Album



Háború és béke Szolnokról

2022. április 02.

Egy frontra tartó vagy onnan hazatérő német katona küldte a mellékelt képeslapot Szolnokról Berlinbe 1915. szeptember 21-én. "A hadra kelt seregtől" bélyegzővel ellátott, Budapesten katonailag felülvizsgálták képeslap a még békés Szolnok korzóját mutatja, talán a háború előtti nyáron.

Jó üzlet lehetett az első világháború idején, a szolnoki vasútállomáson vagy környékén képeslapot árusítani. A város vasúti csomópont jellege miatt ugyanis a még létező Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a szövetséges központi hatalmak katonái közül nagyon sokan érintették Szolnokot a frontra tartva vagy onnan már visszatérve. A hosszabb-rövidebb ideig tartó megállást pedig szerintem minden katona felhasználta arra, hogy a kor egyik nagy találmányán, a képes levelezőlapon tudassa szeretteivel, hogy él, jól van, vagy éppen merre jár. Sokszor írtam már arról, hogy szerintem e képeslapok feladóit nem nagyon érdekelhette, hogy mi van az anziksz képes oldalán, és azt se hinném, hogy közülük túl sokan megnézték volna azokat az épületeket, amelyek a képeslapokra kerültek. Nem ez volt a fontos. Hanem az üzenet, ebben az esetben Szolnokról Berlinbe, az első nagy háború második évében, a második őszön, amikor talán már mindenki sejtette, hogy az akkori falevelek lehullásával se térnek haza a katonák.

Az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó valamikor 1912 és 1915 tavasza között készült körülbelül a mai Szapáry és Kossuth Lajos utcák kereszteződésétől, a Tisza felé fordulva. Az utólag festett fotó készítésének legkorábbi időpontját a már emeletes Kádár-cukrászda szecessziós épülete, illetve az utca végén, homályosan feltűnő Barta-palota tornya jelöli ki. A legkésőbbi időpontot pedig az akkurátus postázó által a kép közepére írt 1915. szeptember 21-ei dátum, ami előtt, a ruhák alapján, legkésőbb az év tavaszán dolgozhatott az ismeretlen fotós.

Mivel a budapesti "Vasúti levelezőlapárusítás" kiadó 1915-ös dátumot írt a lapra, a magam részéről azt feltételezném, hogy az eredeti fotó inkább 1914 tavaszán vagy kora nyarán, azaz a béke utolsó pillanataiban készült. Bár, ha a képen szereplők kamerába bámulását veszem alapul, akkor meg a minél korábbi dátum, tehát az 1912 mellett kellene letennem a voksom, amit az emberi fejek rendkívül rossz színezése is alátámasztana. De inkább bizonytalan vagyok.

A mából, Szolnokról nézve talán a fotó bal oldala a legérdekesebb, hiszen ott nemhogy nem a mai épületek, de még csak nem is azok elődjei, hanem a még egyel korábbiak állnak. A hozzánk közelebb eső földszintes házak helyére majd csak 1929-ben építi fel, az egyébként e földszintes házakban üzletet működtető idősebb Nerfeld Ferenc fia a bankházát és bérpalotáját, amit aztán 1981-ben elbontottak, hogy helyére 1984-ban a mai Árkád kerüljön. A földszintes házak után lévő magas tűzfal - rajta festett reklámmal - sem a mai nagy OTP-hez tartozik, hanem az itt 1907 és 1937 között álló Szolnoki Hitelbank épületéhez. A távolban pedig ott a már említett Barta-palota tornya, ami 1912 óta áll a jelenlegi Tiszai hajósok tere és Sóház utca sarkán. Ugyanakkor érdemes észrevenni a sarkon lévő vas villanyoszlopot, ami az utca fölé lógó közvilágítási lámpát is tartja. Vagy éppen a közvetlenül mellette lévő facsemetét, ami pedig a városi kertészet létére utal.

Az 1912-1915 között készült fotón megörökített Szapáry utca másik - mai páros, a kép készítésekor páratlan - oldala viszont szinte hiánytalanul túlélte a 20. századot. Az első épület a Baross utca 2. számhoz tartozó Kindlovics-bazár, majd a Kádár cukrászda 1912-ben emeletráépítéssel felújított szecessziós háza következik. Az ezt követő, földszintes ház, a néhai Alföld étterem nyomokban még megvan, bár alaposan átépítették. Viszont az iparosok háza és a Nemzeti nagyszálló a helyén van. Utána viszont hiányzik a Czinóber-ház, hiszen azt csak a háború után húzták fel, viszont ott a sarki, Kós Károly stílusú épület, majd az Erlich bérpalota, és a távolban az 1899-ben átadott szolnoki zsinagóga. A korzó jobban kiépült és jobban megmaradt oldala.

A fotózás pillanatában Szolnok békés hétköznapjait éli. Jobb oldalon talán a város környékéről bejött kofák beszélgetnek. Tőlük távolabb két jól öltözött, mellényes öltönyt és nyakkendőt viselő úr figyeli a fotóst. A Szapáry közepén talán egy cselédlány vág át, bal oldalon pedig jómódú, kalapos férfiak várakoznak az árnyékban. Csupán néhány szekér veri fel a szolnoki korzó porát és csendjét egy békebeli napon, amikor a fotón szereplők még nem sejthették, hogy pár hónap múlva háborús üzenetként vonulnak be az "örökkévalóságba".

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Igazi nagyváros lesz Szolnokból
Az akkor legújabb szolnoki képeslapot küldte pünkösdi üdvözletként 1912-ben Wallner Jenő a Vas megyei Felsőlövőre Stamm Valinak. Ezt onnan tudni, hogy üzenetét azzal kezdi: "Íme a szolnoki színház, melyet ezelőtt egy hónappal nyitottak meg". Utalva ezzel az anziksz képes oldalán látható fotóra.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nagy Lajosra emlékezve
Az egykori Nemzeti Szálló - ma két bank - falán, a Szapáry utcában van egy emléktábla, ami Nagy Lajosra, a neves íróra emlékeztet, aki 1932-ben három hetet töltött városunkban. A tábla helye és szinte minden sora magyarázatra szorul.

A Szoborpark további képei