Bringával a túlpartra

A probléma ott kezdődik, hogy ezeknek a hidaknak is két oldaluk van. Tehát azzal az elsőre triviálisnak tűnő kérdéssel kell indítani, hogy a két oldal közül melyiket használhatják szabályosan a kerékpárosok. A hozzáértők persze rögtön rávághatják, hogy a keletit, azaz a Zagyva és a Kertváros felé eső oldalakat. A mindennap arra kerékpározók és gyalogosan közlekedők viszont azonnal kontrázhatnak, hogy ez nem így van, és miért ne lehetne a Tiszaliget felé eső, nyugati oldalakat is használni. (Nem fogok igazságot tenni, én is tekerek mind a két oldalon a magam praktikumai szerint.)

Induljunk ki abból, hogy Szolnok kerékpárutakkal meglehetősen jól ellátott város. Amiből az is következik, hogy a legfontosabb bringás útvonalak érintik a belvárosi Tisza-hidat. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a folyó és az ártér fölött átvezető műtárgyakon ne kerékpározzon senki, hanem csak tolja a drótszamarát. Életszerűtlen lenne egy "ekkora" csomópontban gyalogolni. De ezt nem is kívánja senki.

Induljunk el a Szabadság tér felől! A Kossuth tér irányából érkező kerékpárút a híd rámpájánál, a Megyeháza felé eső oldalon ér véget. Kézenfekvő, hogy akik innen - vagy ide - érkeznek, a hídnak ezt az oldalát fogják használni. Főleg, hogy tábla ezt nem tiltja, igaz nem is engedi. A Tiszaliget felőli oldalon, az Aranylakat előtt persze van egy kerékpárral behajtani tilos tábla, de nem világos, hogy az kinek szól. Ott. Ráadásul, ha valaki ezen az oldalon hajt tovább, akkor a Szabadság téri oldalon és az "olajos-szobor" magasságában is talál egy-egy Eurovelo táblát, amik alapján nyugodtan hiheti, hogy jó helyen van.

De térjünk vissza még a Szabadság térre! A Tabán és a Zagyva-híd felől érkezve a Tisza-híd másik oldala esik útba, igaz, magára a hídtestre szerintem itt nem lehet szabályosan feltekerni. Vagy, ha mégis, akkor minimum életveszélyes a hídról viszonylag nagy sebességgel érkező autók mellett, azon a vékony és rossz állapotú járdán tekerni. Pedig a Tisza-hídon lévő, a bringásokat védő magasabb korlát miatt számomra egyértelmű, hogy ez az oldal a jó megoldás.

És még mindig ne szakadjunk el a belváros felőli oldaltól. Mert, ha valaki a Tisza partján lévő kerékpárúton érkezik, akkor két döntést hozhat, ha át akar kelni a folyó túloldalára. Szabálytalanul elteker a volt Kassai söröző előtt, és ugyancsak szabálytalanul a nyugati oldalra felhajtva kel át a Tiszaliget felé. Avagy, szabálytalanul átbújik a híd rámpája alatt, majd a régi bölcsőde mellett feltekerve csatlakozik a Tabán és a vár felől érkezőkhöz. Tehát szerintem itt nemcsak szabályos megoldás nincs, de teljesen biztonságos sem. A gyalogosok, a szemből érkező bringások, a rámpán nagyon közel lévő autósok és a rettenetes járda állapotok miatt sem.

Tudom, hogy ezt a kérdést majd csak a belvárosi Tisza-híd nagy rekonstrukciójával együtt lehet rendezni, ami meg kizárt egy újabb szolnoki híd átadása előtt, de talán lehetne valami átmeneti, és egyben egyértelmű megoldásokat kitalálni.

Akkor se sokkal jobb a helyzet, ha már átkeltünk a Tiszán. Ha a Tiszaliget felőli oldalon tekerünk, és a Ligetben is van dolgunk, akkor viszonylag egyszerűen legurulhatunk a hotel felé. Viszont, ha Szanda felé szeretnénk folytatni az utunkat, akkor át kell kelnünk a ligeti lehajtón. Még szerencse, hogy a strand, a főiskola és az egyéb sport és turisztikai attrakciók hiánya miatt ez most nem egy forgalmas kereszteződés. Szerintem két-három percenkét kel itt át bringás szabálytalanul. Hogy aztán a lámpás zebráig piros kővel kirakott bringaúton haladjon, és kerülgesse a buszra várókat.

Igazság szerint az idáig eljutók egy része érkezhetett szabályosan is, ha a Tiszaligetben kiépített kerékpárutat használta. Itt elvileg minden bringásnak át kellene kelnie a zebrán, hogy aztán a "százlábú híd" mentetlen felőli oldalán tekerjen. Mindannyian tudjuk, hogy ezt csak a nagyon pedánsak, illetve a Kertváros vagy az üdülőterületek felé tartók teszik meg. Azoknak, akik a bevásárlóközpontok vagy Szanda felé haladnának sokkal praktikusabb a nyugati oldalon haladni, még akkor is, ha a közút felőli korlát magasságából egyértelműen kikövetkeztethető, hogy az a gyalogosoké. Ráadásul a zebra és a "százlábú híd" közötti rövid szakasz, a sövény és a közút között ugyancsak rémisztő, főleg, ha egy gyalogos és egy bringás vagy két kerékpáros próbál egymás mellett elmenni.

A "százlábú híd" Tiszaliget felőli oldalán amúgy viszonylag kényelmesen és biztonságosan el lehet tekerni a helikopteres körforgalomig, ahol azonnal ráhajthatunk egy szabályos bringaútra. Vagy találkozhatunk azokkal, akik a belváros felől eddig is szabálykövetően jöttek, és a "százlábú" másik oldaláról, a híd alatt átbújva akarják útjukat Szandáig folytatni. A körforgalomnál nagyon jó ki van építve és ki is van táblázva a bringaút. Az más kérdés, hogy a "százlábú" alatt lévő áthajtó meglehetősen balkáni állapotokat mutat, és én se szívesen használom. (És itt felvethetünk egy külön témának beillő kérdést: kinek a dolga a kerékpárutak karbantartása, és azt milyen intenzitással teszi?)

Játsszunk el a gondolattal, hogy a belváros felé Szanda irányából érkezve akarunk szabályosan áttekerni. Tehát, átbújunk a "százlábú híd" alatt, egy nagy ívet leírva feltekerünk annak a keleti oldalára, és a műtárgyon tekerve megállapíthatjuk, hogy milyen jó itt a bringaút. De vigyázzunk, mert a túlsó végén, a tiszaligeti buszmegállónál cross-pálya következik, és ha az utunk miatt nem kelünk át a zebrán, akkor a mentetleni lehajtónál hirtelen megszűnik a bringaút. Csak a kereszteződésben, amin elvileg a járgányt tolva kellene átkelnünk. Ha nagyon őszinték akarunk lenn, akkor azt mondhatjuk, saját testi épségünk érdekében akkor járunk el helyesen, ha a Tisza-hídig már fel sem pattanunk a nyeregbe. Azon a rövid szakaszon ugyanis lényegében kifolyik alólunk a bicikliút (is).

A mentetlen felé folyamatosan csúszó töltésen évről-évre egyre rosszabb, talán nem túlzás, ma már katasztrofális állapotú a járdával közös bringaút. Ráadásul a táblák elhanyagoltsága, az üresen meredező csonkok, a növények lassú térhódítása azt is jelzi, hogy az út fenntartói is már-már feladták ezt a kezelhetetlen szakaszt. Jobb, ha bele se gondolunk, mi lesz Szolnok közlekedésével, ha az érzékelhetően mozgó töltés azelőtt adja meg magát, hogy az a bizonyos második belvárosi híd elkészülne.

Összefoglalva tehát bringás szempontból ennek a nagyjából 800 méteres, rendkívül fontos és viszonylag forgalmas szakasznak a helyzetét, talán megállapíthatjuk, hogy rendkívül rossz állapotú, sok helyen balesetveszélyes, és rosszul, vagy nem életszerűen szabályozott. Azaz kicsit amolyan civilizáción kívüli hely, amit könnyebb így elfogadni, mint megnyugtatóan rendezni. Pedig előbb-utóbb kellene. És mivel ez a rész lényegében a 442-es számú, állami fenntartású közút környezete, a megoldás nem csak a városra feladata. Viszont, ha a város és a környéket gyalog vagy bringával használók nélkül fogják megoldani, akkor nagyjából ugyanott fogunk a jövőben is tartani, mint most.