Album



Verik a Csányi Tónit

2013. szeptember 28.

Ismét egy olyan képeslap, aminek nem a képes oldala a legérdekesebb. A szöveges oldala alapján pedig biztosak lehetünk abban, hogy feladója, élőben nem látta a Szolnoki Művésztelepet, amit Művészkert néven örökített meg a Barasits-féle lap.

Sokáig gondolkodtam azon, hogy érdemes-e ezt a képeslapot közzétennem, hiszen a fotós oldalán nem sok érdekességet látok. A felirat alapján kénytelen vagyok elhinni, hogy a felvétel Szolnokon, azon belül is a mai művésztelepen készült. A kép kvázi közepébe komponált szoborról sem tudom megmondani, hogy létezik-e még, avagy mikor állhatott a város egyik legszebb kertjében. Az tűnik számomra biztosnak, hogy a felvétel még a háború előtt készült, viszont a vele forgalmazott képeslap a világégés után is forgalomban volt.

Ez utóbbira az a régi - számomra nagyon kedves - szokás adja a bizonyítékot, ami a levelezőlap használókat is arra ösztönözte, hogy dátumozzák az írásaikat. Ami ebben az esetben nemcsak az évből, hónapból és napból áll, hanem az 1947. május 11-ét még azzal is kiegészítette a képeslap küldője, hogy délután fél négy. Mindez a bélyegzőből sajnos nem derülne ki, ahogy most éppen az sem, hogy hol adták postára a lapot. Csak a szövegből következtethetünk arra, hogy Szolnokon biztosan nem, talán inkább Debrecenben.

Maga a szöveg egy mai Facebook bejegyzés is lehetne, mert azt hiszen, napjainkban minden órában több tíz- vagy százezer ilyen helyzetjelentést tesznek közzé önmagukról az emberek. Hol vannak, mi történik, mit gondolnak, éreznek az adott pillanatban. Csakhogy esetünkben - lévén képeslapról van szó - a megírás pillanata és az üzenet fogadása között minimum egy, de akár több nap is eltelhetett. És lájkolni se lehetett az üzenetet, hacsak a címzett - feltételezésem szerint a levélíró felesége - nem mutogatta Szegeden minden szomszédjának a Párizsi körúton. Hiszen büszke lehetett arra, hogy a nagy útra kelt párja sokat gondol rájuk.

Persze, az is lehet, hogy az asszony annyira mégsem volt büszke a férjére. Mivel a feltételezett férj az apró betűvel teleírt lap harmadik mondatában már arról panaszkodik, hogy a pohár hideg sörtől meghűlt. De hát 1947-ben ilyen kalandos lehetett egy Szolnok érintésével lebonyolított Szeged-Debrecen utazás. Amibe az is belefért - ez lehetett a legfontosabb, hiszen ezzel kezdődik az üzenet -, hogy "verik a Csányi Tónit". Természetesen nem tudjuk, ki lehetett a megvert Csányi Antal, de olyan nagy baj nem lehetett az elverése, ha pont abban a pillanatban az önmagát Apuként aposztrofáló időt tudott szakítani ennek a képeslapnak a megírására. Aminek utolsó mondatából derül ki, hogy Debrecent láthatta is az illető - mint írja szép város -, Szolnokon viszont csak ennek a képeslapnak a megvásárlására volt ideje.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Amikor még vízi út volt a Tisza
Ez a kép nemcsak azért különleges, mert ilyennek már soha többé nem láthatjuk a Tisza-partot, hanem mert felvillant egy olyan időszakot is, amikor még valódi vízi út lehetett a Tisza. A tehervagonok meg majdnem a belvárosi nagytemplomig jártak.

Az Album további képei
 
hirdetés Így helyes - 2019.06.14 17:30

AKB

Elképedve
Egyszerűen nem hiszem el! Nincs mentség és magyarázat. Mostantól vagy rettegünk az ilyesmit elkövető primitívektől, vagy felvesszük a harcot, és megmutatjuk, hogy legyőzhetetlenek vagyunk. A Tisza-part be van kamerázva. Az árvíz miatt nem sokan mentek le az utóbbi napokban a partra. A betűk alapján nem kezdők pusztítottak, tehát sokan ismerhetik őket a városban. Kíváncsian várom, mire jut a rendőrség. Vagy lesz-e valakinek annyi a pucájába, hogy feldobja őket. Büntetlenül nem maradhat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A küzdelem emlékhelye
Látszólag csak négy emléktábla meg egy régi faldarab. A valóságban azonban Szolnok legújabb kori történetének egyik fontos emlékhelye. Ráadásul nagyon jól kigondolva, ami miatt a város egyik legfontosabb turisztikai látványossága is lehetne. Szeretnünk kellene.

A Szoborpark további képei