Album



Nyaralás Szolnokon

2014. január 18.

Ennek a lapnak a képes oldala azt mutatja, milyen volt a Verseghy park nem sokkal az elkészülte után. Hátlapja pedig arról tanúskodik, hogy a harmincas években a főváros környékéről is jártak nyaralni Szolnokra.

"Kedves Mancikám! Szerencsésen megérkeztünk, nagyon jól érezzük magunkat. Járunk a vén Tiszára, nagyszerű lenne fürödni, csak a Duna után nagyon meleg. Csókolunk mindannyiótokat." Sajnos nem látszik, hogyan is hívták azt a nyaralót, aki - szerintem - 1932. július 12-én ezt a lapot Újpestre küldte. Egyszerűen azért, mert az üzenet végén már olyan picik a betűk, hogy kibogozhatatlan az aláírás. A pontos dátum meg amiatt bizonytalan, mert az egykori bélyeget letépték a lapról, így a pecsétnyomat megsérült, emiatt pedig csak talán egy kettes látszódik az évszámból.

Abban persze biztosak lehetünk, hogy 1922-ben nem adhatták postára ezt a képeslapot, hiszen a Verseghy park mai területe akkor még nem így nézett ki. Mint közismert, a Tisza szállót és a körülötte kialakított hatalmas parkot csak a húszas évek második felében kezdték építeni, és az e lap előterében látható - ma is meglévő - kővirágtartó csak 1926-ban került a helyére. A növények alapján - amelyek közül talán csak a bal szélen futó gesztenyesor élte túl az elmúlt évtizedeket - azt feltételezhetjük, hogy az anzikszhoz használt képet nem sokkal a park átadása után készíthették. Szerintem a híd belvárosi hídfőjéről.

Ezt a lapot egyébként a szolnoki Gerő Ignácz adta ki, és ha jó a szemem, azt is meg merem kockáztatni, hogy a felhasznált fotónak 1934 előtt kellett készülnie. Nekem ugyanis úgy tűnik, hogy a kép előterében és a mögötte lévő kővirágtartók, valamint a békás szökőkút után, már majdnem a Tisza szálló kerítésénél egy harmadik kőtál is áll egy oszlopon. Márpedig ha ezt jól látom, akkor a fotónak azért kellett 1934 előtt készülnie, mert abban az évben került a mai helyére Borbereki Kovács Zoltán Verseghy Ferencet ábrázoló mellszobra.

A postázás lehetséges dátumai közül az 1942-őt és a későbbi, kettesvégűeket is kizárnám. Egyszerűen azért, mert nem hinném, hogy valaki akkor jött Szolnokra nyaralni, amikor már Délen és Keleten is háborúztunk, a későbbi évtizedekben pedig már nem igen futhatott ez a lap.

Mindenesetre érdemes egy percre azon elmélázni, hogy valamikor a húszas évek végén, a harmincas évek elején Szolnok vonzó turisztikai célpont lehetett. Gondoljunk bele, hogy akkoriban nyitotta meg kapuit a Tisza szálló a fürdővel, és még a Szapáry utcai Nemzeti szálló fénye sem volt megkopva. Közel száz szoba várta tehát az átutazókat és a turistákat, akik nemcsak a Tisza szálló jótékony vizét, de a folyón kialakított fürdőházak miatt a "vén Tisza" - talán nem mindig hűs, de lágy - habjait is élvezhették.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Pista a vérzivatarban
Bár ez a részben hamisított szolnoki képeslap elsősorban a város vallási sokszínűségéről és toleranciájáról tanúskodik, amikor Pista kapkodva postára adta, nem éppen ezek az értékek jellemezték a világot. Egy harcba induló katona üzenete és ?hétköznapi? problémája 1916-ból.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Olimpikon hátratett kézzel
Aktív sportolóként nem láthattam, edzőként és a Damjanich uszoda nélkülözhetetlen alakjaként, igen. Azt hiszem, Hasznos István nem attól lett Szolnokon legenda, hogy 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert. Inkább azoktól a kilométerektől, amiket hátrakulcsolt kézzel tett meg a Damiban.

A Szoborpark további képei