Szobor Park Szolnok



Szolnoki Golgota

2017. április 28.

Radnóti Miklós bori noteszének néhány lapja, fémmé dermedve Szolnokon, a Hősök terén hever. Az 1994-ben leleplezett Magyar Golgota című kompozíció lábánál, ami harmadik vagy negyedik szobra ennek a térnek. Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása.

A szolnoki Hősök tere kialakulásának történetét érdemes lenne kutatni, ugyanis nem teljesen világos, hogy az 1920-as években miért döntöttek úgy a városatyák, hogy éppen itt állítsák fel az első világháborús hősök emlékművét. És nem a Kossuth téren, az állomás előtt, a templomok környékén vagy éppen a várban. Ne felejtsük el, hogy szűk száz esztendővel ezelőtt a teret még falusias lakóházak és nem közintézmények határolták, hacsak nem soroljuk ide a "nevezetes" kocsmákat, avagy a környék rosszhírű házait. Az az 1926-os döntés azonban meghatározta a tér későbbi sorsát, ami az ott felállított, ledöntött, elbontott és elszállított szobrokban is tetten érhető. A jelenleg itt látható Magyar Golgota című alkotás ugyanis a tér harmadik vagy negyedik szobra, attól függően, hogy az 1956-ban ledöntött és 1957-ben újra felállított Szovjet hősi emlékműveket egynek vagy kettőnek számítjuk.

Győrfi Sándor Magyar Golgota című kompozícióját 1994. november 2-án leplezték le a Hősök terén. Majdnem fél évtizeddel azt követően, hogy a rendszerváltásig itt álló szovjet emlékművet elbontották. Hogy miért éppen november 2-án, az számomra nem teljesen világos, hiszen ez a nap sem a város jelentős bombázásához, sem a harcok befejeződéséhez, sem a város valaki általi megszállásához nem köthető. Márpedig ez a köztéri alkotás, az elérhető információk alapján, a második világháborúban elesett katonáknak és civil áldozatoknak állít emléket. Nem tartom kizártnak, hogy az éppen az 1994-es önkormányzati választás környékére - kvázi egy átmeneti időszakra - eső avatás adhat magyarázatot a dátum körüli "tépelődésemre".

A Karcagon született (1951) és ott is alkotó Győrfi Sándor, Munkácsy-díjas (1986) szobrászművésznek nem ez az egyetlen szolnoki alkotása. A sokáig a Verseghy-park végén álló, sokak által Marxnak gondolt, így rendszeresen ledöntögetett Damjanich-fej - ma a Múzeum bejárata alatt van - az első szolnoki munkája. De neki köszönhetjük a Széchenyi gimnáziumban lévő, a legnagyobb magyart mintázó portrét éppúgy, mint a Vártemplom mögötti egészalakos Szent István szobrot. Természetesen nem véletlen, hogy a művésznek négy alkotása is van a városban, amit csak részben magyaráz megyei kötődése. Egy rendkívül termékeny alkotóról van szó, akinek 1978 és 2009 között 153 (!) köztéri munkája ismert. Közülük egyébként 14 a második világháborúnak, nyolc pedig 1956-nak állít emléket. Amivel semmi baj sincs, hiszen köztéri szobor csak megrendelésre születhet.

Györfi Sándor második világháborús emlékművei közül azonban messze az egyik legkiemelkedőbb a szolnoki Hősök terén látható. Merthogy ez nem egy szimpla szobor, hanem egy valóságos térplasztika, street art kompozíció. Györfi műve ugyanis már magával a macskakövekből összerakott heggyel - Golgota, ahol Krisztust keresztre feszítették - kezdődik, amit a magam részéről épp úgy tudok tajtékos tengerhullámnak, mint inverz bombatölcsérnek értelmezni. A "hegy" lábánál - a bank felőli sarkon - találjuk Radnóti bori füzeteinek fémből öntött néhány lapját, amivel mindössze annyi a baj, hogy nincs belőle sokkal-sokkal több. A "hegyoldalt" itt-ott gyertyahelyek, mélyedések, az SZTK felőli oldalon egy egész nagy "lyuk" szabdalja. Ez utóbbiról nem is könnyű eldönteni, hogy a kompozíció része, miként a legurult macskakő, avagy az elmúlt 23 év korróziója. Maguk a szobrok a "hegytetőn" állnak, és szinte minden irányból mást mutatnak. Ha akarom, a tajtékos tengeren kettétörő hajó, ha akarom golgotai keresztek, és ha jobban megnézem, darabokra szakadt emberi testek. Azaz mindaz, amit a háború szörnyűségeiről általában gondolunk.

Mindezek alapján azt mondom, hogy Györfi Sándor Magyar Golgotája nemcsak a helyszíne, de maga az alkotás miatt is Szolnok egyik különösen érdekes köztéri szobra. Amire rátesz egy lapáttal, hogy tulajdonképpen felállítása óta nem tudunk az üzenetével mit kezdeni. Valahogy nem sikerült még a kollektív emlékezet városi kánonjába beemelni, hogy ez egy pártoktól és világnézetektől független alkotás. Ez egy remek felkiáltójel, amelynél évente többször - a város nagy bombázásának és megszállásainak napjain, és netán az európai háborúk befejezésének ünnepén - kellene közösen emlékeznünk. Mert a történelem hibáiból csak így lehetne tanulni.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Egy nap, két kép
Azért vettem meg ezt a szolnoki képeslapot, mert úgy éreztem, sok mindent látni rajta. A szökőkutak, a Munkásmozgalmi szobor, az 1-es számú irodaház tetején a neonreklámmal. Aztán felnagyítva észrevettem az úttörőket, és rá kellett jönnöm: 1963 késő tavaszán, ugyanazon a napon több kép is készült a Kossuth téren, amelyekből képeslap lett.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nepomuki Szent János szobra
A szobor és talapzata is elég rossz állapotban van, holott minden bizonnyal Szolnok második legidősebb ilyen alkotásai. Ráadásul szerintem van néhány fontos - ma is büszkén vállalható - oka, amiért nálunk is szobrot állítottak Nepomuki Szent Jánosnak.

A Szoborpark további képei