Album



Volga és Tünde

2022. december 16.

Talán már a Ságvári körúton parkolt az a világoskék Volga, amit egy 1963-ban Szolnokról Sopronba küldött képeslap őrzött meg. A bizonytalanság abból ered, hogy ilyen M21-es Volga akár már 1957-ben is várakozhatott a Tünde cukrászda előtt, akkor viszont még nem a körúton csak az úton.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által 1 forint 50 fillérért árult szolnoki képeslapot Zoli, Éva és Kati küldte édesapjuknak Sopronba, aki a címzés szerint éppen a SZOT Csepel üdülő vendégszeretetét élvezte. A 40 fillérért továbbított lapra írt szöveg alapján a három gyerek is lehet, hogy éppen nyaralt, csak éppen Szolnokon. A három gyerek a hatvanas évek elején majdnem négy gombóc fagyi árát fordították arra, hogy édesapjukat, és a vele nyaraló Kati nénit tájékoztassák arról, hogy jól érzik magukat, illetve figyelmeztessék apjukat, hogy ő is írjon az anyukájának, feltételezhetően volt feleségének. Hatvan év távlatából a családi történet pontos részletei épp oly kevéssé lehetnek ismertek egy anziksz alapján, mint hogy ki lehetett az a bizonyos Horváth, aki e képeslaphoz használt fotót készítette, és vajon miért nem az került a kisnyomtatvány hátlapjára, hogy Ságvári út vagy körút, hanem csak "utcarészlet".

Mondhatnánk, hogy az elmúlt hatvan évben alig változott valamit az 1990-től ismét Szapáry, 1949-től Ságvári út, 1960-tól körút páros oldala. Mondhatnánk, de nem mondjuk, mert a mából nézve azért elég meglepők például az úttestet kettéosztó virágágyások, amiket a forgalom biztos, hogy nem indokolt. Ezt a képet ugyanis Horváth úr, a bal oldalon látható árnyékok alapján kora félelőtt készítette, és mindössze két parkoló autó, meg a távolban talán egy lovaskocsi látható rajta. Még, ha hétvégi is a felvétel, akkor is elég gyér a forgalom, ami persze nem csoda, hiszen 1957-ig magántulajdonban nem is nagyon lehetett autó, miközben a vállalatok és az állami szervek is csak egy-két személyautóval rendelkezhettek akkoriban. Szóval az a világoskék vagy esetleg zöld M21-es Volga, amit 1957-ben kezdtek gyártani a Szovjetunióban még 1963-ban is különlegességnek számíthatott a szolnoki Ságvári körúton.

A mából nézve ugyanennyire különleges a fák törzse köré szerelt hirdetőoszlop, amelyekből nemcsak a Kindlovics-bazár előtt, de lejjebb, az ipartestület székháza előtt is felfedezhetünk egyet. Kivehetetlen, hogy a fotózás idején éppen mit hirdethettek, de minden bizonnyal a két szolnoki állandó mozi - az utcában működő Vörös Csillag és a közeli Tisza - valamint az alkalmi vetítőhelyek - vegyiművek, járműjavító - műsoráról lehetett ezekről tájékozódni. Vagy a Szigligeti Színház programjáról, bár a növények alapján úgy tűnik, ez egy nyári felvétel, amikor pedig szünet volt a teátrumban, így legfeljebb a belvárosi nagytemplom mögötti szabadtéri színpadon lehetett valamilyen drámát vagy operát megnézni. A hatvanas évek elején működő viszonylag sok művelődési ház - Ságvári, Móricz, vegyi, cukorgyár, helyőrségi - programjai mellett akár az úttörőház vagy a Múzeum étteremben működő Ritmus ifjúsági és könnyűzenei klub is hirdethette így magát.

A Volgán, a virágágyásokon és a hirdetőoszlopokon kívül érdekesek az utca fölé belógatott közvilágítási lámpák is, amelyek nemcsak itt, de a Kossuth és a Baross, akkor épp Beloiannisz utcákon is működtek. Érdekes a Tünde cukrászda és az ipartestület közötti kék épület is, amely a fotózás előtt néhány évvel még étteremként működött, és csak valamikor a hatvanas években alakítottak ki benne tanácsi bérlakásokat, hogy aztán mára üzletek nyíljanak a földszintjén. Meglepő, hogy az egykori Kádár cukrászda épületének homlokzata milyen jó állapotban van, mennyire épnek tűnnek az ablakok körüli díszítések. Pedig a kép készítésekor már minimum egy évtizede állami kézben volt az épület, és a helyi Ingatlankezelő Vállalat gondoskodott a karbantartásáról. Vagy a megyei vendéglátóipari vállalat, amely a földszinten lévő, már Tündének nevezett cukrászdát üzemeltette.

Azért jó lenne tudni, hogy annak a Volgának a tulajdonosa vagy az utasai vajon a Tündében voltak-e a kép készítésekor! És, ha ott voltak, kik lehettek ők, hogy Volgával érkezhettek a Tündébe? Mert elég menőség lehetett akkoriban egy Volgával beugrani a Tündébe egy feketére, egy habos islerre vagy egy bambira. Nyolcvanon messze túl kellene lennie annak, aki ezt 1957 és 1963 között megtehette, nem is sejtve, hogy egy fényképész megörökítette.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az egyik legrégebbi lapom
Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Az Album további képei
 

AKB

Minek a hírmondója?
"Úgy is mondhatnám, hogy én vagyok az utca hírmondója." Mit szólna Lópici Gáspár, ha látná, mivé vált a szakmája? Vagy a Vadliba őrsnek örömmel nyilatkozna arról is, hogy a szolnoki Baross utcán még olyan plakátokra is bukkanhat az újak alatt, amiket még az ő idejében ragasztottak ki? Nem olcsó ilyen helyekre plakátokat kihelyezni. A profitráta azonban nem engedi, hogy időnként letakarítsák a hirdetőoszlopokat. Persze, ha nincs a városházán senki, akinek ez bántaná a szépérzékét, és merne szólni is a gazdának, akkor maradnak a "plakátmagányban ázó éjjelek" - és nappalok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Gyermekév hercege
Negyven éve lesz 2019. május 26-án, hogy a Fiumei úti iskola előkertjében a kis herceg a rókával beszélget. Szöllőssy Enikő, Munkácsy-díjas szobrászművész pár évvel korábban készített alkotását a Gyermekek Nemzetközi Éve alkalmából állították fel az akkor még Ságvári úti iskola udvarán.

A Szoborpark további képei