Album



Verik a Csányi Tónit

2013. szeptember 28.

Ismét egy olyan képeslap, aminek nem a képes oldala a legérdekesebb. A szöveges oldala alapján pedig biztosak lehetünk abban, hogy feladója, élőben nem látta a Szolnoki Művésztelepet, amit Művészkert néven örökített meg a Barasits-féle lap.

Sokáig gondolkodtam azon, hogy érdemes-e ezt a képeslapot közzétennem, hiszen a fotós oldalán nem sok érdekességet látok. A felirat alapján kénytelen vagyok elhinni, hogy a felvétel Szolnokon, azon belül is a mai művésztelepen készült. A kép kvázi közepébe komponált szoborról sem tudom megmondani, hogy létezik-e még, avagy mikor állhatott a város egyik legszebb kertjében. Az tűnik számomra biztosnak, hogy a felvétel még a háború előtt készült, viszont a vele forgalmazott képeslap a világégés után is forgalomban volt.

Ez utóbbira az a régi - számomra nagyon kedves - szokás adja a bizonyítékot, ami a levelezőlap használókat is arra ösztönözte, hogy dátumozzák az írásaikat. Ami ebben az esetben nemcsak az évből, hónapból és napból áll, hanem az 1947. május 11-ét még azzal is kiegészítette a képeslap küldője, hogy délután fél négy. Mindez a bélyegzőből sajnos nem derülne ki, ahogy most éppen az sem, hogy hol adták postára a lapot. Csak a szövegből következtethetünk arra, hogy Szolnokon biztosan nem, talán inkább Debrecenben.

Maga a szöveg egy mai Facebook bejegyzés is lehetne, mert azt hiszen, napjainkban minden órában több tíz- vagy százezer ilyen helyzetjelentést tesznek közzé önmagukról az emberek. Hol vannak, mi történik, mit gondolnak, éreznek az adott pillanatban. Csakhogy esetünkben - lévén képeslapról van szó - a megírás pillanata és az üzenet fogadása között minimum egy, de akár több nap is eltelhetett. És lájkolni se lehetett az üzenetet, hacsak a címzett - feltételezésem szerint a levélíró felesége - nem mutogatta Szegeden minden szomszédjának a Párizsi körúton. Hiszen büszke lehetett arra, hogy a nagy útra kelt párja sokat gondol rájuk.

Persze, az is lehet, hogy az asszony annyira mégsem volt büszke a férjére. Mivel a feltételezett férj az apró betűvel teleírt lap harmadik mondatában már arról panaszkodik, hogy a pohár hideg sörtől meghűlt. De hát 1947-ben ilyen kalandos lehetett egy Szolnok érintésével lebonyolított Szeged-Debrecen utazás. Amibe az is belefért - ez lehetett a legfontosabb, hiszen ezzel kezdődik az üzenet -, hogy "verik a Csányi Tónit". Természetesen nem tudjuk, ki lehetett a megvert Csányi Antal, de olyan nagy baj nem lehetett az elverése, ha pont abban a pillanatban az önmagát Apuként aposztrofáló időt tudott szakítani ennek a képeslapnak a megírására. Aminek utolsó mondatából derül ki, hogy Debrecent láthatta is az illető - mint írja szép város -, Szolnokon viszont csak ennek a képeslapnak a megvásárlására volt ideje.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A negyedik szög
Ebből a szögből még nem láttam az első szolnoki, Tiszán átívelő, fém, közúti átkelőt, azaz az 1911-ben átadott és 1944-ben elpusztított belvárosi hidat. Az ismeretlen kiadású, festett képeslap érdekessége a fotós nézőpontja, a kisatírozott feladó, illetve a pengő bevezetése előtti 1000 koronás bélyeg.

Az Album további képei
 

AKB

Szomorú padok
Szerintem senki sem tudja, hány pad lehet Szolnok közterületein. Így arról se lehet pontos információ senkinél, hogy a kihelyezett padok közül jelenleg hány alkalmatlan arra, amire szánták. Arról meg pláne, mi lesz a sorsuk. Meddig hirdetik a nemtörődömséget, a gazdátlanságot? Avagy mikor jut valakinek az eszébe, hogy felújítsa ezeket a szomorú, feladatukra alkalmatlan padokat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Centrum-sarok tűz tábla
Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

A Szoborpark további képei