Album



A toronysisakot figyeljék!

2021. április 03.

Az egykori szolnoki vár területén is több száz alkalommal ünnepelhették már a húsvétot, miként az is biztos, hogy a város plébánia temploma lassan kétszáz éve fogadja a híveket. Igaz, a mai toronysisak még nincs százéves, ami a régi képeslapok korának a meghatározásában is segít.

Két kezünkön meg tudjuk számolni azokat a szolnoki épületeket, amelyek az 1848-49-es szabadságharc előtt már álltak. És ezek szinte mind templomok, vagy hozzájuk kapcsolódó, egyházi építmények. Az egykori szolnoki vár területén - amiről ugye azt gondoljuk, hogy a város legrégebben lakott területe - csak egyetlen ilyen építmény áll, mégpedig a korábbi romokból 1822-24 között felépített vártemplom. Erről a legtöbben azt tudják, hogy az 1919-es magyar-román összecsapásokban súlyos találatot kapott, aminek a következtében a templomtorony bezuhant az épület belsejébe. Még soha se raktam egymás mellé a szolnoki vártemplomról készült képeslapokat, így eddig nekem se tűnt fel, hogy a jelenlegi toronysisak alapvetően eltér az eredetitől.

A fenti színezett fotó, ami özvegy Kissné kiadásában megjelent képeslapon maradt ránk biztos, hogy a román ostrom előtt készült, hiszen a tulajdonomban lévő anzikszot 1915. augusztus 21-én küldte Csehországba egy katona. A kép bal oldalán futó zöld kerítés talán a fotózás idején néhány éve már létező Szolnoki Művésztelephez tartozhatott, bár a templom bejáratától jobbra, a fák között szerintem még csak egy kereszt, és nem a Nepomuki Szent János szobor talapzata látható, ami ugye 1910-ben került erre a helyre. A másik, fekete-fehér képeslaphoz használt fotó viszont biztosan a két világháború között készült a Tisza bal partjáról, hiszen a birtokomban lévő változatot 1940. szeptember 14-én adták postára, miközben a torony süvege már más, mint a színes felvételen.

Gerő Ignác kiadásában is jelent meg képeslap a vártemplomról az első világháború előtt (bal oldali kép). Miként a két háború között a Nemzeti Újság Képes Műmellékletének kiadásában is közöltek fotót a csak 1928-ban létrehozott szolnoki egyházközségi szervezet plébániatemplomáról (jobb oldali kép). A kettőt együtt nézve egészen jól látszik a toronysisakok közötti különbség. A bal oldali mutatja, hogy 1919 előtt a toronyóra fölött még nem ívelt a sisak és a toronyfal találkozása, illetve a sisakból hiányzik a középső kitüremkedés, és a kereszt alatti kialakítás is teljesen más. Egyszer majd valaki biztosan elárulja, hogy alig pár évvel a torony ledőlése után miért nem az eredeti formában történt meg a helyreállítás.

A két világháború között készült fenti fotón két további dolgot érdemes felfedezni. Az egyik a Nepomuki Szent János szobor, ami ma már a templom háta mögött áll. Ugyanakkor már itt sem láthatóak a szobor két oldalán eredetileg álló angyalok, amelyek a XIX. század közepéről származó, még a torkolat közelében készült ábrázolásokon megvoltak. A másik, a templomtól jobbra, a távolban füstölő kémény, ami pedig nem más, mint az város villanytelepének a tartozéka.

Az utolsó kép, amit a templomról szeretnék bemutatni már a hatvanas években készült, és az akkor monopolhelyzetben lévő állami cég, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg. Az egy forint húsz fillérért árult képeslaphoz használt fotót a Szolnoki Művésztelep kertjéből készítették, és a buja növények miatt kicsit úgy néz ki, mintha valami faluszéli templom lenne. És nem a szolnoki Magyarok Nagyasszonya templom.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szinte még új a szolnoki korzó
Szinte még minden új volt a Szapáry úton, amikor az ehhez a laphoz használt fotó készült. Vagy legfeljebb húsz éves. Az az épület is, aminek emeletéről a képet lőtte az ismeretlen fotós, hogy abból Gettler József hírlap előfizetési irodája anzikszot csináljon, amit egy cseh katona postázott.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Centrum-sarok tűz tábla
Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

A Szoborpark további képei