Album



Amiért nem kár

2010. augusztus 29.

Amint a várak ereje sem a falakban, úgy a színházaké sem az épületekben van. A legendás szolnoki színház 1990-ig ebben a megerőszakolt gnómban működött.

A mellékelt képeslapot valamikor a hatvanas-hetvenes években adhatták postára Szolnokon. A színház előtt sorakozó autókból - egy Skoda Octavia személyautó, két klasszikus Ikarusz helyközi busz és két GAZ teherautó - arra következtethetünk, hogy maga a fotó sem sokkal előbb készülhetett. Azonban, ha az autók időközben cserélődtek is, a Szolnoki Szigligeti Színházat szerető közönséget az 1989/90-es évadig ez a szörnyszülött gnóm fogadta.

Ha jobban megnézzük a képet, jól látható, hogy az egykori színház épülete két részből állt. A főhomlokzatot a hatvanas években biggyesztették a régi tornyos helyére. Ebben kapott helyet a nézőtéri csarnok, a ruhatár, a büfé, és ha jól emlékszem egy kisebb próbaterem is. Nagyjából ugyanúgy, ahogy most. A szocialista kockablokk mögött az ötvenes években renovált, a háború előtt épített színház maradványai láthatók, a kötélpadlással, a kétszintes öltözői sorral, és a sarokban, a torony alatt a művészbejáróval.

Az épület a nyolcvanas évek végére végtelenül lepusztult. Néhol nem lehetett becsukni a megvetemedett ajtókat, hiányzott a festék, a vakolat, elkoptak a nézőtéri székek. Mindezek ellenére Schwajda György olyan színházat teremtett itt, amelynek az egész országból csodájára jártak, amelyet Kaposvárral emlegettek egy lapon. A Doktor Zsivágó ősbemutatója, a Rákóczi tér, a Ludas Matyi, a 301-es parcella bolondja felejthetetlen élmény azoknak, akik élőben láthatták. És persze közben mentek a klasszikusok, a vidéken elmaradhatatlan operettek. Azt hiszem, csak Schwajdát és a beavatottakat érdekelte, hogy miközben minden este megszületett a csoda a színpadon, a ház majdnem összedőlt.

És 1990-ben elkezdődött a munka. Senki nem siratta a régi ?kiskoszost?, mert valami olyan született helyette, ami modern ugyan, de küllemében a régi szolnoki színházakra emlékeztet. És ennek lassan húsz éve.

És ebben a két évtizedben a szolnoki színház sok mindent megért. Voltak botrányok, újabb Schwajda időszak, csendes és nagyobb hírverésre érdemes évadok. De a színházat igazán csak az tudja megítélni, aki jár is az előadásaira, aki hallomásokra alapoz, az olykor nagyot téved.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Két férfi a Zagyva-gáton
Két férfi sétál a Zagyva-gáton, a Tabán mögött, valamikor a hatvanas évek végén. Ha akarom, akkor ebből a fotóból egy falusi és egy városi képet is tudok vágni. Illetve mellé tehetek egy pár hónappal későbbi fotót is, amikor már gépek túrták az árteret.

Az Album további képei
 

AKB

Minek a hírmondója?
"Úgy is mondhatnám, hogy én vagyok az utca hírmondója." Mit szólna Lópici Gáspár, ha látná, mivé vált a szakmája? Vagy a Vadliba őrsnek örömmel nyilatkozna arról is, hogy a szolnoki Baross utcán még olyan plakátokra is bukkanhat az újak alatt, amiket még az ő idejében ragasztottak ki? Nem olcsó ilyen helyekre plakátokat kihelyezni. A profitráta azonban nem engedi, hogy időnként letakarítsák a hirdetőoszlopokat. Persze, ha nincs a városházán senki, akinek ez bántaná a szépérzékét, és merne szólni is a gazdának, akkor maradnak a "plakátmagányban ázó éjjelek" - és nappalok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Verseghy Ferenc mellszobra
A Verseghy parkban 81 éve felállított Verseghy Ferenc szobor legalább két elsőséget is magáénak tudhat, amelyek azonban két érdekes kérdést is felvetnek. Mindezek mellett nyugodtan kijelenthetjük, hogy Borbereki Kovács Zoltán bronzszobrát egyedülállónak, szolnoki különlegességnek is tekinthetjük.

A Szoborpark további képei