Album



Család a Tisza-híd alatt

2015. január 31.

Sok szempontból különös ez az 1916-ban kiadott, de csak egy évvel később feladott képeslap. Természetesen nem színes, csak festett, igaz ettől úgy néz ki, mint egy naiv festmény. Aminek akár azt a címet is adhatnánk, hogy "Gazban sétáló család a híd alatt".

Számomra ennek a képeslapnak a legfontosabb különlegessége, hogy az egyetlen olyan képem, amelyik az 1911-ben átadott Tisza-hidat nem a város, hanem a túlpart felől ábrázolja. Azt hiszem, nem nehéz rájönni, hogy a még fekete-fehér képet készítő fotós nagyjából a mai rendőrségi üdülő környékéről dolgozhatott. Azt persze nem tudom eldönteni, hogy egy családi képből lett ez a képeslap, vagy az előtérben lévő nő és két gyerek ugyanúgy később került a fotóra, mint a színek. Az mindenesetre érdekes, hogy a híd másik oldalán, szűk száz esztendeje, itt-ott ember-, de legalább gyerekmagasságú gaztenger volt.

A lap másik különlegessége, hogy nagyon szépen megmutatja, milyen is volt a mai Tisza-parti sétány helye legalább tíz-tizenkét évvel azelőtt, hogy rendezték volna. Ha a híd alatt átnézünk, akkor legtávolabb a három szolnoki templomot látjuk, ami egyébként a város legszebb - akár ma is használható - szimbóluma. A templomoktól a híd felé haladva, a hosszú piros tető a Verseghy Gimnáziumhoz tartozik. Az utána látható nagyobb épület azonban nem a Tisza szálló, hiszen azt majd a part rendbetételével egyidőben, a húszas évek végén építik csak fel. Ha jól gondolom, azok ott még a Scheftsik malom sziluettje a kéménnyel. Látszik, hogy a mai Verseghy park hely száz éve még egy elég rendezetlen, ipari-vásári terület, ahol egyébként rendszeresen rendeztek piacokat.

Hajókat már nem látni a folyón, ami azt jelzi, hogy bő hatvan év alatt a vasút átvette a Tisza szállítási szerepét. Ha voltak is még ekkoriban hajók, azok már inkább a kanyar környékén, a teherpályaudvar közelében, vagy lentebb, az ipartelepeknél horgonyoztak.

A híd vasszerkezetének kifestésével nem babráltak az anziksz megjelentetői, így ha nem is aprólékos, de körülbelüli képünk lehet az 1944-ben megsemmisült, első szolnoki, közúti vashídról. Azt hiszem, vitathatatlan, hogy míves munka volt.

Ennek az 1917-ben postára adott lapnak a hátulja is különleges. Az egy dolog, hogy Szolnokot ábrázolja, és a postai bélyegző szerint is itt adták fel. Viszont a lapot író János arról számol be, hogy "Losoncra most értünk". Mivel hozzáteszi, hogy "Itt leszünk egész délután. Megyünk tovább N. várad felé", azt kell feltételeznem, hogy mielőtt János a Felvidéken feladhatta volna a megírt lapot, vonatra kellett szállnia, hogy Szolnok érintésével menjen Nagyváradra. (Legalábbis, ha a N. várad erre utal.) Így a lapot már nálunk adta postára 1917. január 14-e után, de annyi ideje sem volt, hogy még hozzátegyen pár sort a korábbi üzenetéhez. A dátumból és a sietségből arra gondolok, hogy János az első világháború katonájaként érintette Losoncot, Szolnokot és Nagyváradot.

A "kézcsókkal" üdvözlés alapján azt is feltételezhetnénk, hogy János esetleg Sárközy Andor főjegyző gyermeke volt. Ám Sárközy főjegyző úrnak Béla, Sándor, Elemér, Imre és László nevű fiai voltak, akik ráadásul mind az öten fiatalok voltak ahhoz, hogy az első világháború katonái legyenek. Testvérei között sem találtam János nevűt, így egyetlen tippem, hogy ennek a számomra különleges lapnak a feladója, az 1937-ben elhunyt főjegyző valamelyik keresztgyereke lehetett. Ami persze csak egy érdekes mellékszál ehhez a 99 éves, szolnoki képeslaphoz.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Csibuk és szerelem
Ha valaki esetleg tudja, ki lehetett Ferkó, aki 1901-ben Szolnokon a Kisfaludy utca 18. szám alatt lakott, akkor esetleg kiderülhet, hogy Gizike elkészítette-e neki a kért dohányzacskót, illetve a gödöllői lánnyal kiteljesedett-e a szerelmük. Mindezek mellett csak érdekesség Kalmár Miksa reklámképeslapja.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Bujdosó Ácslegény
A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

A Szoborpark további képei