Album



Régi álom egy képeslapon

2021. április 11.

"Szolnok fejlődése mutatja legjobban az élni akarás erejét és ha csatornával Budapesttel összefogják kötni, egy emberöltőn belül az ország második városává fog emelkedni nagy kereskedelme folytán!" Olvasható az 1930-as évek elején megjelent különleges levelezőlap "képes" oldalán.

A maga nemében különleges az a képeslap, amely "képes" oldalának jelentős részét a Szolnok nevezetességei című szöveg foglalja el. Az előre nyomtatott írás tartalma és a felhasznált fotó alapján biztosak lehetünk abban, hogy a kecskeméti Közlöny nyomdában készült lap valamikor a harmincas évek első felében jelent meg. Kiadója pedig az a Farkasfalvi Kornél, akiről azt feltételezem, hogy azonos azzal a természetföldrajz-földrajz szakos tanárral, aki Cegléden és a budapesti Fáy András Gimnáziumban is tanított, illetve, aki díjat is alapított a földrajzi témájú művek olvasásának népszerűsítésére.

A lap közepén található fotó természetesen önálló képeslapként is forgalomban volt a harmincas években, és nemcsak a kupolás Városháza Kossuth téri homlokzata, de a még négy alakos Szentháromság-szobrunk is jól látható rajta. Azt, hogy a felhasznált felvétel csak az 1920-as évek végén készülhetett, a Városháza földszintjén, a Táncsics utca sarkán lévő üzlet felirata igazolja. Azon a helyen ugyanis szinte a Városháza 1884-es átadásától kezdve Sebők Nándor divatáru kereskedése működött, azonban az az 1920-as évek végére csődbe ment, és átadta a helyét a Szécsi és Sohr nevű, díszműáruk kereskedésével foglalkozó vállalkozásnak.

A lentebb teljes terjedelmében olvasható képeslapra került szövegben is van egy olyan részlet, ami alátámasztja, hogy a lap nem készülhetett 1930 előtt. A város iskoláinak felsorolása között ugyanis az szerepel: "áll. leányliceum". Ez pedig csak a mai Varga, eredetileg Bánffy Katalin Gimnáziumra utalhat, amit 1930-ban hoztak létre, és csak 1932 után költözött a mai helyére a Nagytemplom melletti leányiskolából, azaz lett fizikailag is önálló.

A képeslap képes oldalára tett szöveg remek kis összefoglaló a városról. A mából nézve persze a legérdekesebb a Duna-Tisza csatornára való utalás. Aminek építése a Trianoni döntés után került ismét napirendre, amikor a határok meghúzása miatt az ország két legnagyobb folyója között megszűnt a belföldi, vízi kapcsolat, és 11 helyszín vizsgáltak a csatorna lehetséges nyomvonalaként. Az "ismét" szó azért helytálló, mert az eredeti ötlet 1715-ből (!) való, amikor a bécsi udvarnál Szolnok parancsnoka, egy bizonyos Dillher báró felvetette a Duna és a Tisza közötti csatorna megépítését. A Délvidéken 1802-ben elkészült a két folyót összekötő Ferenc-csatorna. Részben annak a sikere miatt a következő másfél évszázadban is rendszeresen felmerült egy északabbra húzódó, második csatorna építésének a gondolata. Általában azzal számolva, hogy az Szolnoknál éri majd el a Tiszát. Azonban erre máig nem került sor, pedig 1947-ben a Duna felől elkezdték ásni, de 10 kilométer után felhagytak vele. Igaz, az ötlet nem került le a napirendről, mert még a 2010-es országgyűlési kampányban is téma volt. Tehát nem kizárt, hogy egyszer még Szolnok emiatt lesz az ország második legnagyobb város.

A képeslapon az alábbi szöveg olvasható (változtatás nélkül, a korabeli helyesírás szerint, a nyomdai kiemelésekkel közlöm):

"Szolnok nevezetességei.

Míg Franciaországnak 100 hajózható folyója és csatornája van, addig nálunk csak a Duna és Szolnoktól a Tisza hajózható! A vízen való szállítás a legolcsóbb fuvarozási mód, elmaradottsága hazánkban a legvilágosabban mutatja a Duna-Tisza csatorna égető szükségességét.

Szolnok az utolsó 30 év alatt olyan rohamosan fejlődött, hogy ma az Alföld egyik legszebb, leggazdagabb és legforgalmasabb városa a Zagyva torkolatánál 39 ezer lakossal. Szép, új indóházától paloták sorfala között a Baross-út vezet egyenesen a városba. A Kossuth-térre és a Gorove-utcába Itt van a városháza, megyeháza, törvényház, modern szállodák, állandó színház, hivatalok, élénk ipar, kereskedelem virágzik. Ide szállítják a máramarosi havasokból tutajokon a felhalmozott rengeteg faanyagot. A Zagyva hídon át a Várba jutunk, itt van a művésztelep és Damjanich tábornok lovasszobra, aki itt fényes győzelmet aratott az osztrákok fölött 1849-ben. Szolnok már a rómaiak korában szerepelt és az Árpádok korában is megvolt. Dobó István tervei szerint 1550-ben várat kapott, melyet a török 1552-ben elfoglalt. Egy város sem szenvedett pestistől, kolerától és egyéb ellenségtől annyit az országban, mint Szolnok és mégis felvirágzott! 1919-ben a románok megszállták és a vasúti hidat felrobbantották, de 1922-ben ujból felépítették a hidat.

Gimnáziuma a város költőjének nevét viseli.

Lakói földmivelés, állattenyésztés, halászat, ipar és kereskedelemből élnek.

Iskolák: áll. reálgimnázium, áll reál., áll. leányliceum, városi felsőkeresk., áll. fa- és fémipari szakiskola, 2 polgári. Szolnok fejlődése mutatja legjobban az élni akarás erejét és ha csatornával Budapesttel összefogják kötni, egy emberöltőn belül az ország második városává fog emelkedni nagy kereskedelme folytán!"

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Képnyomozás
A szolnoki képeslapgyűjtemények egyik gyakran felbukkanó darabja ez a valamikor a XX. század első évtizedében készült fotó, amely tipikus példája annak is, hogy ha bő száz éve nem írták volna rá a várost, nehezen lehetne azonosítani a képet. Elsőre így sem egyszerű.

Az Album további képei
 

AKB

Szolnok főtere
Biztos, hogy csak engem zavar a Kossuth téri galambürülék "kiállítás". Mert az úgynevezett rendezvénytéri tető alatt (a Múzeum étterem előtt) lévő mintázat nem egy-két napja, hete vagy hónapja alakult ki. Rajzolódik zavartalanul a város főterén. Ott, ahol vendégek, gyerekek, szolnokiak sétálnak. Tudom, ha zavar, ne megírjam, hanem takarítsam fel. Bár inkább azt javasolnám, hogy egy hálóval vagy tüskesorral vessen véget a galambhotelnek az építmény gazdája.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nyoma sincs emlékkő
Annyira nyoma veszett, mintha soha nem is állt volna Szolnok határában, az Abonyi út végén, a Tanácsköztársasági emlékkő. A város eltűnt szobrai, Szolnok szocialista emlékművei közül is mindig kifelejtődik, pedig legalább húsz éven keresztül volt egyik helyszíne a Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeinek.

A Szoborpark további képei