Album



Lehet, hogy hídavató?

2020. október 10.

Az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó kizárólag 1911 nyarán készülhetett. Csak egészen belenagyítva látható, hogy a hídszerkezet városfelőli oldalán elég sokan állnak. Lehet, hogy Szigeti Henrik az első szolnoki, közúti, vasból és betonból készült Tisza-híd avatásakor készítette ezt a képet?

A képeslappá lett fotón látható, a Budapesten ma is álló Szabadság - átadásakor Ferenc József - hídra nagyon emlékeztető folyami átkelő 1911 és 1944 között Szolnoknál ívelt át a Tisza felett. Nagyjából ugyanazon a helyen, ahol ma a névtelen belvárosi Tisza-hidat találjuk. Feltételezhetjük, hogy a Zagyva és a Tisza torkolata környékén legalább félezer éve állandó hidat találhattak az erre utazók, de talán azon se lepődnénk meg, ha ennél régebben is lett volna itt átkelő. Talán köztudott, hogy a XIX. század második felében ácsoltak utoljára fából hidat erre a helyre, amit aztán 1909 márciusában elvitt a jeges ár. A következő két évben komp kötötte össze a két partot, miközben zajlott az első vasból és betonból épülő közúti híd kivitelezése. Az új hidat 1911-ben adták át.

Ezt a képeslappá lett fotót, miként azt a szöveges oldalra nyomtatva olvashatjuk, Szigeti Henrik udvari fényképész készítette. Mivel a birtokomban lévő képeslapot 1911 augusztusában adták postára, és elég dús a képen látható növényzet, kijelenthetjük, hogy a mester csak abban az évben, pontosabban azon a nyáron dolgozhatott. Ami egyben azt is jelenti, hogy Szigeti Henrik jó két évtizeddel Szolnokra település után még mindig előszeretettel örökítette meg a város építményeit, hogy aztán a képei saját vagy különböző helyi és fővárosi kiadók gondozásában képeslappá váljanak. E fotó készítésekor Szigeti műterme a Szapáry út végén, a hatvanas években elbontott Kereskedelmi Bank szecessziós épületének második emeletén működhetett, de talán már készült az új - sorban a negyedik - helyére költözni, a Kádár (később Tünde) cukrászda akkoriban készülő felső szintjére.

Helybéliként könnyű beazonosítani, hogy Szigeti Henrik valahol a mai "olajos" házak helyén állította fel kameráját, ahol akkoriban egy "tüzép" telep működött. Sajnos nem nagyon tudok rájönni, hogy a telek Tisza felőli oldalán mi lehet az a kerítésszerű építmény, és milyen célt szolgálhatott. Miként az ugyancsak erről a területről, nagyjából a képeslap közepéről induló és jobb oldalra tartó kötél szerepe is titok előttem, pedig jó lenne tudni, mit pányvázhattak ki ily módon. Így a fotózás területéről csak annyit írhatok: mintha egy szekér is állna ott, a bal oldalon.

Miként egy bőgős hajót is sikerült Szigeti Henriknek a képbe belekomponálnia. Ami 1911-ben nem lehetett véletlen. Ezek a vízi áruszállító eszközök ugyanis a XVIII. századtól a vasút és a gőzhajók térhódításáig járták a Tiszát (is) - az utolsó ilyen hajót 1960-ban Szegednél verték szét -, és leginkább ömlesztett termékek, főleg gabona szállítására használták. Az olykor akár harminc méter hosszú "tetejes" vagy "búza" jelzővel illetett hajók egyesek szerint az orrtőkéjükön lévő, a nagybőgő fejéhez hasonló, csiga alakú dísz miatt kapták a bőgőshajó nevet is, míg mások a fedélzetükről gyakran felhangzó az irányítást, a kikötést, a vontatást segítőre tülök vagy dudára vezetik vissza. Mindenesetre tény, hogy amíg a mai Verseghy és Tisza parkok területén gőzmalom és búzapiac működött, rendszeresen horgonyoztak ilyen hajók Szolnoknál.

Magát a képeslapot elsősorban azért vettem meg, hogy a vár irányából is legyen egy képem Szolnok eddigi legszebb hídjáról. Csak jobban megnézve döbbentem rá, hogy Szigeti Henrik akár a híd avatásakor is készíthette ezt a képet, hiszen jobban belenagyítva észre vehető, hogy a szerkezet belváros felőli végén sokan ácsorognak. Nem mennek, hanem állnak. És mivel alattuk, a folyómederben semmi különös nincs, kizárnám annak a lehetőségét, hogy az a sok ember csak valamit nézne a hídról. A kép 1911-es készítési dátuma miatt is megkockáztatnám, hogy inkább a hídavató ünnepség résztvevőit láthatjuk a felvételen. Akik között biztosan voltak olyanok is, akik negyedszázaddal később a saját szemükkel láthatták annak a szép szerkezetnek az elpusztítását.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Fiatal múlt
Amikor ránézek erre a képre, az jut róla eszembe, hogy ha három és fél évtizede így nézett ki a város, akkor vajon milyen lesz újabb néhány évtized múltán. És mivel ma már alig készülnek képeslapok, mi őrzi majd a város mai képét?

Az Album további képei
 

AKB

Új évi csavar
Szolnokon népi hagyomány a közlekedési táblák elfordítása. Annak, akinek szilveszter éjszakáján vagy újév hajnalán is sikerül KRESZ-táblát fordítania, a néphagyomány szerint egész évben lesznek még ilyen sikerei. Akinek netán frekventált helyen, egynél több táblát is sikerül olyan irányba állítania, hogy a szerkezet értelmét veszítse, annak a város lakói minden jót kívánnak. Például: ez legyen idén a legnagyobb sikered!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nepomuki Szent János szobra
A szobor és talapzata is elég rossz állapotban van, holott minden bizonnyal Szolnok második legidősebb ilyen alkotásai. Ráadásul szerintem van néhány fontos - ma is büszkén vállalható - oka, amiért nálunk is szobrot állítottak Nepomuki Szent Jánosnak.

A Szoborpark további képei