Album



Szép híd, szépírás

2016. január 09.

Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Ezt a képeslapot tényleg a címzés miatt vettem meg. Egyszerűen olyan gyönyörű betűket kanyarintott a Miklós nevű ismeretlen feladó 103 évvel ezelőtt erre a szolnoki anzikszra, hogy azt ma művészi alkotásnak is el lehetne adni. Látható, hogy nem golyós- vagy töltőtollal, pláne nem ceruzával írta, hanem tussal és tintával. Ami ugye azt is jelenti, hogy az üdvözlet megírásának igencsak neki kellett készülnie. Azaz akkoriban tényleg meggondolta az ember, hogy kinek, mikor és mit üzen. Nem is születhetett annyi felesleges és hibbant üzenet, mint napjainkban.

A betűk gyönyörűen formáltak, egyenletesek, különösen a címzett neve és a címzés helye van szépen kidolgozva. A szövegrész talán már kicsit kuszább - sőt egy átsatírozott hiba és egy szóismétlés is van benne -, ám az is egységes képet mutat. A megszólítás és az aláírás pedig egy külön misét is megérdemelne, miként a cz-vel végződő Miskolc és a főnevek után tett pont.

A mából nézve talán érthetetlen, hogy miért fektetett valaki, pláne egy férfi, külön energiákat a szépírás elsajátításába majd művelésébe. Az meg végképp felfoghatatlan lehet, hogy az iskolákban miért tartották ezt olyan rendkívül fontosnak, hogy még külön órát is szenteltek a gyakorlásának. Pedig, ha kicsit jobban belegondolunk, könnyen beláthatjuk: bő évszázada, amikor még írógép is alig volt, milyen jelentőséggel bírt, hogy a leírtakat a lehető legtöbben el tudják olvasni. A kereskedők, a könyvelők, a betűkkel és a számokkal dolgozók esetében ez minimum zsebre ment, de akár életbevágó is lehetett. Gondoljunk bele, ha a ma olvasott rengeteg e-mailünket és egyéb elektronikus üzeneteinket annyiféle kézírással kapnánk, ahány feladótól érkeznek, mennyit tudnánk elolvasni, értelmezni, felhasználni!

A szépírás tanulása nélkül valószínű, hogy Szolnok legszebb Tisza-hídja sem készülhetett volna el, hiszen a tervezők, a mérnökök és az egyszerű melósok is kézírásos rajzokból és utasításokból dolgoztak. Mint tudjuk, szűk két éven keresztül. Aminek köszönhetően 1911-re elkészült az elsodort fahíd helyén az első, vasszerkezetes, kőpilléreken nyugvó, szolnoki közúti híd. Ami sajnos 1944-ben végképp megsemmisült, és leginkább a fővárosi Szabadság-hídra hasonlított.

Érdemes a Zagyva vár felőli partjáról készült fotón egy apróságot még észrevenni. A két pillér között pont a Tiszai Evezős Egylet Móricz-ligetben álló csónakházát láthatjuk. Amiről ez a képeslap elárulja, hogy miként is volt tájolva az a legendás, szintén sok képeslapon megörökített épület. A nagykapus csónaktároló - logikus módon - a folyó felé nézett, így a teniszpályák a szandai úttal párhuzamosan, ám az épület másik oldalán álltak. Azaz az egykori pályákon lehetett úgy adogatni, hogy ne csak az ellenfél, de a város is szemben legyen velünk.

Persze oly régen, amikor még a szépírásra nagy hangsúlyt fektettek.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az egyik legrégebbi lapom
Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Az Album további képei
 

AKB

Bunkómegálló
A képen nem parkoló, hanem a Szapáry utcai buszmegálló látható. És persze nem buszok, hanem személyautók lettek megörökítve, amelyek között csak annyi a különbség, hogy az első csupán pár percre, a második néhány másodpercre, a harmadik pedig jóval hosszabb ideig várakozott ott. Szolnokon nincs már ebben semmi különös. Mondhatni, itt ez a természetes. Pár másodperccel a fotózás előtt a szabálytalankodók miatt egy csuklós busz nem fért be ebbe a megállóba. A sofőr mit tehetett? Elállta a Szapáry forgalmát. És a mögötte jövő autók? Hát így élünk mi Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tisza Antal mellszobra
Minden bizonnyal kevesen tudnák megmondani elsőre, hogy hol is áll Tisza Antal mellszobra. Azt hiszem, a szobor nem a megmintázott személy miatt, hanem az alkotó révén érdemelne több figyelmet, hiszen Petri Lajos műveit a mai napig keresik a gyűjtők.

A Szoborpark további képei