Album



Lehet, hogy hídavató?

2020. október 10.

Az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó kizárólag 1911 nyarán készülhetett. Csak egészen belenagyítva látható, hogy a hídszerkezet városfelőli oldalán elég sokan állnak. Lehet, hogy Szigeti Henrik az első szolnoki, közúti, vasból és betonból készült Tisza-híd avatásakor készítette ezt a képet?

A képeslappá lett fotón látható, a Budapesten ma is álló Szabadság - átadásakor Ferenc József - hídra nagyon emlékeztető folyami átkelő 1911 és 1944 között Szolnoknál ívelt át a Tisza felett. Nagyjából ugyanazon a helyen, ahol ma a névtelen belvárosi Tisza-hidat találjuk. Feltételezhetjük, hogy a Zagyva és a Tisza torkolata környékén legalább félezer éve állandó hidat találhattak az erre utazók, de talán azon se lepődnénk meg, ha ennél régebben is lett volna itt átkelő. Talán köztudott, hogy a XIX. század második felében ácsoltak utoljára fából hidat erre a helyre, amit aztán 1909 márciusában elvitt a jeges ár. A következő két évben komp kötötte össze a két partot, miközben zajlott az első vasból és betonból épülő közúti híd kivitelezése. Az új hidat 1911-ben adták át.

Ezt a képeslappá lett fotót, miként azt a szöveges oldalra nyomtatva olvashatjuk, Szigeti Henrik udvari fényképész készítette. Mivel a birtokomban lévő képeslapot 1911 augusztusában adták postára, és elég dús a képen látható növényzet, kijelenthetjük, hogy a mester csak abban az évben, pontosabban azon a nyáron dolgozhatott. Ami egyben azt is jelenti, hogy Szigeti Henrik jó két évtizeddel Szolnokra település után még mindig előszeretettel örökítette meg a város építményeit, hogy aztán a képei saját vagy különböző helyi és fővárosi kiadók gondozásában képeslappá váljanak. E fotó készítésekor Szigeti műterme a Szapáry út végén, a hatvanas években elbontott Kereskedelmi Bank szecessziós épületének második emeletén működhetett, de talán már készült az új - sorban a negyedik - helyére költözni, a Kádár (később Tünde) cukrászda akkoriban készülő felső szintjére.

Helybéliként könnyű beazonosítani, hogy Szigeti Henrik valahol a mai "olajos" házak helyén állította fel kameráját, ahol akkoriban egy "tüzép" telep működött. Sajnos nem nagyon tudok rájönni, hogy a telek Tisza felőli oldalán mi lehet az a kerítésszerű építmény, és milyen célt szolgálhatott. Miként az ugyancsak erről a területről, nagyjából a képeslap közepéről induló és jobb oldalra tartó kötél szerepe is titok előttem, pedig jó lenne tudni, mit pányvázhattak ki ily módon. Így a fotózás területéről csak annyit írhatok: mintha egy szekér is állna ott, a bal oldalon.

Miként egy bőgős hajót is sikerült Szigeti Henriknek a képbe belekomponálnia. Ami 1911-ben nem lehetett véletlen. Ezek a vízi áruszállító eszközök ugyanis a XVIII. századtól a vasút és a gőzhajók térhódításáig járták a Tiszát (is) - az utolsó ilyen hajót 1960-ban Szegednél verték szét -, és leginkább ömlesztett termékek, főleg gabona szállítására használták. Az olykor akár harminc méter hosszú "tetejes" vagy "búza" jelzővel illetett hajók egyesek szerint az orrtőkéjükön lévő, a nagybőgő fejéhez hasonló, csiga alakú dísz miatt kapták a bőgőshajó nevet is, míg mások a fedélzetükről gyakran felhangzó az irányítást, a kikötést, a vontatást segítőre tülök vagy dudára vezetik vissza. Mindenesetre tény, hogy amíg a mai Verseghy és Tisza parkok területén gőzmalom és búzapiac működött, rendszeresen horgonyoztak ilyen hajók Szolnoknál.

Magát a képeslapot elsősorban azért vettem meg, hogy a vár irányából is legyen egy képem Szolnok eddigi legszebb hídjáról. Csak jobban megnézve döbbentem rá, hogy Szigeti Henrik akár a híd avatásakor is készíthette ezt a képet, hiszen jobban belenagyítva észre vehető, hogy a szerkezet belváros felőli végén sokan ácsorognak. Nem mennek, hanem állnak. És mivel alattuk, a folyómederben semmi különös nincs, kizárnám annak a lehetőségét, hogy az a sok ember csak valamit nézne a hídról. A kép 1911-es készítési dátuma miatt is megkockáztatnám, hogy inkább a hídavató ünnepség résztvevőit láthatjuk a felvételen. Akik között biztosan voltak olyanok is, akik negyedszázaddal később a saját szemükkel láthatták annak a szép szerkezetnek az elpusztítását.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Védeni kellene
A hatvanas években készülhetett ez a képeslap. A fotós valahol az Ady és a Ságvári kereszteződésében állt, és a forgalmat nézve, nem kellett attól tartania, hogy az út közepén elgázolják. Még nincs meg a mai piac és a tizennyolc-emeletes sem magasodik a maga nemében egyedülálló házsor fölé.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Czibulás-kút
A Szolnokon élőknek ma még egyértelmű, hogy kiről kapta a nevét a színház hátsó falán lévő kút. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy a városba tévedő turisták, vagy azok, akik már nem láthatták őt színpadon, tudják, ki volt Czibulás Péter.

A Szoborpark további képei