Album



Az örök Tisza

2014. szeptember 06.

Egy nagyjából ugyanilyen a fotót ma is el tudnánk készíteni, ha az öt autót eltüntetnénk erről a képeslapról. Aminek a fotózási dátumát egyébként éppen az autók miatt a hatvanas évek közepére tenném. Szóval Hotel Tisza egykor és ma (is).

Amikor ez a fotó készülhetett a hatvanas évek közepén, akkor a Tisza Szálló már majdnem négy évtizede volt a város emblematikus épülete. Sőt, talán azt is kimondhatjuk, hogy a felépítésével megszabott új iránynak köszönhetően, a környék jó ideje már nem a mindenféle piacok és rakparti kikötők helye volt, hanem a város legnagyobb parkjának, egyik korzójának. Igaz, közben átélt egy világháborút, így a falai között láthatott nem kevés német és orosz katonát is. A háború utáni első helyreállítást követően pedig államosították, hogy aztán komoly versenyben álljon a Szapáry, majd Ságvári úti, a hatvanas évektől Ságvári körúti Nemzeti Szállóval. Bár nem hinném, hogy az ötvenes-hatvanas években komoly piaci versengésről beszélhetünk, maximum a legalább ezen a téren meglévő választás lehetőségéről. Visszaemlékezők szerint, akkoriban ez két nívós szállója volt Szolnoknak.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által, minden bizonnyal némi reklámcéllal is megjelentetett képeslapot nézegetve, tényleg azt mondhatjuk, hogy ezt a fotót szinte ma is elkészíthetnénk. A szinte kifejezést csak azért kell használni, mert az épület két oldalán látható részletek miatt megbukhatna a kísérletünk. A szálloda udvarán ugyanis jó ideje nincs már magas törzsű rózsákból álló kert. Illetve hol vannak már azok a szállodán túl, a Táncsics utca torkolatánál álló lámpák, amelyek a hatvanas-hetvenes években szinte minden város képeslapján felbukkannak. A homlokzat, a kerítés, a fák ugyanilyenek most is, maximum az utca burkolata az, ami az utóbbi pár év fotóit markánsan megkülönbözteti a korábbi évtizedekétől.

És itt most természetesen ne foglalkozzunk a beltartalommal. Igen, az épület és környéke nyolc és fél évtizede szinte semmit sem változott, de hol vannak már azok az idők, amikor a Tisza volt az első szállodánk, éttermünk és rendezvényhelyünk. Ezt még akkor is meg kell jegyeznünk, ha sok vidéki város elsőszámú szállodájánál nagyságrendekkel szerencsésebb sors jutott a mi Tiszánknak. Mert legalább még áll, működik és nem az enyészeté, a pusztulásé, mint a pécsi, a szegedi vagy a miskolci testvérei.

Persze egy ilyen lassan fél évszázados képeslapnál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fotón szereplő autókat sem. Főleg, hogy itt talán a korabeli vendégekről árulhatnak el valamit. A sorban legelöl álló nyugati kocsi - a márkáját nem tippelném - a rendszám alapján biztos, hogy olasz. Tehát vagy egy külföldi vendég járt vele Szolnokon, avagy az ekkoriban már visszamerészkedő külföldre szakadt hazánk fia. A harmadik jármű - talán egy Skoda - szerintem valami állami eszköz lehetett, míg a két gyönyörű Moszkvics, illetve a fehér Trabant a kádári kiegyezés szimbólumai.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Fordított padok
Abból, amit valamikor a hatvanas évek elején megörökített az ismeretlen fotós, ma már csak a múzeum épülete és a mellette álló lakóház található a Kossuth téren. Ami az anzikszhoz felhasznált képeslap készítésekor éppen átépítés közben volt.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Plakátmagány
Beruházni, kivitelezni nagyon tudunk. Működtetni már nem annyira. Néhány évvel ezelőtt viszonylag esztétikus hirdetőtáblák kerültek a Szapáry út megújult burkolatára. Hogy milyen pénzből, mára nem érdekes. Az azonban érdekelne, kié lehet ez a néhány hirdetőtábla. Kit nem zavar, hogy hónapos plakátok rohadnak rajtuk? Ki nem veszi észre, hogy van, amelyikre vállalhatatlan kiegészítések kerültek? Szolnok közepén. Vagy ezek magányos plakáthelyek, gazdátlan plakátokkal? Kellemetlen ez a tulajdonosra, a hirdetőkre, a plakátokon szereplőkre, de ránk, szolnokiakra nézve is.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Alapos emléktábla
A Baross utca 9. számú ház utcafrontján május 14-én helyezte el a Szolnoki Római Katolikus Egyházközség Dr. Tóth Tihamér, az 1939-ben elhunyt veszprémi püspök emléktábláját, ami jelenleg nemcsak a város legújabb ilyen mementója, de talán a legalaposabb is.

A Szoborpark további képei