Azok az ötvenes évek

2013. május 11.

Mozgalmas szolnoki hétköznapot örökített meg a fotós, valamikor az ötvenes évek második felében, hogy aztán még egy évtizeddel később is forgalomba legyen ez a képeslap. Amit jobban megnézve döbbenek rá, ma már csak a Kiglovits-bazár épülete áll a képen látható házak közül.

Az ismeretlen fotós nyugodtan kiállhatott az ötvenes évek második felében a mai 1-es parkolóján keresztül vezető főút közepére, és nem kellett attól tartania, hogy elsodorja a forgalom. Mert amint az a képen is látszik, a négyes számú főközlekedési út városi szakaszán egyetlen személyautó tűnik csak fel, ha jól gondolom, egy 400-as Moszkvics. Ezen kívül egy lovas kocsi ér be a Kossuth út torkolatába, illetve egy motorkerékpár ácsorog a kép jobb sarkában. Egyébként kerékpárok és gyalogosok jelentik a forgalmat a meglehetősen mozgalmas képen.

A képet részben a motorkerékpár rendszáma - BL 545 - alapján próbáltam datálni. A két betűből és három számból álló rendszámok ugyanis 1958-ig voltak nálunk használatban, tehát a fotónak ezt megelőzően kellett készülnie. A Moszkvics alapján akár 1947-ben - akkor kezdték gyártani ezt a típust - is készülhetett volna a kép, de a kirakatok és a ruhák bennem mégis inkább azt az érzést keltik, hogy az ötvenes évek második felében járunk.

A kép bal oldaláról indulva sorra vehetünk néhány régi, eltűnt házat. Az első, a fa mögött, a valamikori Kereskedelmi Bank eredetileg szecessziós épülete. Aztán a mai Ságvári és Kossuth kereszteződésében álló földszintes üzletek, amelyek a hatvanas évek elején lettek lebontva. Középtájon, a Kossuth téren még áll a Steiner Jakab és fia féle ház, tőle jobbra pedig az ekkoriban éppen Alföld áruházként működő Nerfeld-palota. Az egyetlen épület, ami ma is a helyén van, az a XIX. század végén épült Kiglovits-bazár. Szűk hat évtized alatt ennyit változott a város.

Ebben a képben egyébként nekem a mozgalmassága tetszik. A mából nézve kicsit olyan, mintha egy filmforgatáson lennénk, ahol elhangzott a rendezői "tessék", és a meglepően sok statisztának egyenként kellene valamit csinálnia. A bal oldalon egy kerékpárját támasztó férfi két hölgynek teszi a szépet. Mögöttük, talán az egyik hölgy párja érkezik nagysebességgel, ugyancsak bringán. A kereszteződésben szintén két biciklis, előttük az áruház kirakatait nézegető emberek. Akik, ha tovább mennek majd a Tisza felé, bele fognak ütközni a bejárat előtt álló létrába, amiről talán az új áruházi logót szereli valaki. A Beloiannisz és a Ságvári sarkán, a házak árnyékában utcaseprő dolgozik egyenruhában, miközben egész sokan sétálnak és álldogálnak a kép jobb oldalán, a kirakatok előtt.

Megváltozott város, eltűnt emberek, egy régi pillanat. Ezért is szeretem a régi képeslapokat.