Album



Háború és béke Szolnokról

2022. április 02.

Egy frontra tartó vagy onnan hazatérő német katona küldte a mellékelt képeslapot Szolnokról Berlinbe 1915. szeptember 21-én. "A hadra kelt seregtől" bélyegzővel ellátott, Budapesten katonailag felülvizsgálták képeslap a még békés Szolnok korzóját mutatja, talán a háború előtti nyáron.

Jó üzlet lehetett az első világháború idején, a szolnoki vasútállomáson vagy környékén képeslapot árusítani. A város vasúti csomópont jellege miatt ugyanis a még létező Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a szövetséges központi hatalmak katonái közül nagyon sokan érintették Szolnokot a frontra tartva vagy onnan már visszatérve. A hosszabb-rövidebb ideig tartó megállást pedig szerintem minden katona felhasználta arra, hogy a kor egyik nagy találmányán, a képes levelezőlapon tudassa szeretteivel, hogy él, jól van, vagy éppen merre jár. Sokszor írtam már arról, hogy szerintem e képeslapok feladóit nem nagyon érdekelhette, hogy mi van az anziksz képes oldalán, és azt se hinném, hogy közülük túl sokan megnézték volna azokat az épületeket, amelyek a képeslapokra kerültek. Nem ez volt a fontos. Hanem az üzenet, ebben az esetben Szolnokról Berlinbe, az első nagy háború második évében, a második őszön, amikor talán már mindenki sejtette, hogy az akkori falevelek lehullásával se térnek haza a katonák.

Az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó valamikor 1912 és 1915 tavasza között készült körülbelül a mai Szapáry és Kossuth Lajos utcák kereszteződésétől, a Tisza felé fordulva. Az utólag festett fotó készítésének legkorábbi időpontját a már emeletes Kádár-cukrászda szecessziós épülete, illetve az utca végén, homályosan feltűnő Barta-palota tornya jelöli ki. A legkésőbbi időpontot pedig az akkurátus postázó által a kép közepére írt 1915. szeptember 21-ei dátum, ami előtt, a ruhák alapján, legkésőbb az év tavaszán dolgozhatott az ismeretlen fotós.

Mivel a budapesti "Vasúti levelezőlapárusítás" kiadó 1915-ös dátumot írt a lapra, a magam részéről azt feltételezném, hogy az eredeti fotó inkább 1914 tavaszán vagy kora nyarán, azaz a béke utolsó pillanataiban készült. Bár, ha a képen szereplők kamerába bámulását veszem alapul, akkor meg a minél korábbi dátum, tehát az 1912 mellett kellene letennem a voksom, amit az emberi fejek rendkívül rossz színezése is alátámasztana. De inkább bizonytalan vagyok.

A mából, Szolnokról nézve talán a fotó bal oldala a legérdekesebb, hiszen ott nemhogy nem a mai épületek, de még csak nem is azok elődjei, hanem a még egyel korábbiak állnak. A hozzánk közelebb eső földszintes házak helyére majd csak 1929-ben építi fel, az egyébként e földszintes házakban üzletet működtető idősebb Nerfeld Ferenc fia a bankházát és bérpalotáját, amit aztán 1981-ben elbontottak, hogy helyére 1984-ban a mai Árkád kerüljön. A földszintes házak után lévő magas tűzfal - rajta festett reklámmal - sem a mai nagy OTP-hez tartozik, hanem az itt 1907 és 1937 között álló Szolnoki Hitelbank épületéhez. A távolban pedig ott a már említett Barta-palota tornya, ami 1912 óta áll a jelenlegi Tiszai hajósok tere és Sóház utca sarkán. Ugyanakkor érdemes észrevenni a sarkon lévő vas villanyoszlopot, ami az utca fölé lógó közvilágítási lámpát is tartja. Vagy éppen a közvetlenül mellette lévő facsemetét, ami pedig a városi kertészet létére utal.

Az 1912-1915 között készült fotón megörökített Szapáry utca másik - mai páros, a kép készítésekor páratlan - oldala viszont szinte hiánytalanul túlélte a 20. századot. Az első épület a Baross utca 2. számhoz tartozó Kindlovics-bazár, majd a Kádár cukrászda 1912-ben emeletráépítéssel felújított szecessziós háza következik. Az ezt követő, földszintes ház, a néhai Alföld étterem nyomokban még megvan, bár alaposan átépítették. Viszont az iparosok háza és a Nemzeti nagyszálló a helyén van. Utána viszont hiányzik a Czinóber-ház, hiszen azt csak a háború után húzták fel, viszont ott a sarki, Kós Károly stílusú épület, majd az Erlich bérpalota, és a távolban az 1899-ben átadott szolnoki zsinagóga. A korzó jobban kiépült és jobban megmaradt oldala.

A fotózás pillanatában Szolnok békés hétköznapjait éli. Jobb oldalon talán a város környékéről bejött kofák beszélgetnek. Tőlük távolabb két jól öltözött, mellényes öltönyt és nyakkendőt viselő úr figyeli a fotóst. A Szapáry közepén talán egy cselédlány vág át, bal oldalon pedig jómódú, kalapos férfiak várakoznak az árnyékban. Csupán néhány szekér veri fel a szolnoki korzó porát és csendjét egy békebeli napon, amikor a fotón szereplők még nem sejthették, hogy pár hónap múlva háborús üzenetként vonulnak be az "örökkévalóságba".

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Iskola a háború határán
A Belvárosi iskolát ábrázoló képeslapot Róth Dezső papíráruháza hozta forgalomba 1942 kora nyarán, és minden bizonnyal egy a frontra indulást nálunk váró hódmezővásárhelyi illetőségű fiatalember küldte egy számára kedves hölgynek Szolnokról.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az első ipari formatervező emléke
A Kossuth tér és a Táncsics út sarkán bő fél évszázada díszíti a "lordok háza" nyugati homlokzatát Dózsa Farkas András valószínűleg "Tudomány és művészet" című alkotása. Elhelyezéséről, leleplezéséről szinte semmit se lehet tudni, pedig alkotója a hazai ipari formatervezés úttörője.

A Szoborpark további képei