Album



Három templom a park felől

2018. május 19.

Az ehhez a szolnoki laphoz használt fotó 1914 és 1937 között bármikor készülhetett volna, ám nekem van egy olyan érzésem, hogy 1934-es vagy legfeljebb 1935-ös a felvétel. Amit, bár a református templom felirattal láttak el, gyönyörűen mutatja mindhárom nagy templomunkat, amelyek akkoriban a szolnokiak toleranciáját és a békés együttélést hirdették.

Ezt a képeslapot abban az időben küldték Szolnokról Szegedre, amikor a jól nevelt gyerekek még felnőttkorukban is magázták a szüleiket. A címzésre pedig nemcsak a "nagyságos" jelzőt írta fel az illedelmes fiú, de a címzett, azaz az édesapja rangját is: nyugalmazott gimnáziumi igazgató. Talán nemcsak azért, mert mit szóltak volna Szegeden, ha a pletykás postás véletlenül elkotyogja, hogy tiszteletlenül "beszélt" a direktor úrral a fia. Inkább mert ilyen volt a neveltetés, abban a korban, amikor tanárnak és igazgatónak lenni is rangot, megbecsülést és egzisztenciát jelentett. Az sem lehetett véletlen, hogy Bucsy István nyugalmazott igazgató úrnak pont egy ilyen képeslapot választott János fia, aki talán a Szolnokra való hazaérkezésükről számolt be így szüleinek, nem megfeledkezve a kézcsók küldéséről. Az unokák nevében is.

A fővárosi kiadású anziksz a felirata szerint a szolnoki református templomot ábrázolj. És bár valóban az 1894-ben átadott isten háza a leghangsúlyosabb rajta, azért az öt évvel fiatalabb zsinagóga, és a másfél évszázaddal öregebb katolikus nagytemplom is feltűnik. Ez különösen azért kedves, mert a Szolnok sokszínűségét és toleranciáját illusztráló három templomot szinte kizárólag a Tisza felől ábrázolták, ilyen szögből sem előbbi, sem későbbi fotót nem ismerek. Aminek nemcsak az a magyarázata, hogy alig pár évtized adatott meg a templomainknak, hogy hármasukat hirdethessék, de a park fáinak növekedése is. Ami szerintem a felvétel születésének időpontjára is magyarázatul szolgálhat.

A postabélyegző alapján azt mondhatjuk, hogy ezt a felvételt legkésőbb 1937 vagy 1938 körül készíthették (sajnos nem egyértelmű a hármas utáni számjegy). Tehát már csak azt kellene megmondanunk, hogy mi lehetett a fotózás első dátuma, amiben a képen látható dolgok lehetnek a segítségünkre. Nézzük tehát sorban!

A zsinagóga kupolája miatt rávághatnánk, hogy a fotózásnak 1899 után kellett történnie. Igaz, ám ha jobban megnézzük a képet, akkor észre kell vennünk, hogy a református templom bal oldala mögül kilóg egy tető, ami szerintem a Tiszai hajósok terének sarkán álló Barta-palotához tarozik. Amit valamikor 1905-ben vagy 1906-ban építettek. Ám tovább bogarászva ezt a nyári vagy késő tavaszi, dús növényzetet is megörökítő képet, találunk még egy tetőt, ami bő évtizeddel szűkíti a fotózás intervallumát. A Nagytemplom és a zsinagóga között ugyanis ott a belvárosi iskola, tehát a felvétel csak 1914 után készülhetett. Mivel sem a bal szélen álló paplak, sem a Sóház és a Magyar utca találkozásánál lévő kisebb házak - közülük a jobb szélen lévő ugyancsak iskola volt - építésének dátumát nem ismerem, azok nem segítenek a szűkítésben. És a mögöttük látszó Papp szanatórium sem módosítja a fotózás lehetséges első időpontját.

Így maradnak a növények, amelyek a református templom, a Tisza, a fotózáskor szerintem már álló Tisza szálló és a Verseghy gimnázium által közrefogott park nyugati végében voltak (vannak). A szépen gondozott virágágyásokon, kavicsos utakon kívül fiatal facsemeték - némelyik talán még karózva is van - láthatóak a képen. Ez pedig számomra arra utal, hogy a felvétel az 1932-es árvíz után született, amikor előbb rendbe hozták azt a gátat és támfalat, amin 1934-re megszületett a Tisza-parti sétány. Majd sor kerülhetett a park kialakítására is, amin korábban még a kocsiút is keresztülvágott. Tehát, ha ez az okoskodás megállja a helyét, akkor valóban csak 1934-ben vagy 1935-ben készülhetett először ilyen fotó Szolnokon. Ami talán még csemeteként mutatja azokat a fákat, amelyek ma már az égig érnek, és szinte lehetetlenné teszik, hogy a három szolnoki templomot - amelyek közül már csak kettő tölti be eredeti funkcióját - így megörökíthessük.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Igazi nagyváros lesz Szolnokból
Az akkor legújabb szolnoki képeslapot küldte pünkösdi üdvözletként 1912-ben Wallner Jenő a Vas megyei Felsőlövőre Stamm Valinak. Ezt onnan tudni, hogy üzenetét azzal kezdi: "Íme a szolnoki színház, melyet ezelőtt egy hónappal nyitottak meg". Utalva ezzel az anziksz képes oldalán látható fotóra.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Sztálin-szobor
A szobor tervét 1950. április 3-án terjesztette elő Czinege Lajos, későbbi honvédelmi miniszter, akkor épp a Magyar Dolgozók Pártjának megyei szervezőtitkára. A meg nem valósult szobor történetét Cseh Géza és a Majtényi György írta meg, de talán érdemes felidézni és kiegészíteni.

A Szoborpark további képei