Album



Válság vagy trehányság?

2021. február 06.

Elsőre azt gondoltam, hogy ez a képeslap az első világháború utolsó éveiben készült, és azért sikeredett ennyire gyenge minőségűre. Aztán jobban megnézve, rá kellett jönnöm, hogy az eredeti fotó a két világháború között örökítette meg Szolnok főterét. Csapnivaló minőség és trehány nyomás.

Talán viccesen hangzik, de ezt a képeslapot eredetileg a szembeötlő hibája miatt vettem meg. Merthogy nagyon kevés olyan szolnoki képeslapot ismerek - ezen kívül talán még egyet -, amelynek a képes és az írható oldalát a szokásostól eltérően, azaz egymásnak ellentétesen nyomták. Magyarul, ha a lapot bármelyik rövidebb szélénél fordítjuk a másik oldalára, akkor az fejjel lefelé lesz. Azt gondolom, ez egy hibás nyomat, amit eredetileg talán nem is akartak kiengedni a nyomdából. Aztán mégis kikerült, sőt árusították és postára is adták. Sajnos ceruzával írták, ami nagyon megkopott az elmúlt közel száz évben, a bélyeget pedig gondosan leszedték, olvashatatlanná téve ezzel a feladás dátumát.

Azt is be kell vallanom, a képes oldal bal alsó sarkában található Piacz-tér felirat alapján gondoltam, hogy valamikor az 1900-as évek elején készülhetett a felhasznált fotó és a képeslap is. Szolnok főterét ugyanis 1892 óta Kossuth térnek hívják, és bár a második világháborúig valóban ott tartották a várost ellátó piacokat, ez az elnevezés szép lassan kikopott a köztudatból. Azaz egyre ritkábbak lettek az olyan szolnoki képeslapok, amelyek ezt a régi megnevezést használták, de az első világháború előtt ez már csak a nem helyben készült anzikszokra volt jellemző. Ennek a lapnak a hirtelen datálásában félrevezetett az is, hogy Szolnok főtere a Népbank 1907-es felépítését követően alig változott. Egyetlen dolgot kivéve.

A város elsőszámú artézi kútját. A Kossuth terünket az 1950-es évekig tulajdonképpen három köztéri "alkotás" tagolta négy, nagyjából egyenlő részre. Kelet felől indulva a Szentháromság szobrunk volt az első, amely ennek a felvételnek a bal szélén látható, és ami minden bizonnyal az 1-es számú irodaház építésekor lett meggyalázva, és csonkjaiban a Belvárosi nagytemplom mellé száműzve. Aztán következett az a bizonyos artézi kút, erről egy kicsit később. Majd pedig a 68-as gyalogezred hőseinek állított obeliszk, amely ott fehérlik ezen a képen a tér végében, és ami 1872-től a hatvanas évek elejéig állt a város főterén. Azóta pedig a Gólyánál, a víztorony tövében hajthatunk fejet előtte.

Az artézi kút nagyjából a tér közepén működött, aminek a nyugati oldala körülbelül a mai lottózóval egyvonalban volt, hiszen a Steiner-féle házat majd csak a hatvanas években bontják le. A kút jelentősége abban állt, hogy a város vezetékes vízellátása csak 1910 körül indult, és a két háború miatt nagyon lassan épült ki még a belvárosban is a vezetékhálózat. Azoknak, akiknek tehát nem volt se saját kútjuk, se vízvezetékük, két lehetőségük maradt: vagy a Tiszából vagy a főtéren lévő kútnál vettek vizet. A Kossuth téri kút az első világháborúig egy nyolcszögletű, tetővel és azon valamiféle kúpdísszel ellátott, talán fémborítású építményben volt. A háború után azonban már négy elvágott kőoszlop által közrefogott kerítés mögött működött a kifolyó, aminek a tetején kettő vagy négy puttó is álldogált. (Hogy a puttós szoborral mi lett, jó lenne tudni!) Márpedig ezen a most bemutatott, meglehetősen rossz minőségű képeslapon már ez az utóbbi kút vehető ki, így egyértelmű, hogy a felhasznált felvétel valamikor a húszas években készülhetett.

Akkor, amikor már a maihoz hasonló élességű és tisztaságú fotókat bemutató képeslapok voltak forgalomban. Így igazán érthetetlen, hogy ezt a csapnivaló minőséget és trehány munkát ki és miért dobta piacra. Ráadásul olyan a kép, mintha az eredetileg fekete-fehér fotó festését félbehagyták volna, és így történt meg a nagyítás. A Népbank zöld teteje, a városháza hasonló színű ablakai, a többi ház piros cserepei nagyon kilógnak a fekete-fehéren hagyott részletek közül. Amin a facsemeték zöld koronája sem segít. És itt jegyezzük meg: az elmúlt 120-130 évben a Kossuth téren lehetett a legrosszabb fának lenni Szolnokon. Az ezen a képen látható csemeték ugyanis a tízes években már egész nagy fák helyére kerültek, hogy aztán a negyvenes évekre már ezek se legyenek a téren.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Két képeslap ugyanarról a tekercsről
Szolnok főteréről a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata két olyan képeslapot is megjelentetett a hatvanas évek közepén, amelyekhez a felhasznált fotók nagy valószínűséggel ugyanarról a tekercsről valók. Igaz, az egyik még 1 forint 20 fillérért került forgalomba, a másikért meg már kettő forintot kértek. Évekig lehetett raktáron a tekercs, hogy aztán képeslap legyen a felvételeiből.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az áthelyezett Bartók
Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.

A Szoborpark további képei