Album



Volga és Tünde

2022. december 16.

Talán már a Ságvári körúton parkolt az a világoskék Volga, amit egy 1963-ban Szolnokról Sopronba küldött képeslap őrzött meg. A bizonytalanság abból ered, hogy ilyen M21-es Volga akár már 1957-ben is várakozhatott a Tünde cukrászda előtt, akkor viszont még nem a körúton csak az úton.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által 1 forint 50 fillérért árult szolnoki képeslapot Zoli, Éva és Kati küldte édesapjuknak Sopronba, aki a címzés szerint éppen a SZOT Csepel üdülő vendégszeretetét élvezte. A 40 fillérért továbbított lapra írt szöveg alapján a három gyerek is lehet, hogy éppen nyaralt, csak éppen Szolnokon. A három gyerek a hatvanas évek elején majdnem négy gombóc fagyi árát fordították arra, hogy édesapjukat, és a vele nyaraló Kati nénit tájékoztassák arról, hogy jól érzik magukat, illetve figyelmeztessék apjukat, hogy ő is írjon az anyukájának, feltételezhetően volt feleségének. Hatvan év távlatából a családi történet pontos részletei épp oly kevéssé lehetnek ismertek egy anziksz alapján, mint hogy ki lehetett az a bizonyos Horváth, aki e képeslaphoz használt fotót készítette, és vajon miért nem az került a kisnyomtatvány hátlapjára, hogy Ságvári út vagy körút, hanem csak "utcarészlet".

Mondhatnánk, hogy az elmúlt hatvan évben alig változott valamit az 1990-től ismét Szapáry, 1949-től Ságvári út, 1960-tól körút páros oldala. Mondhatnánk, de nem mondjuk, mert a mából nézve azért elég meglepők például az úttestet kettéosztó virágágyások, amiket a forgalom biztos, hogy nem indokolt. Ezt a képet ugyanis Horváth úr, a bal oldalon látható árnyékok alapján kora félelőtt készítette, és mindössze két parkoló autó, meg a távolban talán egy lovaskocsi látható rajta. Még, ha hétvégi is a felvétel, akkor is elég gyér a forgalom, ami persze nem csoda, hiszen 1957-ig magántulajdonban nem is nagyon lehetett autó, miközben a vállalatok és az állami szervek is csak egy-két személyautóval rendelkezhettek akkoriban. Szóval az a világoskék vagy esetleg zöld M21-es Volga, amit 1957-ben kezdtek gyártani a Szovjetunióban még 1963-ban is különlegességnek számíthatott a szolnoki Ságvári körúton.

A mából nézve ugyanennyire különleges a fák törzse köré szerelt hirdetőoszlop, amelyekből nemcsak a Kindlovics-bazár előtt, de lejjebb, az ipartestület székháza előtt is felfedezhetünk egyet. Kivehetetlen, hogy a fotózás idején éppen mit hirdethettek, de minden bizonnyal a két szolnoki állandó mozi - az utcában működő Vörös Csillag és a közeli Tisza - valamint az alkalmi vetítőhelyek - vegyiművek, járműjavító - műsoráról lehetett ezekről tájékozódni. Vagy a Szigligeti Színház programjáról, bár a növények alapján úgy tűnik, ez egy nyári felvétel, amikor pedig szünet volt a teátrumban, így legfeljebb a belvárosi nagytemplom mögötti szabadtéri színpadon lehetett valamilyen drámát vagy operát megnézni. A hatvanas évek elején működő viszonylag sok művelődési ház - Ságvári, Móricz, vegyi, cukorgyár, helyőrségi - programjai mellett akár az úttörőház vagy a Múzeum étteremben működő Ritmus ifjúsági és könnyűzenei klub is hirdethette így magát.

A Volgán, a virágágyásokon és a hirdetőoszlopokon kívül érdekesek az utca fölé belógatott közvilágítási lámpák is, amelyek nemcsak itt, de a Kossuth és a Baross, akkor épp Beloiannisz utcákon is működtek. Érdekes a Tünde cukrászda és az ipartestület közötti kék épület is, amely a fotózás előtt néhány évvel még étteremként működött, és csak valamikor a hatvanas években alakítottak ki benne tanácsi bérlakásokat, hogy aztán mára üzletek nyíljanak a földszintjén. Meglepő, hogy az egykori Kádár cukrászda épületének homlokzata milyen jó állapotban van, mennyire épnek tűnnek az ablakok körüli díszítések. Pedig a kép készítésekor már minimum egy évtizede állami kézben volt az épület, és a helyi Ingatlankezelő Vállalat gondoskodott a karbantartásáról. Vagy a megyei vendéglátóipari vállalat, amely a földszinten lévő, már Tündének nevezett cukrászdát üzemeltette.

Azért jó lenne tudni, hogy annak a Volgának a tulajdonosa vagy az utasai vajon a Tündében voltak-e a kép készítésekor! És, ha ott voltak, kik lehettek ők, hogy Volgával érkezhettek a Tündébe? Mert elég menőség lehetett akkoriban egy Volgával beugrani a Tündébe egy feketére, egy habos islerre vagy egy bambira. Nyolcvanon messze túl kellene lennie annak, aki ezt 1957 és 1963 között megtehette, nem is sejtve, hogy egy fényképész megörökítette.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az aranykor üzenete
Úgy képzelem, hogy nagyságos Dumtsa Sándor dohánybeváltó felügyelő úr az 1911-es év nyarán, feleségével néhány hétre az ausztriai Karlsbadba ment pihenni. Gyermeküket pedig a rokonokra bízták, aki a Református templomot ábrázoló lapon írt nekik először.

Az Album további képei
 

AKB

Vicc vagy reklám?
Ez csak vicc lehet. Mert kizárt, hogy 2025-ben egy magára adó szakmunkás azt gondolja, hogy a városházával szemben, egy fára felkötözött tábla a megfelelő reklám. Szerintem valaki, valahol találta ezt a táblát, és jó ötletnek vélte, hogy az ellopott Sellő hűlt helye mellé kiteszi ezt a táblát. Vagy lehet, hogy így oldódik meg a Sellő rejtélye? Lehet, hogy fel csak kellene hívni azt a számot, és nem is a karosszériás venné fel. Az utcai vicceket olykor tovább kell gondolni.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Lefegyverzett, utált, megszokott
Az első határozattól a szobor avatásáig közel négy év telt el. A hatvan évvel ezelőtti átadó után még évekkel is írtak arról, hogy a szolnokiaknak mennyire nem tetszik a Kovács Ferenc Kossuth téren felállított Munkásmozgalmi emlékműve. Aztán megszoktuk. 27 évig állt. A talapzata meg 2+17-ig.

A Szoborpark további képei