Album



Játszóhelyből színház

2012. május 12.

A Városház utca és a Csirkepiac találkozásánál lévő színház az első világháború után a gróf Apponyi Albert utca és Horthy Szabolcs tér sarkára, a második után pedig a Táncsics Mihály utca és a Felszabadulás tér kereszteződéséhez került. Vagyis az épület nem mozdult, csak körülötte változott a világ.

Alig hét évvel a szolnoki kőszínház megnyitása után nem előadásokat, hanem katonai lovakat tartottak az épületben. Ami alaposan meg is rongálódott a tiszai átkelőért a magyar Vöröshadsereg és a román királyi csapatok között folytatott küzdelemben. A háborúból és a forradalmakból az új határok közé szorított ország közepén ébredező városban pedig sokáig nem az volt a legfontosabb, hogy a megrongálódott színházépületet helyreállítsák, és színi előadásokat tartsanak benne.

Egyes források szerint már 1922-23 körül, mások szerint csak 1927-ben építették újjá a színházat. Akkor tűnt el többek között a bejárat fölül az esőtől védő tető, a tornyokon lévő ívelt tetőszerkezetekről pedig a négy buzogány. Viszont a felújításnak köszönhetően már fűthető volt az épület, amit a Tisza Szállónál lévő gyógyvízzel oldottak meg. Igaz, a karzatra továbbra is kívülről, tehát az utcáról lehetett feljutni.

A húszas évek végére a környék teljesen átalakult. A gróf Apponyi Albert utca közepén felépült a városi bérház, kapuja felett Szolnok címerével. Az átépített színház és a folyó, pontosabban, a kialakított Ferenc József rakpart között pedig már ott a város új büszkesége, a Tisza Szálló és Gyógyfürdő. A szálló híd felé néző oldalán napozóteraszok és az étteremhez tartozó kerthelyiség, ahonnan a vendégek már nem a búzapiacra láttak rá, hanem a szépen kialakított parkra (egyes képeslapokon Tóth Tamás park). A mai Szigligeti utca még a Fürdő nevet viseli, és közepén nem lakóházak, hanem a Magyar Királyi Csendőrség laktanyája állt.

Bár a színházat felújították, saját társulata továbbra sem volt a városnak, így az épület amolyan befogadó színházként működött. Feljegyzések szerint a miskolci és a szegedi társulat használta leginkább a háború előtt, így talán joggal feltételezhetjük, hogy a harmincas években a Latabárok és Kiss Manyi is felléphetett a szolnoki színpadon. Amit 1938-tól már csak hellyel-közzel használtak, hogy aztán az 1944. június 2-ai bombázás után bezárják.

Alig egy évvel később azonban a megrongált színházban már újra felléptek különböző vándortársulatok, majd a valamennyire helyreállított épületet 1949-ben állami kezelésbe vették, ami előbb a kecskemétivel, majd a békéscsabai teátrummal közös társulat játszóhelye volt. Hogy aztán 1954-től önálló színházként működjön abban az épületben, ami a húszas években kapott küllemét egészen 1963-ig megőrizte.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ez a dal lett a végső?
Ezt a felvételt 1988 tavaszán készíthette Nagy Zsolt, a megyei napilapnak akkor már bő negyedszázada dolgozó fotóriporter. Elsőre legyinthetnénk, hogy nem túl érdekes kép, amin valahol több száz ember álldogál, ha a némi történelmi tapasztalattal rendelkezőknek nem csengene a fülébe az Internacionálé. És, ha nem csodálkoznánk rá az Agóra egykori, vagyis eredeti színháztermére.

Az Album további képei
 

AKB

Újrahasznosítás
Néhány funkció nélkül maradt oszlopnak új szerepet találtak az utcára üldözött dohányosok, a Madách utca elején, az egykori telefonközpont bejáratánál. Mert hová is lehetne itt dobni a csikket? A földre? Onnan egyszerűen össze lehet söpörni. A kukába? Az nincs a környéken. Valami saját kis csikktartóba? Az túl európai lenne. A legkézenfekvőbb helyre? Igen. Be kell gyömöszölni a cigarettavégeket a régi oszlopok tetejébe. Majd csak lesz velük valami.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A munka hőseinek emlékére
A Mátyás király út egyik négyemeletes házának sarkán található egy 46 éves emléktábla, aminek a betűi mára szinte teljesen kifakultak. Pedig egy igazi korrajz abból az időből, amikor nemcsak a történelem és a művészet nagyjai kaphattak emléktáblát, hanem a kétkezi melósok is.

A Szoborpark további képei