Érdekes kép sok kérdéssel

2016. április 16.

Ez egy számomra rendkívül érdekes légifelvétel Szolnokról, aminek jó lenne tudni a keletkezési körülményeit és pontos idejét. Az világos, hogy a szolnoki Tárházat mutatja fénykorában, azaz biztosan 1935 utáni a kép. De vajon ki volt Farkas Ferenc, aki a felvételt készíthette?

A bizonytalanok kedvéért rögzítsük, hogy a felvétel előterében a Tisza, majd az 1935. július 18-án átadott Nostra Tárház és kiszolgáló létesítményei, aztán a Mártírok útja, illetve mögötte jórészt Szolnok Nagyvárosnak nevezett VI. kerülete látható. A felvétel jobb széle a Gábor Áron térnél van, míg a bal nagyjából a Meder utca és a Mártírok útja kereszteződésénél, a felső részén pedig a Rákóczi út, illetve az attól beljebbi részek láthatóak.

Elsőre azt mondanám, hogy a felvétel a második világháború után készült, hiszen háborús sérülésnek semmi nyomát nem látni rajta. De ez persze akár arra is utalhat, hogy a fotós akár még 1935 és 1944 nyara között is dolgozhatott. Ám a Tárházhoz tartozó telek kiépültsége, a viszonylag sok vasúti kocsi, illetve a Mártírok útja túloldalán látható gyárépület miatt mégis a háború utáni fotózásra tippelnék.

A fotózás legkésőbbi időpontját néhány ma álló objektum építési dátumának ismeretében lehetne megadni. Ha például tudnánk, hogy a Gábor Áron téren - a fotó jobb alsó sarkánál látható nagy üres placc - mikor készült el a Víz- és Csatornaművek jelenlegi átemelő telepe. Szerintem valamikor a hetvenes évek elején, bár azt sem zárom ki, hogy a háromszög alakú telken látható házak ennek valamiféle előfutárai. Ugyancsak segítené a kormeghatározást a Petőfi úti benzinkút születési dátumának ismerete, hiszen a kép jobb széléről még az is hiányzik. Úgy tippelem, hogy ez is valamikor a hetvenes évek legelején épülhetett. Miként a Meder utca környékén ma álló négyemeletes szalag- és pontházak is, amelyeknek a helyén még leginkább hatalmas kertek voltak a fotózás pillanatában. Ha és amennyiben a már említett Mártírok úti gyár az egykori Tejipar üzeme, és esetleg azonos azzal, amit 1971-ben adtak át, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy a felvétel a hetvenes évek első felében készült. De azért erre nem vennék mérget.

A dátumozáshoz kapcsolható részleteken kívül érdemes mást is alaposan szemügyre venni a képen. Például a Tárház Tiszához vezető két szállítószalagját, amikről egykor az uszályokat rakodták - mintha egy ezen a képen is horgonyozna a jobb alsó sarokban -, és mára csak az egyiknek a torony maradt meg a sétány fölött. De érdekes az is, hogy a Student Hotel és a ma főiskolai kollégiumnak helyet adó tízemeletes telkei is a Tárházhoz tartoztak mindenféle földszintes épületekkel és vasúti sínekkel együtt. Ami meglepő számomra - bár a közismert 1937-es várostérkép alapján is feltűnhetett volna -, hogy a Mártírok, egykor Tomory út vonalvezetése a felvételen még máshogy volt a Tárház előtt. Mert miközben ma akár a kisebb raktárépület falához is odaállhatunk az utcán, a kép készítésekor még egy jókora, beépített telekrész volt előtte.

Érdekes, hogy az egykori Tejipar körüli telekrész a fotózás idején is körülbelül ugyanolyan elhanyagoltnak látszik, mint ma. Mintha csak el lenne átkozva az a terület. Igaz, a képet nézegetve azt is észrevehetjük, hogy a közterületek - lásd a már említett Gábor Áron teret, a Konstantin utca üres kiszélesedéseit, vagy éppen az iparterületnek számító Tisza-partot - állapotával szemben egészen mások lehettek az elvárások, mint napjainkban.

A ma is álló Rákóczi úti iskola (bal felső sarok), a Gábor Áron tér sarkán álló hosszú, alföldi parasztpolgár ház mellet biztos van még néhány régi épület, amit jelenleg is le lehetne fotózni. Azonban összességében elmondható, hogy az elmúlt fél évszázadban Szolnoknak ez a része is rengeteget változott, hiszen itt épült a városban a legtöbb társasház, és lett sokkal sűrűbben lakott, mint volt bármikor korábban.

Hogy Farkas Ferenc, aki a képen látható felirat szerint a felvételt készítette, ki lehetett, nem tudom. Ha tippelnem kellene, akkor vagy katona, vagy vízügyi szakember vagy valamelyik újság élelmes fotóriportere. Ugyanis nekik volt esélyük akár a háború előtt, akár utána arra, hogy repülőgépről fényképezzék a várost, annak is egy fontos ipari objektumát.