Album



A negyvenes évek végén

2018. október 20.

Ezt a szolnoki városházát ábrázoló képeslapot legkorábban 1954. április 1-jén adhatták ki, mégis azt kell gondolnom, hogy felhasznált fotó minimum fél évtizeddel korábban, azaz a negyvenes évek végén készült. Nem túl jó felvétel, nem is igazán értem, miért éppen ebből lett az 1 forint 20 filléres kiadvány, miközben számtalan jobb kép is volt már Szolnokról. De van egy másik furcsaság is.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által megjelentetett képeslap hátsó oldalán található felirat szerint a felvételen Szolnok, a Városi Tanácsház látható. Mindebből minimum az következik, hogy a fotó megjelentetésére legkorábban 1954. április 1-jén kerülhetett sor, hiszen a hazai képeslapok kiadásában évtizedeken keresztül monopóliumot élvező szocialista nagyvállalatot akkor hozták létre. Ugyanakkor a város történetének ismerői a fotózás lehetséges legkorábbi dátumát is meg tudják mondani, amihez elegendő csak egy pillantást vetni a Városháza tetejére. Ahonnan hiányoznak a sarki és a díszterem fölötti kupolák, amelyek a második világháború végén sérültek meg. Tehát ilyen képet legkorábban 1945 nyarán lehetett készíteni, de mivel a növények és az árnyékok alapján ez egy nyári felvétel inkább azt mondanám, hogy 1946 után készült a fotó. A forgalom és az utak állapota alapján pedig nyugodt szívvel azt tippelném, hogy ilyen gyér járműforgalom utoljára a negyvenes évek végén lehetett Szolnokon, a város főterén, ott, ahol a 4-es főút is átszelte a települést.

Először azt gondoltam, hogy a negyvenes évek végi időpontra egy másik bizonyítékkal is tudok szolgálni. Merthogy az a bizonyos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata az ötvenes években megjelentetett egy három fotóból álló szolnoki képeslapot is, amelyen ugyanebből a szögből látható a Városháza/Tanácsháza (3. kép). Csak éppen a díszterem fölötti tetőzeten egyértelműen kivehető egy hatalmas, szerintem fénycsövekből összerakott vörös csillag. Amiből azt a következtetést akartam levonni, hogy a most bemutatott fotónak a vörös csillagos időszak előtt, tehát a tanácsi rendszer 1950. január elsejei bevezetését megelőzően kellett készülnie. Azaz ez a fotó 1946, 1947, 1948 vagy maximum 1949 nyarán születhetett.

Jobban megnézve a két fotót azonban el kellett vetnem ezt a megközelítést. És kicsit meg is döbbentem.

A két képen látható emberek, a helyzetük és a mozgásuk, a fák és az árnyékuk, a Városháza sarkánál álló konflis, a Táncsics utcai nagykapunál leállított kézikocsi mind egyértelművé teszik, hogy ugyanarról a felvételről van szó. Kizárt ugyanis, hogy a dolgok ugyanilyen együttállása néhány év különbséggel megvalósuljon. Ugyanakkor a három felvételes képeslapon megjelent felvételen a Városháza tetején ott az a bizonyos csillag, sőt a Táncsics utcai szárnyon villanyvezeték tartó szerkezet is látható, a kereszteződés fölött meg egy rakás vezeték.

Bár nem emlékezhetek rá, de a magam részéről nem vonom kétségbe, hogy a szolnoki Városi Tanácsház tetején az ötvenes években volt egy vörös csillag. A mai Sörárium lejáratával szemben pedig mind a két képen ott az a villanypózna, ami tarthatta a Táncsics utcai kereszteződés fölött áthúzott kábeleket, amelyek nagyon felnagyítva a csillag nélküli lapot, a homlokzatba olvadva kivehetők. De akkor mi történt? Miért kellett eltüntetni a csillagot, a vezetékeket és az épületet minden bizonnyal kiszolgáló villanypóznát a tetőről?

Csak tippelni tudok. A most bemutatott posta tiszta - tehát soha el nem küldött - egy felvételes képeslapot az ötvenes évek végén adta ki a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.

Mivel azonban nem állt rendelkezésre új felvétel, azt a negatívot használták, ami a háromképes lapon egyszer már megjelent. Ugyanakkor a cég emberei jobb minőségben akarták elkészíteni az új kiadványt - a minőségi javulás az ötvenes évek végén valóban tetten érhető a magyar képeslapok esetében -, ezért kicsit retusálták az egyébként meglehetősen rossz, bemozduló alakokat is őrző felvételt. És az 1956-os események után talán valakinek bevillant, hogy esetleg már nincs is ott az a csillag a Városi Tanácsház tetején - avagy konkrét információi is voltak erről -, tehát leszedte. Ahogy még néhány további, zavaró apróságot. Így elsőre talán sokan azt hihették, hogy a cég egy új felvétellel lépett a piacra.

De ez csak okoskodás. Az azonban tény, hogy az eredeti felvétel nagyon jól megőrzött egy pillanatot a negyvenes évek végének Szolnokából. Amikor még alig volt autó a városban, a taxik szerepét ló vontatta konflisok töltötték be, és még nyoma sem volt a Városháza mellett a hatvanas évek közepén felépített társasháznak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Templomunk a háborúban
Amikor Meszlényi Imre postára adta ezt a szolnoki képeslapot, talán még nem tudta, hogy a második világháború első nagy felvonása éppen véget ért. És úgy tűnik, a legkevésbé sem izgatta, hogy Szolnok legrégebbi épületét ábrázoló fotóval üzenhet haza, hiszen az sokkal fontosabb volt számára, hogy hamarosan hat nap szabadságot kap.

Az Album további képei
 

AKB

Elfeledett óra
Nem sokkal fél három után jártam a Kossuth és a Jókai út találkozásánál. Az órára pillantottam. És megállapíthattam, hogy ősz óta senkit sem érdekel, hogy a Szolnok főutcáján lévő nyilvános óra pontos vagy sem. Bár emlékeim szerint évek óta így van ez. Tavasszal már majdnem pontos lesz. De mi értelme egy ilyen órának? Haszontalan. Elfeledett. Csak csúfítja, és nem szolgálja a várost.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Azért az ember az úr
Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

A Szoborpark további képei