Album



Szolnok korzója a húszas évek végén

2020. június 06.

Elsőre talán semmi különös, csak egy újabb képeslap Szolnok egykori korzójáról. Kicsit jobban megnézve azonban kiderül például, hogy a húszas években a Szapáry úton működött Acsay Lajos vendéglője, az Ipartestület székházában meg az Adriai Biztosító, a Nemzetiben pedig egy mozi.

A szolnoki Fodor-féle Nemzeti Nagyszálló megnyitása után rengeteg képeslap készült a Szapáry utcáról. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a Kindlovics-bazárral, az Ipartestület székházával és az eleinte még földszintes Kádár cukrászdával együtt valóban elindult a néhai Molnár utca a megyeszékhely korzójává fejlődésének útján. Másrészt meg annak, hogy a XIX. század végétől tömegessé vált a képeslapok gyártása, amik nemcsak üzenetek eszközei, de kiváló reklámhordozók is voltak. Nem véletlen, hogy számtalan szolnoki képeslap fókuszában üzletek vannak. Ez egészen a negyvenes évek második feléig így volt Magyarországon, akkor azonban egy időre a képeslapok elvesztették marketingfunkciójukat, hogy aztán a hatvanas évektől, mint a szocialista fejlődés propaganda eszközei tegyenek szert újra nagy népszerűségre. Mindenesetre a képeslapok hullámzó sikerének köszönhetjük, hogy például Szolnok több közterületének a fejlődését is fotókon követhetjük végig.

A Szapáry utca ma már páros oldaláról, korábbi elejéről, azaz a Baross utca és az egykori Sütő köz közötti szakaszról is rengeteg képeslappá lett fotó ismert az 1800-es évek végétől az 1960-as évekig. A második világháború előtt készül képek fókuszában hol a Kádár cukrászda, hol a Nemzeti Nagyszálló állt - mint itt is -, hol pedig csak egy "portré" készült a szolnoki korzóról. Éppen ezért hajlamosak vagyunk a rengeteg Szapáry utcai képeslapokon túllépni azzal, hogy már mindent láttunk, mindent ismerünk. Pedig meglepő apróságok, érdekességek bukkanhatnak fel mindegyik képeslapon.

Ennek az 1920-as évek végén készült anziksznak például a jobb szélére éppen csak belógó Acsay-féle vendéglő a legnagyobb érdekessége számomra. Talán azért, mert eddig úgy tudtam, hogy Acsay Lajos vendéglője a Magyar utcában, a ma már ugyancsak néhai jelzővel illethető Alföld étterem helyén működött a második világháború előtt. Ez a kép azonban egyértelműen bizonyítja, hogy az 1924-től önálló üzletet vivő Acsay 100 fős vendéglője először a Szapáryn volt, az Ipartestület és a Kádár cukrászda közötti - ma egészen csúf - épületben. A második ablakban lévő felirat szerint kerthelyisége is volt a vendéglőnek, ami nem lehetett máshol, mint az épület mögött, azaz ott, ahol ma bérlakások kacatos kertje van. Gondoljunk bele! Acsay Lajos a Nemzetitől egy háznyira működtetett egy viszonylag nagy vendéglőt, miközben - miként a felirat igazolja - abban is működött étterem.

A kép további érdekessége, hogy ebben az épületben volt Hruska Béla fodrászmester üzlete is. Akiről tudható, hogy 1900 óta foglalkozott a szolnoki fejekkel, sőt az is, hogy nem sokkal később a városba érkező színtársulatok fodrászaként is működött.

A Szolnoki Ipartestület - ez a felirat olvasható az épület homlokzatán - székházával is érdemes egy kicsit foglalkozni. Ez a képeslap ugyanis megőrizte, hogy a húszas években itt működött az 1838-ban (!) alapított Adriai Biztosító szolnoki kirendeltsége. Az épület falán elhelyezett táblák alapján feltételezhetjük, hogy a társaság elsősorban a környékbeli gazdák terményeinek biztosításában utazott. És talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi Deák téren - ma szállodaként, korábban rendőrkapitányságként működő - központi székházzal rendelkező társaság bár az államosítás után megszűntette magyarországi tevékenységét, különböző átalakulások és fúziók révén ma is létezik jogutódja, így akár Szolnokon is kapcsolatban kerülhetünk vele.

Bár e fotó készítésekor már nem az építtető Fodor Dániel üzemeltette a Nemzeti Nagyszállót, nevének kezdőbetűje ugyanúgy ott van az épület erkélyeinek peremén, miként napjainkban.

E fotón jól látható, hogy a szálloda bejárata középen nyílt, miközben a két oldalt - a mai bankfiókok helyén - étterem és kávéház működött, és mindkettőhöz utcai terasz is tartozott. Mondhatnánk, nincs ebben semmi érdekes, hiszen a korzókhoz ezek a kipakolások mindenhol hozzátartoznak. Az viszont talán meglepő, hogy az 1920-as évek végén már "mozi" felirat található a nagyszálló homlokzatán. Tudom, hogy talán itt működött Szolnok első ilyen intézménye, de korábban inkább "mozgó" vagy "filmszínház" névvel jelölték ezeket, és bár a "mozi" kifejezés 1907 óta használatban van, számomra érdekes, hogy Szolnokon a 20-as években már fényreklámon jelenik meg ez a szó. Bár, ha jobban megnézzük ezt a képet, azt is láthatjuk, hogy a szálloda bejáratát saját fényfüzéres oszlop is "jelölte". Azaz nemcsak nappal, de éjszaka is ragyoghatott a húszas években Szolnok korzója.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki verseny és zsinagóga
A felhasznált kép készítésének pontos időpontját nem tudom meghatározni, 1899 és 1926 nyara között bármikor készülhetett. Az biztos, hogy 1926 októberében még senkit sem zavart, hogy képeslap lett belőle. Debrecenbe címezve valamilyen szolnoki versenyről ír rajta egy hölgy.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A mi József Attilánk
Lehet azon vitatkozni, hogy a szolnoki József Attila szobor hasonlít-e a költőről ismert portrékra, bennünk élő képre vagy sem. Azt azonban ne vonjuk kétségbe, hogy az egyik legtöbbször megmintázott költőnknek Szolnokon is helye van. Azt meg fogadjuk el véleményként, hogy a mainál talán jobb helyen is állhatna a mi József Attilánk - de hozzá ne nyúljon valaki!

A Szoborpark további képei