Album



Miért e kép?

2021. március 20.

Hol járunk? Szolnokiként könnyű válaszolni, de ez a lap nem az itt élőknek készülhetett. Mi az, ami ma már hiányozna egy ilyen beállítású fotóról? Nem a fák mögött megbújó, régi színházi tömbre gondolok. És, ha már kérdések. Miért gondolta valaki, hogy ez a tízemeletes vigye Szolnok hírét?

Az utóbbi kérdésre ma már tényleg nem lehet logikus magyarázatot találni. Miként arra sem, hogy a hatvanas évek közepén, miért tűnt jó - ráadásul megvalósítható - ötletnek a szolnoki színház mellé, az alapvetően egy-kétemeletes, belvárosi házak közé egy tízemeletest felhúzni. Hacsak nem arról van szó, hogy a Magyar Néphadsereg tisztjeinek szánt épület csupán az első - és szerencsére ma már tudjuk, az utolsó - volt a Tisza partra álmodott toronyházak sorában. Mert ugye vannak arra utaló írások, amelyek szerint Szolnokra nemcsak a ma álló négy magasházat tervezték, hanem továbbiakat is, közülük néhányat éppen a Zalka Máté, azaz a mai Béres József sétányra. Gyönyörű lenne néhány tizennyolc- vagy huszonnégy-emeletes ezen a környéken.

Persze az 1967-ben elkészült katonai tízemeletes kapcsán volt ok a büszkeségre. Egyrészt ez volt Szolnok első, ilyen magas lakóháza, sőt a tárháztól és a belvárosi templom tornyától eltekintve a város legmagasabb épülete. Igaz, mire ezt a képeslapot 1975 márciusában postára adták, már lecsúszott a dobogóról. Az is tény, hogy Szolnokon a második világháború után ez volt az első olyan épület, amelyikbe liftet építettek. Nem megfeledkezve arról, hogy ez egyben majdnem három és fél évtizedes kihagyást jelentett a város első ilyen megoldása után. A hatvanas évek végén tehát büszkének is lehetett lenni erre a házra, ám ez nem magyarázat arra, miért kellett képeslapra, sőt bélyegre is tenni ezt az épületet. (A bélyegről lásd A kék szolnoki című írást: http://www.blogszolnok.hu/1xvolt_a_kek_szolnoki)

Ezt a képet egyébként a Tiszaligetet védő gátról Tulok Ferenc készítette, aki Csobaji Előd után a másik korabeli fotós volt, aki sok olyan felvételt készített a városról, amelyekből később képeslapok lettek. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata gondozásában megjelent, 1 forint 50 fillérért árult lap, a hátoldalán lévő felirata szerint a szolnoki Tisza-partot ábrázolja. A nem szolnokiak számára e szöveg nélkül, csupán a kép alapján nem nagyon sikerülhetett azonosítani a fotózás helyét e képeslap megjelenése idején (1967-74 között). Egyszerűen azért, mert el kellett telnie pár évtizednek, mire a szolnokiak is megszokták, hogy a helyi Tisza-part a három templom és a Tisza szálló után egy újabb "jellegzetességet" kapott. Persze, a szocialista időszak képeslap kiadásától nem volt idegen a múlt helyett a jelen ábrázolása.

A régi képeslapokat nézegetve mindig érdekes kérdés, hogy a fotózás óta mi változott a megörökített környéken. Erre a négy és fél vagy akár öt évtizedes képre ránézve könnyedén azt mondhatnánk, hogy semmi. Vagy legfeljebb a sétány mellvédje, a gátat borító kövezet, meg esetleg a Tisza szálló teteje, ami jó ideje nem fehér palával, hanem cserépszínű anyaggal borított. De ez nem igaz. Mert jobban megnézve ezt a lapot, van, ami azóta eltűnt. Pontosabban részben eltűnt. A Tisza szálló 1928-ban emelt, a fürdő kupolájánál és a dísztorony csúcsánál is magasabb kémény. Sajnos nem tudom, hogy a felső felét, két-harmadát mikor bontották vissza. Az viszont tény, hogy ma már alig ér a körmedence tömbje fölé.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Búcsú a Nerfeld-palotától
Talán ez az egyik utolsó kép a még nagyjából ép Nerfeld-palotáról, amit kicsit kapkodva készíthetett a gyerekkorát jórészt abban a házban töltő Nagy Zsolt, a megyei napilap legendás fotósa. Legalábbis erre utal, hogy egy 1600-as Lada lóg a képbe, ami azért így is sokat mesél a hetvenes évek végi Szolnokról.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei