Album



A Tiszaparti sétány helye

2017. június 03.

A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán "átívelő" utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a "városiasodás".

Ritka, csalóka szögből sikerült az ismeretlen fotósnak ezt a képet elkészítenie, hiszen úgy tűnhet, mintha még csak a Református templom állna a Tisza-parton. Pedig biztosak lehetünk abban, hogy a Református templom mögött ott van a majd másfélszáz évvel idősebb Belvárosi Nagytemplom, a kettő között pedig a legfiatalabb, a Zsinagóga is. Sőt, nagyítóval bogarászva a képet, nekem úgy tűnik: a Református templomtól jobbra, a Tiszai hajósok terének sarkán álló Barta-palotából is látszik egy részlet. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a felvétel valamikor 1905 és 1907 között készült. Tehát azt mondhatjuk, így nézett ki a mai Tiszaparti sétány helye 110-112 évvel ezelőtt.

Érdemes azonban a felvételen szép lassan "körbenézni", és egy-két olyan dologról is beszélni, ami nincs a képen.

A Tisza bal partján a mai Tiszaliget helyén lévő "pusztát", azaz a még fával se borított területet látjuk. A kép készítésekor ugyanis még csak a hídfőnél állt az evezős egylet épülete, így a Móricz-liget maximum a jelenlegi Touring Hotelig érhetett. A "liget" alatt, a folyóban, szerintem Erdélyből leúsztatott fák vannak a vízben, amit a feldolgozásig vagy a továbbszállításig - más képeslapok tanúsága szerint is - ezen a helyen ugyancsak tároltak. Már csak amiatt is, mert az időjárás és a folyó szeszélyessége miatt nem lehetett rendszeresen úsztatni, így amikor lehetőség volt rá, minél több fát tutajba kötöttek és elindítottak Szolnok felé. A "liget" mögött, a Tisza nagykanyarulatán túl pedig a Hungária Hengermalom sziluettje látszik, ami a későbbi papírgyár területén állt. Ha jó a fenti feltételezésem, miszerint a Református templom mellett már a Barta-palotát látjuk, akkor a fotózás pillanatában a Hungária már nem működött - nem is füstöl a kéménye -, hiszen abban az évben következett be a vesztét okozó tűzvész.

A kép közepén, a folyón látható hajókra is érdemes pár pillantást vetni. A legnagyobb egy igazi bőgős hajó, amik az elején és a végén lévő, a nagybőgő nyakára emlékeztető csavart díszről kapták a nevüket, és leginkább ömlesztett áru, főleg gabona szállítására szolgáltak. Kicsivel előtte egy kisebb merülésű, széles testű hajó, ami a folyó menti települések közötti áruszállítást szolgálhatta. Körülöttük pedig számtalan ladik, amelyeket leginkább a tiszai halászok használhattak. Hogy éppen itt vannak kikötve, az nem véletlen, és nem is amiatt van így, mert akkoriban lényegében a torkolattól a nagykanyarig hajók ringtak a folyón - hisz a Tiszán valódi élet volt -, hanem mert a mai Verseghy-park és Rózsakert környéke számtalan piacnak adott akkoriban helyet. Itt volt például a gabonapiac, a csirke- és disznópiac, de a halat is az akkor már álló Megyeháza környékén, és nem a Városháza előtti Kossuth téren árulták.

A felvétel igazi érdekessége számomra a Tisza szálló és a Tiszaparti sétány helyének a megörökítése. A jobb oldalon, a partfal fölötti területre ugyanis bő két évtizeddel később építették fel a szállodát, hogy aztán rengeteg képeslapon örökítsék meg a környéket ugyanebből az irányból. Ne felejtsük el, hogy 1905 és 1907 között nemcsak a Tisza szálló nem kerülhetett még a képre, de mögötte az első kőszínházunk épületét se fotózhatták volna le, hiszen az majd csak 1912-ben készült el. Tehát kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Táncsics utcától a hídig, nagyjából a Megyeháza hátsó traktusának vonalától a folyóig olyan rendezetlen "pusztaság" lehetett ezen a területen, mint e fotó legszélén látható.

Arra persze nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az legalább kétméteres fal vagy kerítés, ami a gimnázium előtti mai park területét veszi körül. És mikor építették? Az ugyanis biztos, hogy mögötte ekkor már majdnem két évtizede létezett az a parkosított terület, ami a gimnázium elől, félkörívbe vezette a Tószeg felől a hídhoz tartó utat. Elképzelhető, hogy nagyjából a mai Táncsics és Magyar utcák vonalában már egy valamennyire feltöltött terület volt ekkor? Ami aztán mintául szolgált a képen látható, korabeli "barnazóna" felszámolásához.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szandáról küldve
A mai Tisza parkot, a postázáskor a Felszabadulás teret, a fotó készítésekor pedig a Horthy Szabolcs teret mutatja ez a Rákosi-korban feladott, de a Horthy-korban készült képeslap, amit gyaníthatóan egy sorkatona küldött az önálló Szandaszőlősről Ózdra. Történelmünk egy lapon.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Olimpikon hátratett kézzel
Aktív sportolóként nem láthattam, edzőként és a Damjanich uszoda nélkülözhetetlen alakjaként, igen. Azt hiszem, Hasznos István nem attól lett Szolnokon legenda, hogy 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert. Inkább azoktól a kilométerektől, amiket hátrakulcsolt kézzel tett meg a Damiban.

A Szoborpark további képei