Az új felfalta a régit

2018. június 02.

Nem tudom megmondani, hogy inkább megrázóak vagy érdekesek, netán a mából nézve csak kordokumentumok azok a fotók, amelyek Szolnok átépítésének egy-egy olyan pillanatát örökítik meg, amikor a régi házakat "felfalták" az akkori újak. Egy újabb fotó Nagy Zsolt gyűjteményéből. A Hubay és a Sólyom utca sarkán járunk 1974-ben.

A megörökített házak fölé tornyosuló, már majdnem teljesen kész vízügyi székház látképe egyértelművé teszi, hogy ez a fotó Szolnokon készült. Még akkor is, ha ebből a szögből - nagyjából a jelenlegi Kossuth tér rendezvény teréről - ma már nem lehetne elkészíteni ezt a képet, hiszen a Hubay Ferenc és a Sólyom utcák sarkán az úgynevezett TB székház áll. Az a modern irodaház, amivel tulajdonképpen befejeződött a város főterének majdnem negyedszázadon át tartó átépítése.

Ezen a képen nem látszik, de talán érdemes gondolatban körbefutni a néhai piactéren, az 1892 óta Kossuth Lajos nevét viselő közterületen.

Szocialista átformálása 1952-ben kezdődött, amikor keleti végén elkezdték építeni az úgynevezett 1-es számú irodaházat, a későbbi Néplap székházat. Ami egyébként a maga nemében Szolnok egyik legszebb sztálinbarokk épülete, és akár védeni is lehetne. Szűk évtizeddel később követte a Sólyom utca sarkán álló, a legendás Múzeum éttermet is magában foglaló társasház. Majd pár évvel később a színházi jegyirodának helyet adó, színe miatt "Fradi háznak" nevezett épület, ami átadásakor még nem a Kossuth térre nézett, hanem a Steiner-féle ház hátuljára. Ugyancsak a hatvanas években készült el a Városháza - akkor Tanácsháza - mellett álló, a Magyar utcai torkolatot is lezáró hetvenhét lakásos társasház.

A felsoroltak kivétel nélkül földszintes épületeket tüntettek el a térről. Viszont a múzeum és a könyvtár között álló társasház helyén emeletes banképület állt ugyancsak a hatvanas évek végéig. A tér átépítésének egyik fontos mozzanata volt 1973-74-ben a néhai Népbank majd tiszti klub Sztár áruházzá való átépítése és beburkolása, illetve az imént említett Steiner-ház elbontása.

Mindez nagyjából egybe esett azzal az idővel, amikor Nagy Zsolt, a megyei napilap fotórovatának vezetője, Szolnok átépítésének megörökítője, ezt a képet is elkészítette. A Steiner-ház már nincs meg, helyén talán parkoló volt. Viszont a Vízügyi székház már szinte teljesen kész, csak a keleti falánál még látható teherlift, illetve a tetejéről hiányzó vörös csillag árulja el, hogy ez a kép az átadása előtt készült. Szerintem 1974-ben, amit nemcsak a tizenhét szintes irodaház építése támaszthat alá, hanem a Kossuth téren még működő lakberendezési áruház (a fotó bal szélét tessék nézni!). Néhány hónappal később már az Ady Endre utcai Domusban vásárolhattak bútorokat a sorra épülő, új szolnoki lakások boldog tulajdonosai.

De más apróságokat is érdemes észrevenni ezen a szerintem 44 éves felvételen. És nem elsősorban a lakberendezési bolt előtt parkoló Trabant 601-esre és Wartburg 353-asra - a ma már ugyancsak nem létező NDK autóiparának két "csúcsmodelljére" - gondolok. Hanem például a kereszteződésen éppen áttolni készült nagykerekes, úgynevezett fekvő babakocsira, amihez hasonlóban a fél országot tologathatták. Vagy a már szinte tető nélküli ház Hubay utcai oldala előtt álló utcai lámpára, amiből már csak egy-egy található mutatóban, a városban. Netán a Sólyom utca végén álló elsőbbség adásra figyelmeztető táblára, amelynek oszlopát akkoriban még fekete-fehérre festették. (A bukósisakban sétáló és a kamerába néző úrral most ne foglalkozzunk!)

És persze a halálra ítélt Hubay utca 3. és 5. számú házaknál is érdemes egy kicsit elidőzni. A sarki épületben biztos, hogy valamilyen bolt működött a lebontása előtt. Igényes homlokzatából is megőrzött valamennyit ez a felvétel. A mellett álló Hubay utcai épület pedig igazi polgárház lehetett, nem középen elhelyezett bejárattal, alápincézve, minden bizonnyal több lakásnak is helyet adva. Néhány hasonló ház még áll a Baross és a Templom utca által körülzárt városrészben, bár szépen felújított, megmentett épületet nem tudnék mondani.

Ezek a házak nem lehettek negyven-ötven évesnél idősebbek. A szocialista nagyváros, az új Szolnok tervezői azonban úgy gondolták, hogy a város megújuló főterének még a sarkán sem állhatnak ilyenek. Gondolom, valamikor a hatvanas évek elején változtatási és felújítási tilalmat rendeltek el rájuk, majd a hetvenes évek elejétől folyamatosan lebegtették a lebontásukat, alkudoztak a tulajdonosokkal vagy lakókkal, aztán 1974-ben megszületett a véghatározat. Bontani kell, hisz egy új irodaház épül ezekre a telkekre.

Nagy Zsolt pedig a tér túloldaláról kiballagott és megörökítette ennek a két háznak is a torzóját, mint oly sok, a 900 éves évfordulóhoz kapcsolódóan eltűnt szolnoki épület utolsó pillanatait.