Album



A toronysisakot figyeljék!

2021. április 03.

Az egykori szolnoki vár területén is több száz alkalommal ünnepelhették már a húsvétot, miként az is biztos, hogy a város plébánia temploma lassan kétszáz éve fogadja a híveket. Igaz, a mai toronysisak még nincs százéves, ami a régi képeslapok korának a meghatározásában is segít.

Két kezünkön meg tudjuk számolni azokat a szolnoki épületeket, amelyek az 1848-49-es szabadságharc előtt már álltak. És ezek szinte mind templomok, vagy hozzájuk kapcsolódó, egyházi építmények. Az egykori szolnoki vár területén - amiről ugye azt gondoljuk, hogy a város legrégebben lakott területe - csak egyetlen ilyen építmény áll, mégpedig a korábbi romokból 1822-24 között felépített vártemplom. Erről a legtöbben azt tudják, hogy az 1919-es magyar-román összecsapásokban súlyos találatot kapott, aminek a következtében a templomtorony bezuhant az épület belsejébe. Még soha se raktam egymás mellé a szolnoki vártemplomról készült képeslapokat, így eddig nekem se tűnt fel, hogy a jelenlegi toronysisak alapvetően eltér az eredetitől.

A fenti színezett fotó, ami özvegy Kissné kiadásában megjelent képeslapon maradt ránk biztos, hogy a román ostrom előtt készült, hiszen a tulajdonomban lévő anzikszot 1915. augusztus 21-én küldte Csehországba egy katona. A kép bal oldalán futó zöld kerítés talán a fotózás idején néhány éve már létező Szolnoki Művésztelephez tartozhatott, bár a templom bejáratától jobbra, a fák között szerintem még csak egy kereszt, és nem a Nepomuki Szent János szobor talapzata látható, ami ugye 1910-ben került erre a helyre. A másik, fekete-fehér képeslaphoz használt fotó viszont biztosan a két világháború között készült a Tisza bal partjáról, hiszen a birtokomban lévő változatot 1940. szeptember 14-én adták postára, miközben a torony süvege már más, mint a színes felvételen.

Gerő Ignác kiadásában is jelent meg képeslap a vártemplomról az első világháború előtt (bal oldali kép). Miként a két háború között a Nemzeti Újság Képes Műmellékletének kiadásában is közöltek fotót a csak 1928-ban létrehozott szolnoki egyházközségi szervezet plébániatemplomáról (jobb oldali kép). A kettőt együtt nézve egészen jól látszik a toronysisakok közötti különbség. A bal oldali mutatja, hogy 1919 előtt a toronyóra fölött még nem ívelt a sisak és a toronyfal találkozása, illetve a sisakból hiányzik a középső kitüremkedés, és a kereszt alatti kialakítás is teljesen más. Egyszer majd valaki biztosan elárulja, hogy alig pár évvel a torony ledőlése után miért nem az eredeti formában történt meg a helyreállítás.

A két világháború között készült fenti fotón két további dolgot érdemes felfedezni. Az egyik a Nepomuki Szent János szobor, ami ma már a templom háta mögött áll. Ugyanakkor már itt sem láthatóak a szobor két oldalán eredetileg álló angyalok, amelyek a XIX. század közepéről származó, még a torkolat közelében készült ábrázolásokon megvoltak. A másik, a templomtól jobbra, a távolban füstölő kémény, ami pedig nem más, mint az város villanytelepének a tartozéka.

Az utolsó kép, amit a templomról szeretnék bemutatni már a hatvanas években készült, és az akkor monopolhelyzetben lévő állami cég, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg. Az egy forint húsz fillérért árult képeslaphoz használt fotót a Szolnoki Művésztelep kertjéből készítették, és a buja növények miatt kicsit úgy néz ki, mintha valami faluszéli templom lenne. És nem a szolnoki Magyarok Nagyasszonya templom.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Kossuth terünk '73 körül
A kép előtere talán egy pillanatig zavaró lehet, bár az sem kevésbé érdekes, hogy a Táncsics utcából még hiányzik a HEMO. Jobban megnézve persze más érdekességet is felfedezhetünk ezen a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat archívumába tartozó, a szolnoki levéltárban őrzött fotón.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A miniszterelnökünk szobra
Az eredeti elpusztulása után közel hetven évvel állították fel Szapáry Gyula egészalakos szobrát Szolnokon. A nem pontosan az eredeti helyre került műalkotás Simon Ferenc és Pogány Gábor Benő munkája, így nemcsak utca, díj, de két köztéri alkotás is emlékeztet a városban a néhai miniszterelnökre.

A Szoborpark további képei