Album



Szép híd, szépírás

2016. január 09.

Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Ezt a képeslapot tényleg a címzés miatt vettem meg. Egyszerűen olyan gyönyörű betűket kanyarintott a Miklós nevű ismeretlen feladó 103 évvel ezelőtt erre a szolnoki anzikszra, hogy azt ma művészi alkotásnak is el lehetne adni. Látható, hogy nem golyós- vagy töltőtollal, pláne nem ceruzával írta, hanem tussal és tintával. Ami ugye azt is jelenti, hogy az üdvözlet megírásának igencsak neki kellett készülnie. Azaz akkoriban tényleg meggondolta az ember, hogy kinek, mikor és mit üzen. Nem is születhetett annyi felesleges és hibbant üzenet, mint napjainkban.

A betűk gyönyörűen formáltak, egyenletesek, különösen a címzett neve és a címzés helye van szépen kidolgozva. A szövegrész talán már kicsit kuszább - sőt egy átsatírozott hiba és egy szóismétlés is van benne -, ám az is egységes képet mutat. A megszólítás és az aláírás pedig egy külön misét is megérdemelne, miként a cz-vel végződő Miskolc és a főnevek után tett pont.

A mából nézve talán érthetetlen, hogy miért fektetett valaki, pláne egy férfi, külön energiákat a szépírás elsajátításába majd művelésébe. Az meg végképp felfoghatatlan lehet, hogy az iskolákban miért tartották ezt olyan rendkívül fontosnak, hogy még külön órát is szenteltek a gyakorlásának. Pedig, ha kicsit jobban belegondolunk, könnyen beláthatjuk: bő évszázada, amikor még írógép is alig volt, milyen jelentőséggel bírt, hogy a leírtakat a lehető legtöbben el tudják olvasni. A kereskedők, a könyvelők, a betűkkel és a számokkal dolgozók esetében ez minimum zsebre ment, de akár életbevágó is lehetett. Gondoljunk bele, ha a ma olvasott rengeteg e-mailünket és egyéb elektronikus üzeneteinket annyiféle kézírással kapnánk, ahány feladótól érkeznek, mennyit tudnánk elolvasni, értelmezni, felhasználni!

A szépírás tanulása nélkül valószínű, hogy Szolnok legszebb Tisza-hídja sem készülhetett volna el, hiszen a tervezők, a mérnökök és az egyszerű melósok is kézírásos rajzokból és utasításokból dolgoztak. Mint tudjuk, szűk két éven keresztül. Aminek köszönhetően 1911-re elkészült az elsodort fahíd helyén az első, vasszerkezetes, kőpilléreken nyugvó, szolnoki közúti híd. Ami sajnos 1944-ben végképp megsemmisült, és leginkább a fővárosi Szabadság-hídra hasonlított.

Érdemes a Zagyva vár felőli partjáról készült fotón egy apróságot még észrevenni. A két pillér között pont a Tiszai Evezős Egylet Móricz-ligetben álló csónakházát láthatjuk. Amiről ez a képeslap elárulja, hogy miként is volt tájolva az a legendás, szintén sok képeslapon megörökített épület. A nagykapus csónaktároló - logikus módon - a folyó felé nézett, így a teniszpályák a szandai úttal párhuzamosan, ám az épület másik oldalán álltak. Azaz az egykori pályákon lehetett úgy adogatni, hogy ne csak az ellenfél, de a város is szemben legyen velünk.

Persze oly régen, amikor még a szépírásra nagy hangsúlyt fektettek.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Túlélő képeslap
Viszonylag nagy példányszámban készülhetett ez a képeslap, ha a kiadása után minimum hét évvel még kapni lehetett. Ezt a példányt 1915 nyarán küldték Szolnokról Pestre, közel hét évvel az ácsolt Tisza-híd pusztulása után.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

49 éves Diáklány
Sokáig azt hittem, hogy Ápolónő vagy Nővérke a címe ennek a szobornak. Minden bizonnyal azért, mert felállításakor és még utána évtizedekig egy olyan iskola előtt állt, amelyik leginkább az egészségügyi képzéséről volt ismert és híres. Lehet, hogy a következő nemzedék valamilyen egyházi névvel illeti majd?

A Szoborpark további képei