Album



Szolnok korzója a húszas évek végén

2020. június 06.

Elsőre talán semmi különös, csak egy újabb képeslap Szolnok egykori korzójáról. Kicsit jobban megnézve azonban kiderül például, hogy a húszas években a Szapáry úton működött Acsay Lajos vendéglője, az Ipartestület székházában meg az Adriai Biztosító, a Nemzetiben pedig egy mozi.

A szolnoki Fodor-féle Nemzeti Nagyszálló megnyitása után rengeteg képeslap készült a Szapáry utcáról. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a Kindlovics-bazárral, az Ipartestület székházával és az eleinte még földszintes Kádár cukrászdával együtt valóban elindult a néhai Molnár utca a megyeszékhely korzójává fejlődésének útján. Másrészt meg annak, hogy a XIX. század végétől tömegessé vált a képeslapok gyártása, amik nemcsak üzenetek eszközei, de kiváló reklámhordozók is voltak. Nem véletlen, hogy számtalan szolnoki képeslap fókuszában üzletek vannak. Ez egészen a negyvenes évek második feléig így volt Magyarországon, akkor azonban egy időre a képeslapok elvesztették marketingfunkciójukat, hogy aztán a hatvanas évektől, mint a szocialista fejlődés propaganda eszközei tegyenek szert újra nagy népszerűségre. Mindenesetre a képeslapok hullámzó sikerének köszönhetjük, hogy például Szolnok több közterületének a fejlődését is fotókon követhetjük végig.

A Szapáry utca ma már páros oldaláról, korábbi elejéről, azaz a Baross utca és az egykori Sütő köz közötti szakaszról is rengeteg képeslappá lett fotó ismert az 1800-es évek végétől az 1960-as évekig. A második világháború előtt készül képek fókuszában hol a Kádár cukrászda, hol a Nemzeti Nagyszálló állt - mint itt is -, hol pedig csak egy "portré" készült a szolnoki korzóról. Éppen ezért hajlamosak vagyunk a rengeteg Szapáry utcai képeslapokon túllépni azzal, hogy már mindent láttunk, mindent ismerünk. Pedig meglepő apróságok, érdekességek bukkanhatnak fel mindegyik képeslapon.

Ennek az 1920-as évek végén készült anziksznak például a jobb szélére éppen csak belógó Acsay-féle vendéglő a legnagyobb érdekessége számomra. Talán azért, mert eddig úgy tudtam, hogy Acsay Lajos vendéglője a Magyar utcában, a ma már ugyancsak néhai jelzővel illethető Alföld étterem helyén működött a második világháború előtt. Ez a kép azonban egyértelműen bizonyítja, hogy az 1924-től önálló üzletet vivő Acsay 100 fős vendéglője először a Szapáryn volt, az Ipartestület és a Kádár cukrászda közötti - ma egészen csúf - épületben. A második ablakban lévő felirat szerint kerthelyisége is volt a vendéglőnek, ami nem lehetett máshol, mint az épület mögött, azaz ott, ahol ma bérlakások kacatos kertje van. Gondoljunk bele! Acsay Lajos a Nemzetitől egy háznyira működtetett egy viszonylag nagy vendéglőt, miközben - miként a felirat igazolja - abban is működött étterem.

A kép további érdekessége, hogy ebben az épületben volt Hruska Béla fodrászmester üzlete is. Akiről tudható, hogy 1900 óta foglalkozott a szolnoki fejekkel, sőt az is, hogy nem sokkal később a városba érkező színtársulatok fodrászaként is működött.

A Szolnoki Ipartestület - ez a felirat olvasható az épület homlokzatán - székházával is érdemes egy kicsit foglalkozni. Ez a képeslap ugyanis megőrizte, hogy a húszas években itt működött az 1838-ban (!) alapított Adriai Biztosító szolnoki kirendeltsége. Az épület falán elhelyezett táblák alapján feltételezhetjük, hogy a társaság elsősorban a környékbeli gazdák terményeinek biztosításában utazott. És talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi Deák téren - ma szállodaként, korábban rendőrkapitányságként működő - központi székházzal rendelkező társaság bár az államosítás után megszűntette magyarországi tevékenységét, különböző átalakulások és fúziók révén ma is létezik jogutódja, így akár Szolnokon is kapcsolatban kerülhetünk vele.

Bár e fotó készítésekor már nem az építtető Fodor Dániel üzemeltette a Nemzeti Nagyszállót, nevének kezdőbetűje ugyanúgy ott van az épület erkélyeinek peremén, miként napjainkban.

E fotón jól látható, hogy a szálloda bejárata középen nyílt, miközben a két oldalt - a mai bankfiókok helyén - étterem és kávéház működött, és mindkettőhöz utcai terasz is tartozott. Mondhatnánk, nincs ebben semmi érdekes, hiszen a korzókhoz ezek a kipakolások mindenhol hozzátartoznak. Az viszont talán meglepő, hogy az 1920-as évek végén már "mozi" felirat található a nagyszálló homlokzatán. Tudom, hogy talán itt működött Szolnok első ilyen intézménye, de korábban inkább "mozgó" vagy "filmszínház" névvel jelölték ezeket, és bár a "mozi" kifejezés 1907 óta használatban van, számomra érdekes, hogy Szolnokon a 20-as években már fényreklámon jelenik meg ez a szó. Bár, ha jobban megnézzük ezt a képet, azt is láthatjuk, hogy a szálloda bejáratát saját fényfüzéres oszlop is "jelölte". Azaz nemcsak nappal, de éjszaka is ragyoghatott a húszas években Szolnok korzója.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ez a dal lett a végső?
Ezt a felvételt 1988 tavaszán készíthette Nagy Zsolt, a megyei napilapnak akkor már bő negyedszázada dolgozó fotóriporter. Elsőre legyinthetnénk, hogy nem túl érdekes kép, amin valahol több száz ember álldogál, ha a némi történelmi tapasztalattal rendelkezőknek nem csengene a fülébe az Internacionálé. És, ha nem csodálkoznánk rá az Agóra egykori, vagyis eredeti színháztermére.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Vándorló szobor legendával
Bő másfél évszázada áll a Hetényi Kórház különböző pontjain Szomor László Kígyóölő című alkotása. Elhelyezésének eredeti terveiről éppúgy van legenda, mint arról, hogy a kompozíció csak a betegség legyőzéséről, avagy a kommunizmus egyik áldozatáról szól-e.

A Szoborpark további képei