Album



Nem stimmel a bal oldal

2016. június 23.

Ez a soha postára nem adott képeslap a hátoldala, illetve a Gorove utca - cz nélkül - felirata alapján szerintem nagyjából száz éve, valamikor az első világháború előtt vagy első éveiben készült. Klasszikus festett képeslapról van szó, aminek a készítésekor azonban a festő kicsit túlgondolta Szolnok akkori főterét.

A korabeli színes képeslapok úgy készültek, hogy elővették egy fekete-fehér fotó negatívját, akkurátusan, a valósághoz lehetőleg ragaszkodva kifestették, majd ebből készültek a színes nagyítások. Szolnokról az előző évszázad első éveiben jelentek meg először ilyen képeslapok, és a divat nagyjából az első világháborúig tartott. A színezett képeslapok ugyan tetszetősek voltak, ám kevésbé kontúrosra és részlet gazdagra sikerültek. A cégfeliratok például többségükön olvashatatlanok.

Mint például ezen a legalább száz éves szolnoki képeslapon. Az egyetlen kivehető feliratot ugyanis az 1907-ben épült Népbank tűzfalán találjuk, a mellette lévő üzletsor portáljai fölött lévők kivehetetlenek. Egyébként a későbbi Tiszti Klub, majd 1974-től Sztár áruház, jelenleg edzőteremként funkcionáló épület remek támpont ahhoz, hogy kimondhassuk mikor készülhetett legkorábban a színezéshez használt fotó. A távolabb létható Városháza, a leghátul feltűnő mai Varga vagy éppen a Kaszinó épülete mind korábbiak.

A képeslap érdekességét azonban nem is ezek jelentik. Hanem a közeledő lovaskocsitól balra található, nagyjából a fotó bal felét kitöltő tér.

Induljunk a mi nézőpontunktól. A fotós valahol a mai Fradi-ház és az Árkád átjárója között állíthatta fel gépét. Ez a nézőpont pedig - korábbi képeslapok alapján - megkérdőjelezi, hogy a fotós mellett olyan harminc-negyven éves fák álltak volna, mint amilyenek a kép bal szélére belógnak. Valószínűbbek az olyan csemeték, amilyeneket a nagy fák után látunk. A XX. század első évtizedéből ilyeneket ismerünk a Baross és a Szapáry utcákról is. Természetesen nem zárom ki, hogy a fák tekintetében tévedek.

Ugyanakkor biztosra vehetjük, hogy a Kossuth téren nem volt olyan ház- vagy üzletsor, mint amilyen itt a fák takarásába került. A Steiner Jakab és fiai féle ház ekkor ugyan már megvolt, azonban nem nyúlt tovább a Népbank homlokzatánál. Az pedig ugye teljességgel kizárható, hogy a Steiner-ház után bármi is állt volna a téren. Miként az is, hogy a távolban, a mai Varga épületétől balra olyan magas házat találhattunk volna, mint ezen a képeslapon. A közeledő lovaskocsi mögötti rész egyébként is rettentően elnagyolt.

Vagyis nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az egyébként ügyes kezű fotóssegéd vagy nem ismerte a képen megörökített helyszínt, avagy már nagyon a munkaideje végén járt, így kicsit elkapkodta a feladatát. Amit azonban nem volt lehetőség kijavítani, hiszen ahhoz új negatív kellett volna. Meg hát a kor csodájának számító színezett képeslap ezekkel a kis füllentésekkel is pont olyan piacképes lett, mintha minden stimmelt volna a bal oldalán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ilyen is volt egykor Szolnok
Az ehhez az 1915-ben Szolnokról Prágába küldött képeslaphoz használt fotó nem sokkal korábban készülhetett a mai Kossuth tér és a Magyar utca találkozásától nyugat felé fordulva. A képen látható házak mára eltűntek, holott többségük nem sokkal a fotózás előtt épült. Egy utcányi múlt.

Az Album további képei
 

AKB

Bunkómegálló
A képen nem parkoló, hanem a Szapáry utcai buszmegálló látható. És persze nem buszok, hanem személyautók lettek megörökítve, amelyek között csak annyi a különbség, hogy az első csupán pár percre, a második néhány másodpercre, a harmadik pedig jóval hosszabb ideig várakozott ott. Szolnokon nincs már ebben semmi különös. Mondhatni, itt ez a természetes. Pár másodperccel a fotózás előtt a szabálytalankodók miatt egy csuklós busz nem fért be ebbe a megállóba. A sofőr mit tehetett? Elállta a Szapáry forgalmát. És a mögötte jövő autók? Hát így élünk mi Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

A Szoborpark további képei