Szobor Park Szolnok



A 145-ös vonal emléktáblája

2014. február 27.

A vasútállomás mellett álló szocreál irodaház távolabb eső sarkánál - a kiállított 424-es gőzmozdony felé haladva - öt emléktáblát találunk a falon. Közülük az egyik a Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal megnyitásának centenáriumára emlékeztet.

Azt általában mindenki tudja, hogy az ország második vasútvonala Budapest és Szolnok között nyílt meg 1847. szeptember elsején. A szolnokiak közül sokakban még az is felrémlik, hogy ez adta az apropót a város napjának kijelöléséhez. Azt viszont már kevesebben tartják számon, hogy az első pesti vonatok nem a mai állomás területére érkeztek. Az pedig, hogy Szolnok igazi vasúti csomóponttá válása az első vonat érkezése után bő fél évszázadig tartott, még kevésbé ismert. És emléktábla is csak kettő utal erre.

Közülük az egyik az állomás melletti irodaház falán, négy másik emléktábla társaságában található, és ha jól gondolom, a Szolnokon összefutó hat vonal közül az utolsónak építettre emlékeztet. Az aprócska dombormű előterében egy férfi - talán vasutas - és egy nő áll kicsit szomorúan, talán összebújva. Mögöttük gőzmozdony vontatta személykocsi robog, aminek a takarásából az egész magyar vasútra egykor oly jellemző állomásépület teteje kandikál ki. Alatta pedig a felirat: Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal 1897-1997.

Amiből mindenki számára egyértelmű, hogy ez a kis tábla a két várost összekötő - ma 145-ös vonalként számon tartott - vasútvonal megnyitására emlékeztet. Amit a centenárium évében a Vasúttörténeti Alapítvány helyezett el a vonalon érintett néhány önkormányzat összefogásával. Nem ellenőriztem, de a korabeli leírások alapján hasonló emléktáblának kell lennie valahol Tószegen, Lakitelken, Tiszaalpáron és Kiskunfélegyházán is.

Sajnos az emléktábla - méretei és funkciója miatt - arról már nem szólhat, hogy a szolnoki ipartelepek kialakulásában vagy fejlődésében is szerepet játszó vonal eredetileg Helyi Érdekű Vasútként (HÉV), azaz a normáltól eltérő pályával épült Környei Izidor tervei alapján. Az első szerelvény 1897. december 9-én közlekedett rajta, és csak a szerencsének, meg az időközben teret nyerő józanésznek köszönhető, hogy a nyolcvanadik születésnapja előtt nem számolták fel. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció - ami részben az olcsó üzemanyagra és a KGST felfutó teherautó gyártására épített - a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonal tíz éven belüli megszüntetésével számolt. Ami aztán nem valósult meg, sőt a hetvenes-nyolcvanas években korszerűsítették a pályát, ami így teljes értékű vasútvonal maradhatott. És, amit negyedszázada még a vegyiművektől a cukorgyáron keresztül, szerintem a Mezőgépen át a betonelem-gyárig és a papírgyárig sok szolnoki üzem használhatott.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Lipcsei képeslap Szolnokról
Ebben a képeslapban nem az a legérdekesebb, hogy a Verseghy gimi és az előtte lévő ?park? 110 évvel ezelőtti állapotát őrzi. Inkább az, hogy egy nagy nemzetközi cég a XX. század elején fontosnak érezte kínálatába egy (?) szolnoki képeslapot is felvenni. De vajon miért a gimit tartotta megörökítendőnek?

Az Album további képei
 

AKB

Újrahasznosítás
Néhány funkció nélkül maradt oszlopnak új szerepet találtak az utcára üldözött dohányosok, a Madách utca elején, az egykori telefonközpont bejáratánál. Mert hová is lehetne itt dobni a csikket? A földre? Onnan egyszerűen össze lehet söpörni. A kukába? Az nincs a környéken. Valami saját kis csikktartóba? Az túl európai lenne. A legkézenfekvőbb helyre? Igen. Be kell gyömöszölni a cigarettavégeket a régi oszlopok tetejébe. Majd csak lesz velük valami.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tánc a volt tánchelyen
Az egykori Szakszervezetek Művelődési Ház oldalsó bejárata fölött ma még ott van Andrássy Kurta János 1958-ban kihelyezett Tánc című domborműve. Bár az épület falai között sok tánc már nem lesz, bízzunk benne, hogy új funkciója mellett is a helyén maradhat ez a köztéri plasztika.

A Szoborpark további képei