Album



Lehet, hogy hídavató?

2020. október 10.

Az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó kizárólag 1911 nyarán készülhetett. Csak egészen belenagyítva látható, hogy a hídszerkezet városfelőli oldalán elég sokan állnak. Lehet, hogy Szigeti Henrik az első szolnoki, közúti, vasból és betonból készült Tisza-híd avatásakor készítette ezt a képet?

A képeslappá lett fotón látható, a Budapesten ma is álló Szabadság - átadásakor Ferenc József - hídra nagyon emlékeztető folyami átkelő 1911 és 1944 között Szolnoknál ívelt át a Tisza felett. Nagyjából ugyanazon a helyen, ahol ma a névtelen belvárosi Tisza-hidat találjuk. Feltételezhetjük, hogy a Zagyva és a Tisza torkolata környékén legalább félezer éve állandó hidat találhattak az erre utazók, de talán azon se lepődnénk meg, ha ennél régebben is lett volna itt átkelő. Talán köztudott, hogy a XIX. század második felében ácsoltak utoljára fából hidat erre a helyre, amit aztán 1909 márciusában elvitt a jeges ár. A következő két évben komp kötötte össze a két partot, miközben zajlott az első vasból és betonból épülő közúti híd kivitelezése. Az új hidat 1911-ben adták át.

Ezt a képeslappá lett fotót, miként azt a szöveges oldalra nyomtatva olvashatjuk, Szigeti Henrik udvari fényképész készítette. Mivel a birtokomban lévő képeslapot 1911 augusztusában adták postára, és elég dús a képen látható növényzet, kijelenthetjük, hogy a mester csak abban az évben, pontosabban azon a nyáron dolgozhatott. Ami egyben azt is jelenti, hogy Szigeti Henrik jó két évtizeddel Szolnokra település után még mindig előszeretettel örökítette meg a város építményeit, hogy aztán a képei saját vagy különböző helyi és fővárosi kiadók gondozásában képeslappá váljanak. E fotó készítésekor Szigeti műterme a Szapáry út végén, a hatvanas években elbontott Kereskedelmi Bank szecessziós épületének második emeletén működhetett, de talán már készült az új - sorban a negyedik - helyére költözni, a Kádár (később Tünde) cukrászda akkoriban készülő felső szintjére.

Helybéliként könnyű beazonosítani, hogy Szigeti Henrik valahol a mai "olajos" házak helyén állította fel kameráját, ahol akkoriban egy "tüzép" telep működött. Sajnos nem nagyon tudok rájönni, hogy a telek Tisza felőli oldalán mi lehet az a kerítésszerű építmény, és milyen célt szolgálhatott. Miként az ugyancsak erről a területről, nagyjából a képeslap közepéről induló és jobb oldalra tartó kötél szerepe is titok előttem, pedig jó lenne tudni, mit pányvázhattak ki ily módon. Így a fotózás területéről csak annyit írhatok: mintha egy szekér is állna ott, a bal oldalon.

Miként egy bőgős hajót is sikerült Szigeti Henriknek a képbe belekomponálnia. Ami 1911-ben nem lehetett véletlen. Ezek a vízi áruszállító eszközök ugyanis a XVIII. századtól a vasút és a gőzhajók térhódításáig járták a Tiszát (is) - az utolsó ilyen hajót 1960-ban Szegednél verték szét -, és leginkább ömlesztett termékek, főleg gabona szállítására használták. Az olykor akár harminc méter hosszú "tetejes" vagy "búza" jelzővel illetett hajók egyesek szerint az orrtőkéjükön lévő, a nagybőgő fejéhez hasonló, csiga alakú dísz miatt kapták a bőgőshajó nevet is, míg mások a fedélzetükről gyakran felhangzó az irányítást, a kikötést, a vontatást segítőre tülök vagy dudára vezetik vissza. Mindenesetre tény, hogy amíg a mai Verseghy és Tisza parkok területén gőzmalom és búzapiac működött, rendszeresen horgonyoztak ilyen hajók Szolnoknál.

Magát a képeslapot elsősorban azért vettem meg, hogy a vár irányából is legyen egy képem Szolnok eddigi legszebb hídjáról. Csak jobban megnézve döbbentem rá, hogy Szigeti Henrik akár a híd avatásakor is készíthette ezt a képet, hiszen jobban belenagyítva észre vehető, hogy a szerkezet belváros felőli végén sokan ácsorognak. Nem mennek, hanem állnak. És mivel alattuk, a folyómederben semmi különös nincs, kizárnám annak a lehetőségét, hogy az a sok ember csak valamit nézne a hídról. A kép 1911-es készítési dátuma miatt is megkockáztatnám, hogy inkább a hídavató ünnepség résztvevőit láthatjuk a felvételen. Akik között biztosan voltak olyanok is, akik negyedszázaddal később a saját szemükkel láthatták annak a szép szerkezetnek az elpusztítását.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Békebeli hangulat háborúban
Ezt az éppen száz évvel ezelőtt kiadott képeslapot csak 1917-ben küldték Szolnokról Besztercebányára, ám biztosak lehetünk abban, hogy a felhasznált fotó legalább nyolc évvel korábban készült. Ami Sárikát talán nem zavarta, és nem is érdekelte, hiszen kilencen küldték neki az anzikszot.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Megállni nehéz
Vagy egyszerűbb, ha csak magunkkal törődünk? Tudom, Szolnok belvárosában az új társasházak építésénél nem szempont a hosszabb-rövidebb időre megálló autók elhelyezése. Ebben az esetben is olyan rövid a kocsibeálló, hogy ha a fal és az autó között a gyalogosoknak is helyet hagytak volna, akkor a furgon vége lelóg az autóútra. Mit lehet tenni? Babakocsival és kerekesszékkel irány az úttest! Gyalogosan pedig libasorban, hasat behúzva, a falnak simulva folytatódhat a séta. Persze máshogy is lehetne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az építés emlékére is
A Szobor Park Szolnokban helyük van az itteni emléktábláknak is, amelyek épp oly sok üzenetet hordoznak a városról, mint a szobraink. Például a Várkonyi tér 20. számú ház építésének dátumára emlékeztető az épület bejáratánál.

A Szoborpark további képei