Album



A Szapáry fejlődése

2022. november 26.

Szolnok korzóján, a Szapáry úton valamikor 1912 és 1917 között kivágták az összes fát, amiket aztán több tucat csemetével pótoltak. Szerintem a közművek építése lehetett ennek az oka, hiszen e képeslappá lett fotón úgy tűnik, gyönyörű úttest épült a korzó két járdája és leendő fasora közé.

A Szapáry utat 1905-től 1962-ig lezáró szecessziós Kereskedelmi Bank épületének emeleti ablakaiból rengeteg fotó készült a huszadik század elején Szolnok belvárosáról. Ezeknek az anzikszoknak köszönhetően viszonylag jól nyomon követhető a megyeszékhely korzójának - illetve a másik irányból a főterének és főutcájának - a fejlődése. A Szapáry út esetében például bizton állítható, hogy a huszadik század elején facsemetékkel ültették végig a járda mentén, amelyek az 1910-es évek elejére már a házak első emeletéig, illetve az alacsonyabbak tetőszerkezetéig értek. Akkoriban, amikor a házak homlokzata előtt járda húzódott, a járdák és a facsemeték után pedig valamiféle vízelvezetők következtek, majd pedig középen a már a 19. század második felében megépített macskaköves kocsiút futott. (Miként látható az Újabb Szapáry és Szigeti című cikkben http://www.blogszolnok.hu/album_ujabb_szapary_es_szigeti)

A mellékelt képeslap 1912 után készült, hiszen a jobb oldalon, a sarki Kindlovics-bazár után már a néhai Kádár cukrászda emelettel látható. Illetve e képeslap postára adásának dátuma - 1917. július 3. - miatt azt is tudhatjuk, hogy az anzikszhoz felhasznált fotó ezen dátum után már biztosan nem készülhetett. Mindebből pedig az következik, hogy Szolnok korzóján 1912 és 1917 között komoly beruházások történhettek, amiknek a 15-20 évvel korábban ülttett facsemeték áldozatul estek. Hogy ugyanebben az időszakban pótolják is őket.

Mivel ezen a felvételen már nincs meg a korábbi képeken látható, a Szapáry úton látható vízelvezető árok sem, sőt láthatóan nagyon szép úttest került a két járda közé, azt feltételezem, hogy a "fa-csere" valamiféle korabeli közműberuházás miatt, vagy azzal együtt történhetett. Ez nem is lenne meglepő, hiszen a Gólyánál lévő víztorony átadása után nemcsak a város vízhálózata indult komoly fejlődésnek, de elkezdődött a csatornarendszer kiépítése is. Nyilvánvalóan először a belvárosban. És komoly földmunkákkal járó beruházás után, gondolom, a huszadik század elején nem lehetett összerondítva hátra hagyni a kocsiutat.

Mindezek után nem meglepő, hogy a szolnoki korzó nagyvároshoz méltó, rendezett képet mutatott a felvétel készítése idején, egy szép nyári délutánon. (Tessék megnézni a jobb oldali házak árnyékát, amelyek alapján egyértelmű, hogy késő délután dolgozott a fotós a banképület legfelső emeletéről!) Több mint száz évvel ezelőtt Szolnok egyik legfontosabb utcája nemcsak "faltól falig" burkolt volt, de láthatóan már áramszolgáltatás, közvilágítás és gyanúm szerint telefonszolgáltatás is volt ezen a közterületen. Nem is csoda, hiszen itt állta a város és a megye legelegánsabb szállodája, és miként e kép is mutatja, a Szapáryn két napernyővel védett terasz is várta a vendégeket.

És, ha jobban megnézzük ezt az első világháborúban postára adott képeslapot - Balázs küldte a valamelyik hadtestnél fegyvermesterként szolgáló Pista komájának - az is feltűnhet, hogy 1912 és 1917 között nemcsak kiépített közművek és elegáns teraszok voltak a szolnoki korzón, de óriási, fali hirdetések is. Bal oldalon, a Szolnoki Hitelbank 1907-ben átadott épületének tűzfalán - a tetőszerkezetnél - mezőgazdasági gépek hirdetéseit fedezhetjük fel. Legalább három nagyobb, az egyiken talán vetőgépet ábrázoló hirdetés. Ezekről nemcsak azt lenne jó tudni, hogy miket hirdettek, hanem azt is, ki készítette a falfestményeket, milyen technikával érte el a tűzfalat, és vajon a hirdető cég kinek és mennyit fizetett! Arról nem is beszélve, milyen jó lenne azzal is tisztában lenni, hol lehettek még ehhez hasonló hirdetések a városban a huszadik század elején. Hiszen a reklámok a közművek mellett egyértelműen a város fejlődésének jelei lehettek.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Monet vagy valóság?
Akár a harmadik szolnoki vasútállomás első ábrázolása is lehet az ehhez a képeslaphoz használt fotó, amit minimum 110 évvel ezelőtt készítettek. A kép bal oldala, a jegenyével, a sétálókkal és az épület főhomlokzatával olyan, mint egy Monet festmény. Jobb fele viszont a rögvalóság: eldőlt létrával és hordókkal.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Takarít a Tisza
Árad a folyó, hozza hozzánk a fentebbi szakaszok mentén élők szemetét. Valamit lerak belőle, valamit felvesz a mi szemetünkből, és viszi tovább, amíg bírja. Huszonhárom éve majdnem kinyírtuk a folyót. Évente egyszer emlékezünk is erre. A maradék 364 napban pedig ugyanúgy szemétlerakónak és kukásautónak használjuk, mint évtizedek óta mindig, amióta csak szemetet termelünk. A Tisza takarít. Helyettünk. Mi meg ezt tekintjük természetesnek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Tiszai hajósok emlékműve
A Tiszaparti - és benne a Béres József - sétány megújulásával a Tisza-híd belvárosi lábánál lévő Lajos József dombormű környéke is megszépült. Esti megvilágításban, mintha gyertyák lennének előtte, különös a hangulata. Ezért gondoltam, hogy érdemes egy kicsit beszélni is róla.

A Szoborpark további képei