Album



Oláh Miklós felvételei

2014. szeptember 21.

Olyan sokszor panaszkodtam már amiatt, hogy a képeslapokra a múlt század első évei után nem írták rá, hogy az azokon használt fotókat kik készítették. És erre itt egy képeslap a negyvenes évekből, amelyen az szerepel: Oláh Miklós tanár felvételei.

Sajnos semmit nem tudok Oláh Miklós tanárról, de biztos vagyok benne, hogy valaki hamarosan elárulja, ki is lehetett ő. Ha ugyanis csak abból indulok ki, hogy a negyvenes évek elején egy fővárosi képeslapkiadó - egész pontosan Aigner Lajos - fotókat vásárolt tőle, azzal a céllal, hogy azokból anzikszok készüljenek, akkor viszonylag ismert fotósnak kellett lennie. Ha pedig azt is hozzáteszem, hogy a tanár úrnak a neve feltüntetését is sikerült elérnie - ami mondom, ritkaságnak számított -, akkor egy meglehetősen határozott ember képe jelenik meg előttem. Ráadásul mindezt akkoriban, amikor a háború miatt a kiadók alig adtak ki új képekből álló lapokat, hanem a korábbi felvételeikből csináltak több fotós kiadványokat. Lehet, hogy tévedek, de az ezen az Aigner-féle lapon megjelent öt fotóval más képeslapokon még nem találkoztam.

A képeket nézegetve persze felvetődik egy egyszerűnek tűnő magyarázat Oláh Miklós tanár kilétét illetően. Mivel az ötből három fotót lényegében harminc méteren belül készíthette, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a Varga Katalin Gimnázium jogelődjének számító, és ugyanabban az épületben egykor működő Magyar Királyi Állami Bánffy Katalin Leánygimnázium tanára lett volna.

A bal felső sarokban lévő kép tehát lehet, hogy a fotós munkahelyét ábrázolja. Szemből, a mai Halászcsárda elől készült a felvétel, és a fák lombjait és a nyitott ablakokat látva, valamikor még a tanév vége előtt. Bár nem túl jó minőségű a kép, úgy tűnik, mintha a bejárat előtt egy korlát lenne, az épület sarkánál pedig egy hirdetőoszlopot vélek felfedezni. Ami igazán érdekes, hogy a főút szintje ekkor még az iskola bejáratáéval esett egybe.

A jobb felső sarok a Királyi törvényszék, azaz a mai bíróság épülete, aminek fotózásához alig pár métert kellett Oláh Miklósnak megtennie előző pozíciójához képest. Szerintem a Lengyel légió utca torkolatában állva dolgozott. És amint látszik, a bíróság előtt már akkor is méretes fák álltak, viszont parkolóra a gyér járműforgalom miatt még nem volt szükség. Nem is igazán tudom eldönteni, hogy a képből kifelé haladó, gumikerekes jármű micsoda: valami lovas kocsi, harci szekér, netán egy különleges teherautó.

A bal alsó képhez se kellett sokat sétálnia a fotósnak, csupán kicsit bemennie a mai Dózsa György, akkor Werbőczy utcába, és megörökítenie a megyeháza főhomlokzatát. A felvétel alapján nekem úgy tűnik, hogy akkor már ez a szolnoki utca is portalanított volt. Ami azonban ennél is meglepőbb, hogy a házak, és a szélesnek tűnő út között nemcsak járda, de mintha sövény is elfért volna.

E felvétel alapján egyébként megkockáztatom, hogy Oláh tanár úr 1942 vagy 1943 késő tavaszán készíthette el a képeslapon megjelent fotóit. Ezt arra alapozom, hogy a megyeházát ábrázoló felvételen egy szekér halad a Tisza-híd irányába, és úgy tűnik, már a jobb oldali közlekedés szabályit betartva. Ami azt jelenti, hogy a fotó legkorábban 1941 nyarán készülhetett volna, ám akkor már nem volt tanítás a gimnáziumban, így az az év kiesik. Mivel pedig ezt a lapot 1944. január 6-án postázták, legkésőbb 1943 májusában készülhetett a felvétel.

A jobb alsó sarokban a mai Közgé és a megyei rendőrkapitányság között található Árpád-ház nevű lakóházat látjuk még első funkciója idején. Lépcsőházi homlokzatán mintha az eredeti koronás címert látnám, ami ugye a második világháború után tűnt el. A vadszőlő viszont már alaposan befutotta, így biztosak lehetünk abban, hogy sok évvel az épület átadása előtt lett megörökítve a Trianon után Szolnokra telepített intézmény. A középső kép pedig a megcsonkított országra is emlékeztető Országzászlót mutatja, ami az Eötvös téren, az akkor még működő víztorony előtt, szerintem a ma ott álló 68-as obelszik helyén lehetett.

Ez utóbbi két kép alapján persze felvetődhet az a lehetőség is, hogy Oláh Miklós tanár úr nem szolnoki volt, hanem egy országot járó, fényképezővel rendelkező, amatőr fotós, aki esetleg a kiruccanásait a kiadónak eladott, képeslapokhoz használható felvételek árából finanszírozta. És mondjuk az állomásról besétált a Tisza-hídig, majd vissza, és útközben megörökítette a szépnek vagy érdekesnek gondolt szolnoki épületeket. Ki tudja?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szép híd, szépírás
Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Gyermekév hercege
Negyven éve lesz 2019. május 26-án, hogy a Fiumei úti iskola előkertjében a kis herceg a rókával beszélget. Szöllőssy Enikő, Munkácsy-díjas szobrászművész pár évvel korábban készített alkotását a Gyermekek Nemzetközi Éve alkalmából állították fel az akkor még Ságvári úti iskola udvarán.

A Szoborpark további képei