Szobor Park Szolnok



A szolnokivá lett Hild emlékére

2015. március 06.

Hild Viktor 47 évesen lett szolnoki az előző századfordulón, ám a rákövetkező bő negyedszázadban máig meghatározó személyisége lett a városnak. Emléktáblája egykori szolnoki otthonának falán található, az Arany János utca 19. szám alatt.

A meglehetősen forgalmas Arany János utcában, közel az Ady Endre úti végéhez, a sok áthajtónak talán fel sem tűnik az a szép oromzatos, különleges kapus, ezen a környéken meglepően széles kertel bíró ház, aminek falán egy fekete emléktáblát találunk. Az 1999. április 14-én, Hild Viktor halálának hetvenedik évfordulóján elhelyezett tábla arról tudósít, hogy ebben a házban élt 1902-től haláláig a neves régész, történész és hírlapíró. Akinek a nevét egyébként Szolnokon tér, utca és közintézmény is viseli. Ami nem véletlen, hiszen Hild nemcsak szorgalmazója volt a helyi múzeum megalapításának, de magángyűjteménye révén, halála után, annak egyik megteremtője is.

Pedig a híres építész - Hild József - unokájaként, és a kevésbé számon tartott Hild Károly 48-as tiszt gyermekeként, egyáltalán nem szolnokiként indult az élete. Mivel 1855-ben Kecskeméten született, nem zárható ki, hogy már gyerekként is járt Szolnokon, sőt későbbi utazásai során biztos, érintette a fejlődésnek indult várost, ám letelepedéséig még majdnem fél évszázad telt el. Tanulmányait Pesten folytatta, kortársaihoz hasonlóan először ő is a jogi pályára készült, majd apja halála után katonának állt, amit azonban 25 évesen feladott. Családi kötelékei okán az 1880-as évek elején került a Jászságba - aminek fontos kutatója lett -, hogy néhány éves kolozsvári - lapszerkesztői - kitérő után 1888 és 1902 között ismét Jász-Nagykun-Szolnok vármegye azon részén éljen, sőt lapot szerkesszen és kutasson.

Hogy miért választották 1902-ben Szolnokot, azon belül is a már létező Arany János utcát lakhelyül, arra sajnos nem találni utalást, arra viszont annál inkább, hogy szinte azonnal a városi közélet és tudományos gondolkodás meghatározó alakja lett. Az akkoriban egész széles palettájú helyi sajtóban is tevékenykedett, és 1913-ban a szolnoki Független Lapban vetette fel a helyi múzeum és könyvtár szükségességét. Ez akkor leginkább csak azért lehetett meglepő felvetés, mert Jászberényben, Tiszafüreden és Karcagon már működtek ilyen intézmények. Ami Szolnokon az első világháború miatt Hild felvetésekor napirendre sem került, sőt - bár viszonylag sokáig élt - nem is élhette meg annak létrehozását.

Azonban a végül 1934-ben létrejött intézmény gyűjteményi alapjainak lerakásához a hagyatékából származó régiség-, érem- és kéziratgyűjteménye, valamint könyvtára nagyban hozzájárult. Miként erre az Arany János utca 19. számú ház falán lévő tábla is emlékeztet.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Boldog békeidők
"Jöjjenek, mert itt a fotográfus" - terjedhetett futótűzként a hír 1894 nyarán a 68-as gyalogezred újonnan elkészült szolnoki laktanyájában, és mire Szigeti Henrik felállította masináját a főépülettel és tiszti körlettel szemben, már vagy két tucat ember nézett a kamerájába.

Az Album további képei
 

AKB

Szolnok főtere
Biztos, hogy csak engem zavar a Kossuth téri galambürülék "kiállítás". Mert az úgynevezett rendezvénytéri tető alatt (a Múzeum étterem előtt) lévő mintázat nem egy-két napja, hete vagy hónapja alakult ki. Rajzolódik zavartalanul a város főterén. Ott, ahol vendégek, gyerekek, szolnokiak sétálnak. Tudom, ha zavar, ne megírjam, hanem takarítsam fel. Bár inkább azt javasolnám, hogy egy hálóval vagy tüskesorral vessen véget a galambhotelnek az építmény gazdája.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnok legrégebbi szobra
Ha mindaz igaz, amit a Pólya Tibor és a Balogh Kálmán utcák találkozásánál lévő kis terecskén álló Mária-oszlopról vagy Mária-szoborról jelenleg elérhető, akkor ez lehet Szolnok legrégebbi szobra. Sőt, akár azt is megkockáztathatjuk, akár város legidősebb és ma is álló, ember alkotta "építménye".

A Szoborpark további képei