Szobor Park Szolnok



A 145-ös vonal emléktáblája

2014. február 27.

A vasútállomás mellett álló szocreál irodaház távolabb eső sarkánál - a kiállított 424-es gőzmozdony felé haladva - öt emléktáblát találunk a falon. Közülük az egyik a Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal megnyitásának centenáriumára emlékeztet.

Azt általában mindenki tudja, hogy az ország második vasútvonala Budapest és Szolnok között nyílt meg 1847. szeptember elsején. A szolnokiak közül sokakban még az is felrémlik, hogy ez adta az apropót a város napjának kijelöléséhez. Azt viszont már kevesebben tartják számon, hogy az első pesti vonatok nem a mai állomás területére érkeztek. Az pedig, hogy Szolnok igazi vasúti csomóponttá válása az első vonat érkezése után bő fél évszázadig tartott, még kevésbé ismert. És emléktábla is csak kettő utal erre.

Közülük az egyik az állomás melletti irodaház falán, négy másik emléktábla társaságában található, és ha jól gondolom, a Szolnokon összefutó hat vonal közül az utolsónak építettre emlékeztet. Az aprócska dombormű előterében egy férfi - talán vasutas - és egy nő áll kicsit szomorúan, talán összebújva. Mögöttük gőzmozdony vontatta személykocsi robog, aminek a takarásából az egész magyar vasútra egykor oly jellemző állomásépület teteje kandikál ki. Alatta pedig a felirat: Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal 1897-1997.

Amiből mindenki számára egyértelmű, hogy ez a kis tábla a két várost összekötő - ma 145-ös vonalként számon tartott - vasútvonal megnyitására emlékeztet. Amit a centenárium évében a Vasúttörténeti Alapítvány helyezett el a vonalon érintett néhány önkormányzat összefogásával. Nem ellenőriztem, de a korabeli leírások alapján hasonló emléktáblának kell lennie valahol Tószegen, Lakitelken, Tiszaalpáron és Kiskunfélegyházán is.

Sajnos az emléktábla - méretei és funkciója miatt - arról már nem szólhat, hogy a szolnoki ipartelepek kialakulásában vagy fejlődésében is szerepet játszó vonal eredetileg Helyi Érdekű Vasútként (HÉV), azaz a normáltól eltérő pályával épült Környei Izidor tervei alapján. Az első szerelvény 1897. december 9-én közlekedett rajta, és csak a szerencsének, meg az időközben teret nyerő józanésznek köszönhető, hogy a nyolcvanadik születésnapja előtt nem számolták fel. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció - ami részben az olcsó üzemanyagra és a KGST felfutó teherautó gyártására épített - a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonal tíz éven belüli megszüntetésével számolt. Ami aztán nem valósult meg, sőt a hetvenes-nyolcvanas években korszerűsítették a pályát, ami így teljes értékű vasútvonal maradhatott. És, amit negyedszázada még a vegyiművektől a cukorgyáron keresztül, szerintem a Mezőgépen át a betonelem-gyárig és a papírgyárig sok szolnoki üzem használhatott.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

SZTK és árvíz
Utána kellett néznem, hogy minek a rövidítése az SZTK, amivel a mai napig jelöljük a szolnoki Hősök terén álló rendelőintézete. Meg annak is, hogy 54 évvel ezelőtt mi történt a Jászságban, hogy ki kellett telepíteni Jászdózsát. Amiről ez az 1 forint 20 filléres, expresszként feladott képeslap tudósít.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Konstantin püspök a magasban
Szolnok legrégebbi, valós személyről mintázott szobra Schuster Konstantin püspök portréja, amely a róla elnevezett és a Baross utca sarkán álló iskolaépület emeleti fülkéjében látható. A XX. századi magyar történelem ismeretében talán meg se lepődünk azon, hogy körülbelül negyven éven keresztül nem volt a helyén a szobor. Szerencsére Kaposvári Gyula megmentette.

A Szoborpark további képei