére költözött. A tömbből erről az egy házról ismerek az 1900-as évek elején készült fotót, és mondhatom: kár volt az épületért. Ami elé még a hatvanas években is beért a Verseghy park, legalábbis erre utalnak a fentről is kivehető sövények.

Rengeteg időt el lehetne tölteni a légifelvétel apró részleteivel, ám én a Szabadság téren folytatom a bogarászást. Elsősorban a Varga környékén parkoló, legalább tizenhárom autóbusz miatt. Nem, nem iskolai kirándulásra készülhetett a gimnázium. A hatvanas évek elején még sem az Ady Endre úti buszpályaudvar - még maga az utca sem volt meg -, sem a Jubileum téri, a vasútállomás előtti - ezeknek még a terveit sem kezdték ekkor skiccelni - nagy buszváró nem létezett. Így a helyi és a helyközi buszok legfontosabb csomópontja, vagy talán azt is mondhatjuk, pályaudvara a Szabadság tér és környéke volt. Nem véletlen tehát, hogy a Megyeháza előtt, a Varga és a Bíróság közötti utcában és a Szabadság téren is ott áll az a rengeteg busz. Köztük pótkocsisok is, amelyekkel a csuklós buszok megjelenéséig próbálták kiszolgálni az egyre növekvő igényeket.

A kép kuriózuma a belvárosi Tisza-híd és környéke. A fotó ugyanis az 1945-ben ideiglenesen készült hídszerkezet cseréjének előkészítését örökítette meg. Azt, amikor az átmeneti pilléreket építettek a híd mellé, hogy a régi szerkezetet arra áthúzva biztosítsák a folyó két partja közötti összeköttetést addig, amíg a mai, ívelt híd elkészült. Nem meglepő, hogy a hídépítők majdnem az egész Verseghy parkot felvonulási területnek használták. Még szerencse, hogy közben a Damjanich uszoda üzemelhetett. Legalábbis erre utal, hogy a bejárat melletti és a Megyeháza sarkánál lévő meleg vizes medencékben is víz látszik. A nagy- és a gyerekmedence feltöltöttségére nem vennék mérget, persze lehet, hogy ilyen magasból más lehetett a hidegebb vizek képe.

A Szabadság tér sarkán, a Zagyva partján ott az az épület, amely jó ideje a Múzeum raktáraként funkcionál. A hatvanas évek elején azonban ez még bölcsőde volt, amit jól mutat a két hatalmas homokozó, amelyek ott láthatóak a szabálytalan alakú udvaron.

E közel hat évtizeddel ezelőtt készült fotón tett képzeletbeli sétánkat fejezzük be a Tabánban, ami természetesen egy csepp hasonlóságot sem mutat mai képével. Itt még megvannak a zegzugos utcák, a rendkívül pici telkeken zsúfolódó, kisebb-nagyobb földszintes házak, amelyekből mára talán csak a Tájház maradt. Mert a hetvenes évek elejétől fokozatosan átadták a helyüket az Ady Endre útnak és a mellé épülő lakótelepnek, a Kun Bála körútnak a hatalmas parkolókkal, és persze a nyolcvanas években készült, modern Tabánnak. Ezen a felvételen még kivehető, hogy bizony a Tabán széle nem a Pólya Tibor utca volt, mert a városnak ez a negyede egészen a Dózsa György útig, sőt talán egy kicsit tovább is elnyúlt.

(A fentrol.hu oldalon is megtalálható, még mindig ismeretlen okból, időben és személy által készített felvétel utolsó részletét, a Tiszaligetet a következő részben járhatják be.)


 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A mi szigetünk
A zseniális Fortepan.hu oldalon bukkantam erre a szomorú, őszi képre, amiről azt hiszem, csak a hozzám hasonló korúan tudják elsőre megmondani, hogy a tiszaligeti strandon készült. Szerintem legalább harminc évvel ezelőtt.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Alapos emléktábla
A Baross utca 9. számú ház utcafrontján május 14-én helyezte el a Szolnoki Római Katolikus Egyházközség Dr. Tóth Tihamér, az 1939-ben elhunyt veszprémi püspök emléktábláját, ami jelenleg nemcsak a város legújabb ilyen mementója, de talán a legalaposabb is.

A Szoborpark további képei