Album



Állomástorzó

2016. október 22.

A Fortepan.hu-n közzétett, a szolnoki vasútállomást 1955-ben mutató fotóról nagy valószínűséggel meg lehet mondani, hogy miért készült. Miként azt is, hogy miért fogadta még szűk két évtizedig nagyjából hasonló látvány azt, aki Szolnokra vonattal érkezett, vagy a nagyállomás érintésével hagyta el a várost.

Fogadni nem mernék rá, de ha tippelnem kellene az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) néhai fotósának 1955-ös GPS koordinátáit, akkor az valahová a mai állomásépület csarnokába esne. Úgy képzelem ugyanis, hogy a Pfaff-féle vasútállomás főhomlokzatának legmarkánsabb eleme, a két torony közé helyezett főbejárat, a Baross utca vonalába eshetett. És mivel más képekből arra lehet következtetni, hogy a maihoz képest igencsak keskeny állomásépület rögtön az első vágányhoz illeszkedett - a vágányok helyét pedig 1975-ben sem helyezték át jelentősen -, mindannak, amit ezen a fotón látunk a jelenlegi vasútállomás, hatalmas, üvegfalú csarnokának a helyén kellett lennie.

Ez a kép tizenegy évvel a harmadik szolnoki nagyállomást lényegében megsemmisítő bombázás után készült. Bármilyen hihetetlen, a jelenlegi helyén második ilyen célú épületegyüttes a fotózás pillanatában még ötven éves sem volt, így ha nincs a világégés, akár teljes pompájában is állhatott volna. Mivel azonban a történelem a "ha" szót nem ismeri, a harcok befejeződése után egy évtizeddel ilyen kép fogadta a 40 ezres város lakóit, és a feszített iparosítás miatt leginkább vonattal naponta Szolnokra ingázókat.

Amivel a fotós feladata is összefügghetett. Ugyanis 1955-re már világos volt, hogy a tiszai vasúti átkelő előtt, több fővonal találkozásánál, egy várhatóan lakosságszámában tovább gyarapodó várost egy ilyen, romjaiból toldozgatásokkal megmentett vasútállomás már nem sokáig tud kiszolgálni. Az első ötéves terv (1950-55) idején több nagyváros állomása megújult, így logikusnak tűnt, hogy a második szocialista tervidőszakban a szolnokira is sort kell keríteni. Márpedig a tervezéshez, a tervezés igazolásához fotók is kellettek, így a munkával megbízott UVATERV munkatársa jó pár képet készített a Pfaff Ferenc nevével fémjelzett épületegyüttes maradványairól. Gondolom azért, mert a megrendelők fejében az járhatott, hogy a torzó hamarosan el fog tűnni a föld színéről.

Ma már tudjuk, hogy ez nem így történt. Az 1956-os forradalom és az előző évek elhibázott gazdaságpolitikájából következő visszaesés eltüntette az új szolnoki állomás pénzügyi forrásait. Oly annyira, hogy majd csak az 1963-ban lefektetett nagy vasúti rekonstrukciós tervben került elő ismét a probléma. Ami egyben azt is jelentette, hogy az 1907-ben átadott, 1944-ben lényegében megsemmisült, 1955-ben a képen látható állapotban lévő vasútállomásnak még majdnem két évtizedig kellett kiszolgálnia az utasokat.

Hogy mikor szedték fel az állomás előtti macskakövet - ha az volt, és nem sárga keramit -, nem tudom. Miként a kép jobb szélén, a sínek között álló lámpa eltűnésének pontos időpontját sem ismerem, csak azt tudom, hogy hasonló utcai lámpák voltak a két világháború között szinte az egész városban, és egy-egy hasonló ma is áll a RepTárban illetve az E-On telephelye előtt. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a fotó bal szélén, a távolban látszódó, 1940 szeptemberében átadott Kolozsvári-híd kosaras szerkezete előbb lett átépítve - és megemelve -, mint hogy bezárt volna az ezen az 1955-ös fotón megörökített szolnoki állomás.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Népbank (Sztár) építése előtt
A mai napig csodálattal tölt el, hogy az előző századforduló környékén érdemes volt Szolnokról képeslapot küldeni a fővárosba a másnapi érkezéséről szóló üzenettel. Miként az is, hogy egyetlen ház felépítése vagy eltűnése miként változtatja meg egy utca képét. A korabeli retusálásokról nem is beszélve.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Egy hős honvéd emléke
A József Attila és a Százados út kereszteződésében, az egykori laktanya sarkánál immár 85 éve emlékeztet tábla egy 90 évvel ezelőtti balesetre, amikor a közeli kubikgödörbe beszakadó Oreskó Sára és Herbst Jenő szerelmespárt Hanzély Pál honvédhadnagy és társai megmentették, ám a tiszt életét vesztette.

A Szoborpark további képei