Album



Rajzolt busz a Tisza-hídon

2016. október 01.

Valószínű, hogy Zsoldos Nagy Illés 1967-ben készült grafikája valamilyen közintézmény falát díszíthette a rendszerváltásig, majd a hozzá hasonló realista alkotásokkal együtt kiselejtezték. Rengeteg hasonló kép született a Kádár-korban - Szolnokról is -, és valószínű, többségük azóta meg is semmisült. Ezért vettem meg a Tisza-hídon átrobogó autóbusz rajzát.

Zsoldos Nagy Illésről alig őriz valamit a világháló. Ezen a szolnoki képén kívül egyetlen miskolci egyetemi épületet megörökítő grafikájára bukkantam, ami akár azt is jelenthetné, hogy gyűjtőknél lappanganak az életmű darabjai. Mivel azonban sem az életkorát, sem az életrajzát, sem más műveit vagy kiállításainak felsorolását nem lehet megtalálni, valószínűbb, hogy egy jófajta iparos lehetett, aki fotószerű realitással örökítette meg az épülő szocializmus eredményeit.

Alkotásra pedig nem olthatatlan művészi ambíciók késztették, hanem a megélhetés. A néhai Képzőművészeti Alap ugyanis a szocializmus átlagához képest viszonylag elfogadható megélhetést biztosított az általa elismert "művészeknek", kvázi megrendelések teljesítéséért cserébe. Jártam az Alap egyik utolsó raktárában, ahol ma is ott sorakoznak az így született művek, köztük tucat számra közepesnél is gyengébb szobrok, kisplasztikák, festmények és grafikák. Amelyeket a nyolcvanas évek végén még a közintézmények díszítésére szántak, csak végül már nem kellettek senkinek.

Zsoldos Nagy Illés Tisza-híd című grafikája egyébként egész jó, de valószínű, hogy csak nekünk, szolnokiaknak egyértelmű, mit is ábrázol. Miként az is csak nekünk fontos, hogy a rajz éppen öt évvel az új, állandó Tisza-híd átadását követően készült. Igen akkor, amikor még ilyen nagyfejű, negyvenöt fokban behajló lámpák biztosították a közutak megvilágítását. Amelyek akkoriban még nem voltak túl forgalmasak, talán ezért is látni csak egyetlen buszt a hídon. Aminek a márkáját csak azért tudjuk egyértelműen megmondani, mert akkoriban már csak Ikaruszok rótták a hazai utakat. A típusszám megtippelésére azonban nem vállalkoznék.

Érdekes, ahogy a belváros felé eső hídfő a homályban lebeg, miközben valamelyik Szabadság téri ház teteje meg felsejlik távolabb. Ennél csak a híd ugyancsak belváros felé eső pillére fölött, kvázi az úttesten sorakozó fakoronák vagy bokrok a zavaróbbak, amelyek sehogy se illenek a csónakház előtti három csenevész fatörzshöz. De ne akadjunk fenn az ilyesmin! Ha nem félelmetes UFÓ-k vagy baljós árnyak igyekeznek elkapni a Szanda felé tartó autóbuszt, akkor ezek bizony a művészi szabadság termékei. Azaz már nem lehetett javítani a grafikát.

Ami így is kiváló dísz lehetett egy irodában, egy iskola folyosóján vagy egy munkásszálló társalgójában. Ahová valamilyen oknál fogva nem régi dolgokat szerettek akkoriban kitenni díszként, hanem ilyen modern, hétköznapi műalkotásokat.

Ha találnak ilyet, ne dobják ki őket! Mert ma már egyre kevesebb van belőlük.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kihalt a város délidőben
Szerintem ma már éjszaka sem tudnánk ilyen kihalt felvételt készíteni a Tisza parkról, mint amilyen ezen a legalább hatvan éves képeslapon látható. Pedig ezt a képet dél körül készíthette a fotós, aki a Tisza szálló tornyában állva dolgozott.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Plakátmagány
Beruházni, kivitelezni nagyon tudunk. Működtetni már nem annyira. Néhány évvel ezelőtt viszonylag esztétikus hirdetőtáblák kerültek a Szapáry út megújult burkolatára. Hogy milyen pénzből, mára nem érdekes. Az azonban érdekelne, kié lehet ez a néhány hirdetőtábla. Kit nem zavar, hogy hónapos plakátok rohadnak rajtuk? Ki nem veszi észre, hogy van, amelyikre vállalhatatlan kiegészítések kerültek? Szolnok közepén. Vagy ezek magányos plakáthelyek, gazdátlan plakátokkal? Kellemetlen ez a tulajdonosra, a hirdetőkre, a plakátokon szereplőkre, de ránk, szolnokiakra nézve is.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az első ipari formatervező emléke
A Kossuth tér és a Táncsics út sarkán bő fél évszázada díszíti a "lordok háza" nyugati homlokzatát Dózsa Farkas András valószínűleg "Tudomány és művészet" című alkotása. Elhelyezéséről, leleplezéséről szinte semmit se lehet tudni, pedig alkotója a hazai ipari formatervezés úttörője.

A Szoborpark további képei