Album



A Tiszaparti sétány helye

2017. június 03.

A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán "átívelő" utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a "városiasodás".

Ritka, csalóka szögből sikerült az ismeretlen fotósnak ezt a képet elkészítenie, hiszen úgy tűnhet, mintha még csak a Református templom állna a Tisza-parton. Pedig biztosak lehetünk abban, hogy a Református templom mögött ott van a majd másfélszáz évvel idősebb Belvárosi Nagytemplom, a kettő között pedig a legfiatalabb, a Zsinagóga is. Sőt, nagyítóval bogarászva a képet, nekem úgy tűnik: a Református templomtól jobbra, a Tiszai hajósok terének sarkán álló Barta-palotából is látszik egy részlet. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a felvétel valamikor 1905 és 1907 között készült. Tehát azt mondhatjuk, így nézett ki a mai Tiszaparti sétány helye 110-112 évvel ezelőtt.

Érdemes azonban a felvételen szép lassan "körbenézni", és egy-két olyan dologról is beszélni, ami nincs a képen.

A Tisza bal partján a mai Tiszaliget helyén lévő "pusztát", azaz a még fával se borított területet látjuk. A kép készítésekor ugyanis még csak a hídfőnél állt az evezős egylet épülete, így a Móricz-liget maximum a jelenlegi Touring Hotelig érhetett. A "liget" alatt, a folyóban, szerintem Erdélyből leúsztatott fák vannak a vízben, amit a feldolgozásig vagy a továbbszállításig - más képeslapok tanúsága szerint is - ezen a helyen ugyancsak tároltak. Már csak amiatt is, mert az időjárás és a folyó szeszélyessége miatt nem lehetett rendszeresen úsztatni, így amikor lehetőség volt rá, minél több fát tutajba kötöttek és elindítottak Szolnok felé. A "liget" mögött, a Tisza nagykanyarulatán túl pedig a Hungária Hengermalom sziluettje látszik, ami a későbbi papírgyár területén állt. Ha jó a fenti feltételezésem, miszerint a Református templom mellett már a Barta-palotát látjuk, akkor a fotózás pillanatában a Hungária már nem működött - nem is füstöl a kéménye -, hiszen abban az évben következett be a vesztét okozó tűzvész.

A kép közepén, a folyón látható hajókra is érdemes pár pillantást vetni. A legnagyobb egy igazi bőgős hajó, amik az elején és a végén lévő, a nagybőgő nyakára emlékeztető csavart díszről kapták a nevüket, és leginkább ömlesztett áru, főleg gabona szállítására szolgáltak. Kicsivel előtte egy kisebb merülésű, széles testű hajó, ami a folyó menti települések közötti áruszállítást szolgálhatta. Körülöttük pedig számtalan ladik, amelyeket leginkább a tiszai halászok használhattak. Hogy éppen itt vannak kikötve, az nem véletlen, és nem is amiatt van így, mert akkoriban lényegében a torkolattól a nagykanyarig hajók ringtak a folyón - hisz a Tiszán valódi élet volt -, hanem mert a mai Verseghy-park és Rózsakert környéke számtalan piacnak adott akkoriban helyet. Itt volt például a gabonapiac, a csirke- és disznópiac, de a halat is az akkor már álló Megyeháza környékén, és nem a Városháza előtti Kossuth téren árulták.

A felvétel igazi érdekessége számomra a Tisza szálló és a Tiszaparti sétány helyének a megörökítése. A jobb oldalon, a partfal fölötti területre ugyanis bő két évtizeddel később építették fel a szállodát, hogy aztán rengeteg képeslapon örökítsék meg a környéket ugyanebből az irányból. Ne felejtsük el, hogy 1905 és 1907 között nemcsak a Tisza szálló nem kerülhetett még a képre, de mögötte az első kőszínházunk épületét se fotózhatták volna le, hiszen az majd csak 1912-ben készült el. Tehát kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Táncsics utcától a hídig, nagyjából a Megyeháza hátsó traktusának vonalától a folyóig olyan rendezetlen "pusztaság" lehetett ezen a területen, mint e fotó legszélén látható.

Arra persze nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az legalább kétméteres fal vagy kerítés, ami a gimnázium előtti mai park területét veszi körül. És mikor építették? Az ugyanis biztos, hogy mögötte ekkor már majdnem két évtizede létezett az a parkosított terület, ami a gimnázium elől, félkörívbe vezette a Tószeg felől a hídhoz tartó utat. Elképzelhető, hogy nagyjából a mai Táncsics és Magyar utcák vonalában már egy valamennyire feltöltött terület volt ekkor? Ami aztán mintául szolgált a képen látható, korabeli "barnazóna" felszámolásához.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Régi Szapáry ismét
Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

Az Album további képei
 

AKB

Bringázz a dzsungelben?
Szeszélyes és csapadékos a június. Ezt fűkaszával és kaszát fogó emberrel se lehet bírni. Avagy tekintsük extra szolgáltatásnak, szolnoki turisztikai attrakciónak, hogy a déli városrészben embermagasságú gazdzsungelen át vezet a kerékpárút. Nem csodálkoznék, ha valamelyik bozótból Sir David Attenborough lépne ki kamerával, mert itt forgatja a legújabb, vadvilágban játszódó természetfilmjét.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A szolnokivá lett Hild emlékére
Hild Viktor 47 évesen lett szolnoki az előző századfordulón, ám a rákövetkező bő negyedszázadban máig meghatározó személyisége lett a városnak. Emléktáblája egykori szolnoki otthonának falán található, az Arany János utca 19. szám alatt.

A Szoborpark további képei